A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség augusztus közepén kérte a Belügyminisztériumtól (MUP), hogy gyűjtse be az adatokat az Újvidék–Szabadka vasútvonal modernizációjáról szóló szerződés 5-ös számú mellékletéről, de a belügy máig nem küldte el a jelentést – erősítették meg az ügyészségen.

Miközben az ügyészség gyanúja szerint az állami tisztviselők már így is 115,5 millió dollárral károsították meg Szerbia költségvetését, a gyanú szerint az 5-ös számú melléklet további 42 millió dollárral emelte volna a projekt árát, írja a 021.rs.

A szerb kormány múlt heti ülésén hatályon kívül helyezte ezt a szerződésmódosítást – amelyet korábban maga hagyott jóvá –, a rendőrség pedig három héttel az ügyészi kérés után sem tudta azt beszerezni – mindezt egy több mint 1,2 milliárd dolláros állami beruházással kapcsolatos korrupciós ügy nyomozásához.

A rendőrség lassúsága az ügyészi nyomozások során nem újdonság, írja az Insajder.

„Mivel azonban olyan korrupciós nyomozásról van szó, amelynek része az újvidéki vasútállomás felújítása is – ahol november 1-jén az előtető leomlott és 16 ember halálát okozta –, és az ügy jelentős közérdeklődésre tart számot, és minden arra utal, hogy szándékos akadályozás történik” – nyilatkozta Radovan Lazić ügyész az Insajdernek.

„Elvárható lett volna, hogy az ügyészség eddig már megkapja a jelentést. Ha pedig ezt egy másik ténnyel összekapcsoljuk – nevezetesen azzal, hogy szerdán hírt adtak arról, miszerint a rendőrfőnök visszahívta a Belügyminisztérium embereit abból a munkacsoportból, amelyet a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség hozott létre a vasútépítés és az újvidéki állomás felújításának pénzügyi aspektusainak vizsgálatára –, akkor csak egy következtetés vonható le: ez az ügy szándékos akadályozása” – értékelte Lazić.

Sem a belügy, sem az ügyészség nem válaszolt az Insajder kérdésére, hogy valóban visszahívták-e a rendőrségi nyomozókat az ügyészségi munkacsoportból, és ha igen, kinek a döntésére.

Mindez másképp lenne, ha a rendőrség az ügyészi nyomozások során közvetlenül az ügyészség alá tartozna, nem pedig a végrehajtó hatalom alá – véli Lazić.

„Amíg nincs ügyészi vagy igazságügyi rendőrség, tehát egy olyan rendőri egység, amely közvetlenül az ügyésznek tartozik felelősséggel, addig nem várhatjuk, hogy azokban az ügyekben, amelyek kimenetelében a végrehajtó hatalom is érintett, eredmények születnek. Mert a Belügyminisztérium élén egy politikai személyiség, egy miniszter áll” – hangsúlyozta Lazić.

Jasmina Paunović nyugalmazott ügyésznő úgy véli, hogy példátlan a rendőrök visszahívása a pénzmozgások vizsgálatára alakult munkacsoportból, és a hatalmi csúcs pánikjára utal.

Szerinte a csoport minden bizonnyal fontos információkhoz jutott.

„Nem kétlem, hogy olyan információkra bukkantak, amelyeket jelenteniük kellett az ügyésznek és azoknak, akik őket kijelölték. Úgy vélem, eljutottak a legfelsőbb körökben szereplő nevekhez és komoly összegekhez, ami semmiképp sem kedvez a jelenlegi hatalmi elitnek” – nyilatkozta az N1-nek.

Paunović rámutatott: ez az első eset, hogy egy ügyészségi munkacsoportot visszahívtak, és kétli, hogy az igazi ok az lenne, hogy a Belügyminisztérium új munkaköri rendszert vezetett be.