Magyarkanizsa községben minden évben több megemlékezést is tartanak március idusán, de az 1848-as programok központi eseményei rendszerint Magyarkanizsán zajlanak. Így volt ez az idén is, amikor a szokásos koszorúzás mellett tárlatmegnyitóra is sor került, illetve levetítették a Most vagy soha! című Petőfi-filmet.

A Szelek járnak víg hajnalon elnevezésű programsorozat délután alkalmi megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött a Nagytemetőben, ahol ünnepi beszédet Kávai Szabolcs helytörténész, történelemtanár mondott emlékeztetve arra, hogy a Népek Tavasza 1848. március 15-én érte el a Kárpát-medencét. Párizs, Róma, Milánó, Frankfurt, Berlin és Bécs után a pesti „márciusi ifjak” is egy tisztább, emberibb és szabadabb világot akartak teremteni.

- A csillagok kedvező állása ellenére sem sikerült volna - ha csak rövid időre is - a forradalom céljainak gyors megvalósítása, ha nem alakul ki egy nemzeti egység, egy olyan összefogás, amely félre tudta tenni az egyéni érdekeket. 1848 tavaszán Krisztus feltámadásának ünnepe előtt feltámadt a magyar nemzet és a korábbi évtizedek szárnybontogatásai után ekkor vált egy érett, egységes nemzetté. Vállalva, hogy egyesek az elfogultság vádjával illetnek, de kimondom, Európa legérettebb nemzetévé.

Mint minden tiszta forradalmunkat és szabadságharcunkat csak a külső túlerő, a nagyhatalmi erőszak tudta leverni, de az isteni igazság, a kitartás és a józan ész néhány évtizeddel később diadalmaskodott, mondta Kávai Szabolcs.

- Nagyon könnyű elveszíteni a függetlenséget és a szabadságot, mint közös nemzeti kincsünket, de annál nehezebb visszaszerezni és semmivel sem könnyebb megóvni, megvédeni. Ezért nemzeti ünnepünk kiváló alkalom, lehetőség számunkra egyrészt, hogy emlékezzünk a kor kimagasló történelmi személyiségeire, eseményeire, másrészt levonjuk ’48 tanulságait és azokat átültessük a mindennapi életünk gyakorlatába, felismerve a modern kor lehetőségeit, de a kihívásait és a veszélyeit is. Ma már más módon, más eszközökkel, gyakran szépen hangzó üzenetekkel, hagymázas ígéretekkel, óvatos zsarolással, de gyakran előfordul, hogy közönséges fenyegetésekkel próbálják szétzúzni, elvenni azt, amit Kossuth, a márciusi ifjak, az aradi vértanuk és az akkor élt magyar hősök örök ajándékként ránk hagytak, de mi ezt az ajándékot megóvjuk és utódainknak továbbadjuk - fogalmazott Kávai Szabolcs.

Az ünnepség a Dobó Tihamér Képtárban folytatódott. Március idusán Magyarkanizsán minden évben egy helybeli művész kap lehetőséget arra, hogy bemutatkozzon. Idén Godnics Bakos Zsanett önálló kiállítása nyílt meg Festett vallomások címmel.

- Mintha szövetséget kötnék festés közben a pigmentekkel, és közben minden félnek megmarad a szabad mozgása. Nyírfák, virágok, madarak, angyalok, tájak, érzések és képzeletbeli helyek, a tél, a nőiség voltak eddig fő témáim. A festés, az alkotás egy menedék lett számomra, ahová néha elvonulhatok, és kortalanná válhatok - vallott az alkotó saját munkásságáról.

Az ünnepség végén Magyarkanizsán is levetítették a Most vagy soha! című alkotást, ami az 1848-as forradalom eseményeit dolgozza fel kalandfilm formájában.