Válasz
Néptánc szak indul Kolozsváron
Beszélgetés Tonk Márton dékánnal

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán 2020-ban néptánc szakra lehet jelentkezni. A kezdeményezésről a kar dékánját, Tonk Márton egyetemi tanárt kérdeztük.

- Februárban az EMTE honlapján hírként olvashattunk a néptáncművészeti szak indulásáról.

- A néptáncművészeti szak engedélyezése érdekében márciusban egy akkreditációs dokumentációt adtunk le, amelynek nyomán egy hónapja bejelentkezett az Országos Minőségbiztosító Bizottságnak a helyszíni szemlét végző bizottsága. Mivel e szak egy teljesen új képzési irányt jelentett a Sapientia Egyetemen, ezért a kolozsvári látogatáskor felmérték az intézmény kapacitását, az indítandó szakhoz szükséges szakmai potenciált, valamint az oktatói állományt. A szakemberek figyelme kiterjedt a táncfelületre, a felszereltségre és a könyvtárra is.

- Egyhangú támogatással találkozott az elképzelés?

- Amikor a szak indítását terveztük, s megosztottuk gondolatainkat másokkal is, sokan az elképzeléseket szkeptikusan fogadták. Érveik szerint Romániában, a szaknévsorban csak a „koreográfia” szerepel, nem létezik a „néptánc” szak, így az akkreditáció is kétséges. A Kolozsvárra érkező bizottság szerencsére másként látta. Tagjai érdeklődéssel hallgatták terveinket, s arra hivatkoztak, hogy: „minden szak indításakor az előterjesztőknek utalniuk kell a szak specifikumaira, sajátosságaira”. A bizottság ezt úgy értelmezte, hogy az országban több koreográfia szak működik, de a kolozsvári tanintézmény éppen a néptánc-oktatásban, kutatásban lehet egyedi. A döntnökök értékelték, hogy a tanmenet nyitott az ország nemzetiségi kultúrái, így mind a román, a szász, a cigány tánckultúra iránt.

- A kedvező döntés mikor született meg?

- November 29-én vehettük kézhez a bukaresti döntést a szak jóváhagyásáról a Kolozsvári Karon. Bizalmi besorolással engedélyezték, ami a legjobb „osztályzatot” jelentette számunkra. Ez egyben azt is bizonyította, hogy a – szakmai, emberi, infrastrukturális kapacitása alapján – a tanintézményt felkészültnek találták a szak elindítására, s működtetésére.

- Ez hároméves ideiglenes működési engedélyre jogosít.

- A romániai szabályok szerint a jelenlegi működési engedély az első fázist jelenti, s azért kell három év múlva kezdeményezni a szak végleges akkreditációját, mivel a román minőségbiztosítási rendszer mutatók alapján vizsgálja a végzős évfolyamokat. Ilyen szempont lehet például, hogy a végzősök hány százaléka hasznosítja diplomáját az adott területen. Így a negyedik évben nyílik lehetőség a szak végleges akkreditációjára. A két lépcsőnek egyetlen egy lényegi eleme van: az első három évfolyam hallgatói vagy más egyetemen záróvizsgáznak, vagy valamelyik partner-egyetem hozzánk kihelyezett záróvizsga-bizottsága ellenőrzi a hallgatók tudását. Minden bizonnyal az utóbbi lehet számunkra a kedvezőbb, más esetekben is eszerint oldottuk meg.

- Miben látja a Hagyományok Háza szerepét az új szakterületen?

- A Hagyományok Háza kivette részét az előkészítési folyamatból, s a Csoóri Sándor Programon keresztül a finanszírozásban is segített. Korábban létrejött egy háromoldalú szerződés a Hagyományok Háza, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem és a Sapientia között. Ennek nyomán Marosvásárhelyen speciális évfolyam indult a professzionális művészeti együttesek tagjai számára, második eleme a már említett szak elindítása volt, s ide sorolnám az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány októberi megalakulását is. Az a tény, hogy az Alapítvány kuratóriumában helyet foglalnak az egyetem képviselői (jómagam is), azt jelzi, hogy e munkatervek szorosan összefüggnek, így az elképzeléseink a Hagyományok Házával való szoros együttműködésben lehetnek sikeresek.

- Mint dékán, hogyan képzeli a szak működését?

- A mostani akkreditációs iratokban is szerepel, hogy az oktatók java része erdélyi szakember, akik már letették névjegyüket a néptáncmozgalomban. Rajtuk kívül – a már említett háromoldalú szerződés alapján – három magyarországi oktatóra is számítunk. Célunk viszont, hogy a szak hosszabb távú működése eredményeként saját oktatói gárdát is kineveljünk. Tizenöt hallgatóval akkreditálták a szakot; nincsenek kétségeim a létszámot tekintve, a beadvány óta eltelt időszakban engem is meglepett, hogy milyen élénk érdeklődés övezi munkánkat az érettségiző fiatalok körében, így évekre előre biztosítva látom a szak korrekt működését. Az első felvételikre 2020 júliusában várjuk a jelentkezőket, az oktatás pedig szeptemberben indul. Fontos továbbá azt is hangsúlyoznunk, hogy a szak keretében nem csupán néptáncosokat, hanem néptánc-pedagógusokat is kívánunk képezni, az egyre erősödő ilyen irányú munkaerő-piaci elvárásokra való tekintettel.

- A nyitott határokkal a Kárpát-medence más tájairól is várnak jelentkezőket?

- Mint bármelyik szakunkra, a néptáncművészeti szakra is örömmel várunk fiatalokat a Kárpát-medence minden magyar régiójából. Az uniós tagállamokból érkezők természetesen előnyt élveznek (esetükben ugyanis jóval egyszerűbb a felvételi eljárás), de más országrészekből is várunk felvételizőket, így e szak is erősítheti azt az egységet, amin a Hagyományok Háza is munkálkodik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Erdély néptánc szempontból nagyhatalom és egy „hiteles hely”: hallgatóink nem csak az egyetem padjaiban, de „terepen”, akár a környéken is élőben tanulmányozhatják még a hagyományos néptáncokat.

Csermák Zoltán
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Vajdasági Baráti Egyesület tavaly 2,23 millió forintot gyűjtött össze, és ezzel támogatta a nagykikindai, szajáni, kisoroszi, szentmihályi és ürményházai óvodákat és iskolákat. A mostani járványhelyzetben a kísérőrendezvények elmaradnak, a gyűjtés azonban nem, igaz most nem Jótékonysági Mikulás lesz, hanem...
2020. DECEMBER 14.
[ 13:52 ]
A szerb parlament csütörtökön elfogadta a 2021. évi költségvetést, amely a bruttó hazai termék 3 százalékát kitevő hiánnyal számol. A büdzsé bevétele 1336,3 milliárd dinár, kiadása pedig 1514,8 milliárd dinár lesz. A járvány okozta gazdasági nehézségek miatt takarékoskodni kell, de miként érinti ez majd a...
2020. DECEMBER 11.
[ 15:39 ]
Szerbiában 20 évvel ezelőtt kezdődtek meg az intenzív ’56-os kutatások. Eddig elsősorban a menekülőket befogadó településeken folyt adatgyűjtés, de a jugoszláv hivatalos politika a magyar forradalomhoz való viszonyulását is lehetne kutatni a levéltárakban, mondja Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság országos elnökségi...
2020. OKTÓBER 23.
[ 11:03 ]
Beolvasás folyamatban