Szerbiában az idei tanévben tapasztalt számos sztrájk és tiltakozás miatt egyhetes csúszással szervezik meg az általános iskolát végző nyolcadikosok kisérettségijét. A diákok a jövő hét első három napján töltik majd ki a teszteket, július 1-jén és 2-án pedig a kívánságlisták átadása következik, hogy az elért eredmények alapján melyik középiskolákban szeretnék folytatni tanulmányaikat.

Jerasz Anikó szerbiai oktatási államtitkárt, a VMSZ szakpolitikusát kérdeztük a pontos menetrendről, illetve arról, hogy hány hely várja majd a középiskolában a diákokat, elsősorban azokat, akik magyar nyelven szeretnének tanulni.

- Az idei évben több mint 66 ezer nyolcadikos, illetve felnőttoktatásban részesülő személy fog kisérettségit tenni, közülük 1218-an magyar nyelven, és még 44 olyan személy, akik felnőttoktatásban részesülnek. A kísérettségire a jövő héten hétfőn, kedden és szerdán, azaz június 23-án, 24-én és 25-én fog sor kerülni, hiszen május hónap közepén módosult az iskolanaptárról szóló szabályzat, amely többek között ezt is előírja, hogy az eredetihez képest egy héttel később kerül megtartásra a záróvizsga, azaz a kisérettségi. A hétfői nap az anyanyelv tantárgyé lesz, a keddi nap a matematikáé, míg a szerdai napon, azaz a harmadik napon a választott tantárgy tesztjét fogják a fiatalok kitölteni.

- A harmadik teszt esetében mely tantárgyak közül lehet választani, és melyik a legnépszerűbb?

- Ezen tantárgyak között van a földrajz, a biológia, a történelem, a fizika és a kémia, és valójában ez, ahogyan felsoroltam, már tükrözi azt, hogy melyik a legnépszerűbb és melyik a legkevésbé népszerű tantárgy. Tehát az idei évben a nyolcadikosok körében a földrajz bizonyult a legnépszerűbbnek, mintegy 46%-a választotta a nyolcadikosainknak ezt a tantárgyat a harmadik teszt kitöltésére. A földrajzot a biológia követi 31,5%-kal, a biológiát a történelem mindössze 9%-kal, majd a fizika következik 7%-kal és talán a legnépszerűtlenebb ebben az évben a kémia volt, hiszen a kémiát csak a nyolcadikosaink 6 százaléka választotta.

- Hogyha sikerül a kisérettségi, akkor következhet az iratkozás a középiskolában? Hány szabad hely várja majd a most végző nyolcadikosokat?

- Mielőtt beiratkoznak a diákok a középiskolába, vannak még kötelező lépések, amelyeket a szülőknek, diákoknak, illetve az intézményeknek meg kell tenniük. A záróvizsga elsődleges eredményei 27-ére várhatóak, ez a pénteki nap, és valójában a pénteki és a szombati nap, azaz 27-e és 28-a fog a szülők, illetve a nyolcadikosok rendelkezésére állni, hogyha fellebbezéssel, óvással szeretnének élni a záróvizsgával kapcsolatban. Ezt megtehetik vagy az adott oktatási intézményben, vagy pedig a mojasrednjaskola.gov.rs portálon.

A végleges eredményekre 30-án számítunk, a július 1-je és 2-a pedig a kívánságlisták kitöltéséről fog majd szólni, ami azt jelenti, hogy a leendő középiskolásaink, végzős nyolcadikosaink megjelölik azokat a középiskolai intézményeket, ahol szeretnének továbbtanulni, valamint megjelöljük azokat a szakokat, amelyeken szeretnének továbbtanulni. Ezen besorolás elkészülte 4-re és 5-ére várható, és valójában ekkor derül majd fény arra, hogy melyik középiskolában marad szabad hely. Azok a diákok, akik valóban indokolt okok miatt nem tudnak részt venni az első iratkozási körben, tehát nem tudják kitölteni az első iratkozási körben a kívánságlistákat, azok megtehetik ezt 5-én. Az ő számukra 6-ára lesz meg a besorolás, és 7-én vagy 8-án tudnak beiratkozni az adott középiskolába.

