Horgoson évszázadokon át öröklődött a szájhagyomány, hogy a közeli Templomdomb egy templom romjait rejti. A nyájat terelgető juhászok azt mesélték, hogy ha pontban délben lehajtja a fejét az ember a domb földjére, akkor meghallja a rég elsüllyedt templom harangjának a kongását.

1964 tavaszán Szekeres László, a Szabadkai Városi Múzeum régésze egy árpádkori ún. pusztatemplom típusú épület alapjait tárta fel 15 sír kíséretében. A romokat a 90-es évek elején rekonstruálták és tették látogathatóvá. Közel 30 év után most újabb konzerválást és precízebb kutatásokat is terveznek a környéken.

A legfontosabb, hogy szakszerűen konzerválják a romokat, hogy azok sokáig láthatóak legyenek, s az ott megépített emlékhely is megmaradjon az utókornak. Azon is gondolkodnak, hogy picivel több tartalmat adjanak a helynek, mondja Vass Zoltán horgosi történészt, akit a projekt részleteiről kérdezünk.

- Segítőkezet nyújtott számunkra a Magyar Nemzeti Tanács. Jelen pillanatban a Községközi Műemlékvédő Intézet a precíz terveket készíti, amely alapján majd megindulhat a munka. Amint ezt az intézettől megkapjuk, s amint a Vagyonjogi Ügynökségtől is megérkezik a jóváhagyás, hogy ezeket a munkákat elvégezzük, akkor megkezdődhet a kivitelező kiválasztása, s minden jel arra mutat, hogy mindez az idén meg fog történni. Emellett sikerült még egy pályázatot nyerni e területre vonatkozóan, amit a Tartományi Művelődési Titkárság támogat. Modern eszközökkel be fogják mérni a Templomdombot és környékét és egy nagyon precíz térkép fog készülni, hogy pontosan hol is volt a templom körül a település, hol volt a temető... A munkálatok után a pénz másik felét arra fordítjuk, hogy néhány leletet, a legértékesebbnek tűnőket feltárjuk. Természetesen régészeti szempontokra gondolok, amikor az értéket említem. Egy-két lelőhelyet a régészek szakszerűen fel fognak tárni, majd ebből sor kerül egy kiállítás kialakítására.

- A Délvidék legismertebb templomromja az aracsi pusztatemplom maradványa. Nem sokkal fiatalabb tőle a kishorgosi sem. Az 1240-es évek elején rombolták le a tatárok. A horgosiak 800 éven át őrizték annak az emlékét, hogy a Templomdomb egy elsüllyedt templomot takar. Ez volt a bizonyítéka annak, hogy a tatárjárás és törökdúlás ellenére Horgos és környéke sosem néptelenedett el teljesen, volt, aki tovább vigye szájhagyományt.

- Igen, a Templomdomb névvel megmaradt az egykori templom emléke is, hiszen az 1600-as évek végén és az 1700-as években készült térképek azt a környéket úgy nevezték, hogy Templomdomb, és a monda is megmaradt a falusiak körében egészen az 1960-as évekig, amikor a mezőgazdasági birtok munka gépe felszínre hozta a romokat. Mindenképpen nagyon értékes templomocska a kishorgosi, noha a környékben nagyon sok ilyen van a föld mélyén. Ma már, a modern technológiával be tudják azonosítani, hogy hol is volt egykor templom. A kishorgosi viszont az egyetlen, amit az elmúlt időszakban szakszerűen feltártak, és olyan szinten bemutathatóvá tettek. Meg lehet látogatni, meg lehet tekinteni, hogy egy kis falusi templom 800 évvel ezelőtt hogyan nézett ki.

- A régészek térképei szerint a Templomdomb környékén legalább három pici falu terült el.

- A XII. és a XIII. században, tehát a török előtti korban ez a környék is olyan településszerkezettel rendelkezett, mint nagyon sok más vidék: piciny, apró falvak voltak egymás mellett. Ennek ellenére is fontosnak tartjuk a kishorgosi templomromot. Tudjuk azt, hogy Szent István elrendelte, hogy minden tizedik falu építsen egy templomot. Ez egyik percről a másikra nem következhetett be, de azért mégis csak a jelentősebb települések voltak azok abban a korban, amelyek megépítették a templomot. Ez a kishorgosi rom pedig itt van a jelenlegi Horgostól néhány kilométerre.

- Feltérképezték már a régészek Horgos területét, ami azért is érdekes, mert a feltételezések szerint egy 6-7 ezer éves települést is rejt itt a föld mélye, vannak avar- és honfoglaláskori lelőhelyek is. Ott is lesznek majd precíz kutatások?

- Egyelőre pénzt a kishorgosi Templomdomb átvizsgálásának a céljára tudtunk pályázni, de a Községközi Műemlékvédő Intézet elkészítette teljes Magyarkanizsa Községre, így Horgosra is azt a térképet, amelyen a beazonosítható lelőhelyek vannak. A velük való beszélgetés kapcsán tudjuk azt, hogy a mai Kiserdő környékén valaha egy földvár volt, a víztisztító környékén pedig egy 6-8 ezer éves település nyomaira bukkantak, ami azt hiszem, hogy egy egyedülálló történet.

Annyi lelőhely van ebben a térségben, hogy ha a következő 100 évben minden 1-2 évben egyet-egyet feltárnának a régészek, akkor is maradna még munkájuk. Nem tudja, abban mennyire reménykedhetünk, hogy minden esetleges lelet feltárásra kerüljön, de azon dolgozunk, hogy néhányat sikerüljön megismertetni a nagyközönséggel, mondja Vass Zoltán.