Ami a középiskolai férőhelyeket illeti, nagyon-nagyon gazdag és színes hálózattal várják a középiskolák a diákokat ebben az évben is. Összesen Szerbiában 73.028 férőhely van előirányozva a diákok számára. Ide beleértjük a többségi nyelven tanuló diákokat, valamint a más kisebbségi nyelven tanuló diákokat is. A magyar diákok számára 1988 férőhely van, ebből 1444 négyéves szakokon és 544 hároméves szakokon. A magyar diákok 12 önkormányzat területén elhelyezkedő középiskolák valamelyikéből választhatnak: 10 gimnázium, 23 szakközépiskola és 2 művészeti iskola áll a diákok rendelkezésére, és én hiszem azt, hogy mindenki megtalálja azt a szakot, amely a legjobban vonzza, amelyre szívesen járna, és természetesen megtalálja azt a hivatást, azt a szakmát majd, amellyel a későbbiek során szeretne foglalkozni.

- Mely szakokon telnek be a leggyorsabban a helyek?

- Az előző évről tudok most beszámolni, vagyis az adatok az előző iskolaévre vonatkoznak. Tehát a 2024/25-ös tanévben a legnépszerűbb szakok az általános szakirányok voltak a gimnáziumokban, valamint a tehetséggondozó gimnáziumok szakirányai. Ezen túlmenően nagyon népszerűek voltak az egészségügyi iskolákban, a közgazdasági középiskolákban, valamint a műszaki középiskolákban egyaránt a négyéves szakirányok.

- Ez azt jelenti, hogy idén is legalább annyi hely van ezeken a szakokon, mint tavaly?

- Természetesen. A középiskolai hálózat kialakításakor az intézményvezetők figyelembe veszik a beiratkozási mutatókat. Logikus, hogy azokat a szakokat, amelyek népszerűtlenebbek voltak, amelyre kevesen iratkoztak, azokat háttérbe szorítják, és inkább előtérbe helyezik azokat a szakirányokat, amelyek az előző évek valamelyikében pozitív, jó beiratkozást mutattak, úgyhogy ennek tekintetében lesznek új szaknak számító, de régi szakirányok, hiszen olyan szakok kerülnek egy-egy intézményben a beiratkozási palettára, amelyek lehet, hogy 2-3 évvel ezelőtt voltak. Így kerül ismét a középiskolai palettára a Csókán a Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolában a vegyipari laboráns, Nagybecskereken, a Jovan Trajković Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedő szakirányzat, Topolyán, a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskolában ismét lesz közgazdasági technikus szak, a topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonban a hentes 3 éves szak, ugyancsak Topolyán, a Sinkovics József Műszaki Középiskolában a 3 éves fodrász szak, a szabadkai egészségügyi középiskolában a fogászati asszisztens szak, a szabadkai Politechnikai Iskolában a digitális grafikai és webtervező technikus, valamint az elsődleges építési munkák kivitelezője, burkolója szak, a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskolában a pék, a zombori Közgazdasági Középiskolában a szakács, az óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedő, valamint a temerini Lukijan Mušicki Középiskolában a CNC- és egyetemes fémfeldolgozó gépkezelő, lakatos, hegesztő szakok.

- Ha az iskolák teljesen új szakot javasolnak, akkor a minisztérium milyen megfontolás alapján tudja ezeket engedélyezni?

- Általában az új szakokat valamely meglévő szak kárára lehet megnyitni. A tendencia ezt mutatta az előző években, tehát ha az oktatási intézmény új szakot szeretne beindítani, akkor valamelyik népszerűtlenebb korábbi szakot be kell áldozni. De voltak arra is példák az elmúlt években, hogy egy-egy gimnázium, itt elsődlegesen tehetséggondozó gimnáziumokra gondolok, sőt, volt úgy is, hogy más gimnázium is kapott lehetőséget új szak megnyitására. Amennyiben népszerű az új szak, akkor a későbbiek során az engedélyt már az intézmény automatikusan megkapja.

- Hogyan tudják támogatni azt, hogy a diákok itthon tanuljanak és ne menjenek külföldre?

- Minden évben arra törekszünk, hogy az oktatás minőségét javítsuk, korszerűsítsük, hogy jobbá tegyük. Az a célunk mindenképpen, hogy a fiatalokat arra ösztönözzük, hogy a középiskolai tanulmányok után se álljanak meg, válasszanak maguknak felsőoktatási intézményt, iratkozzanak egyetemre, főiskolára, és azok a támogatások, amelyek a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács segítségével, támogatásával a magyar kormány jóvoltából a diákokhoz most eljutnak, az egyetemeken, a felsőoktatási intézményekben is adottak lesznek. A támogatás az ösztöndíjak formájában, az Európa Kollégium, mint lehetőség formájában a későbbiek során is megadatik a diákoknak, úgyhogy fontos, hogy továbbtanuljanak, hogy most középiskolát válasszanak maguknak, a későbbiek során pedig az itthoni felsőoktatási intézmények valamelyikében szerezzenek diplomát.