A magyar diákok száma az elmúlt öt évben nem nagyon változott az általános iskolákban, csak kisebb eltérések tapasztalhatóak. Megmaradtak a tagozatok is, miután minden kislétszámú tagozat engedélyt kapott, hogy megnyílhasson. Több mint 10 ezer magyar diák idén ingyen megkapta a tankönyvek egy részét. A középiskolákban 1 085 diák számára kezdődött meg szeptember 1-én magyar nyelven az oktatás. Az idei évben is igyekeztek magyar nyelven népszerű szakirányokat nyitni, nyilatkozta a Vajdaság Mának Jerasz Anikó oktatási államtitkár, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen pályázatok várhatóak a közeljövőben.

Számokban mit tud elmondani az új tanévről az általános iskolai oktatásról a magyar tannyelvű tagozatok esetében?

– Idén szeptember 1-én több mint 1 700 oktatási intézményben, pontosan 1 264 általános iskolában és 515 középiskolában indult meg az oktatás, s mintegy 770 000 diáknak csengettek be. Most már elmondhatjuk, miután a második hét is eltelt ebben a tanévben, hogy mintegy 530 000 gyermek tanul az általános iskolák valamelyikében, s mintegy 240 000 diák a középiskolákban, Szerbia-szerte.

Tudni kell, hogy az állam nyelve mellett nyolc kisebbségi nyelven folyik anyanyelvű oktatás: albán, bolgár, bosnyák, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven. Kisebbségi nyelven mintegy 27 000 diák tanul az általános iskolákban, és 8 800 tanuló a középiskolákban.

Ami a magyar diákokat illeti, a tavalyi évhez hasonlóan alakul a számuk: 10 260-an tanulnak magyar nyelven az általános iskolák valamelyikében és mintegy 3 900–an a középiskolák valamelyikében. Ezek hozzávetőleges adatok, pontos számokkal majd szeptember végén, október elején rendelkezünk, amikor az iskolák megküldik a minisztériumnak az idei adatokat.

Az elsős kisdiákok számával kapcsolatban, elmondhatom, hogy idén 65 ezer kicsi ült be az iskolapadokba s kezdte meg az iskolás életet, köztük 1 279-en magyar nyelven tanulnak. A magyar diákok számáról visszamenőleg öt évre elmondható, hogy számuk nem változik, tehát 1 270 és 1 330 között mozog. Idén picivel kevesebben vannak, mint tavaly, a tavalyelőtti adatokhoz viszont szinte ugyanannyi a számuk. Nagybecskerek, Szabadka, Zombor, Antalfalva, Apatin, Ada, Begaszentgyörgy, Csóka, Kúla, Óbecse, Topolya, Törökkanizsa és Szécsány területén bizonyos létszámnövekedés tapasztalható az elsős kisdiákok száma kapcsán, míg Nagykikinda, Újvidék, Kishegyes, Kevevára, Magyarkanizsa, Magyarcsernye, Temerin, Törökbecse, Zenta és Zichyfalva községek területén minimális csökkenés tapasztalható.

Ha a diákok száma nem változik lényegesen, akkor ez azt jelenti, hogy a tagozatok is megmaradnak?

– Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben a tanévben is lesznek kis létszámú tagozatok, amelyek megmaradásáért a korábbi évekhez hasonlóan az idén is mindent megtettünk és megteszünk. Jelenleg még folyamatban van az általános iskolákból beérkezett kérelmek elbírálása. Azonban fontosnak tartom itt is kihangsúlyozni, hogy csak abban az esetben kell az oktatási intézményeknek kérelemmel fordulniuk a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz és az illetékes iskolaigazgatósághoz, majd legvégén az Oktatási Minisztériumhoz, ha a leendő első osztályokban a tanulói létszám nem éri el a tizenötöt.

Az ilyen jellegű kérelmekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács eddig az általános iskolák esetében 43, míg a középiskoláknál 24 támogató záradékot adott ki, amelyek az illetékes tartományi titkársághoz kerültek. Az Oktatási Minisztériumhoz csak abban az esetben fordul egy-egy iskola, ha kedvezőtlen döntést hoz az illetékes iskolaigazgatóság. Érdekvédelmi szervezetünk politizálásának sikere, hogy a kérelmek jelentős százaléka már ezen a szinten pozitív elbírálásban részesül. A minisztériumba mindössze öt kérelem érkezett be kislétszámú magyar tagozatok megnyitásával kapcsolatban. Mindegyik esetben a diákokra és az intézményekre nézve is kedvező és előnyös a döntés, hiszen közbenjárásunknak köszönhetően olyan osztályok megnyitását engedélyezte a minisztérium, amelyekben a tanulói létszám az előírtnak a harmadát sem éri el.

Az idei tanévben fordult elő először, hogy ingyenes tankönyveket kaptak a diákok. Hány tankönyvről van szó és hány tantárgyról, s mennyi diákról?

– Július hónap elején szállítottuk ki a könyveket azokba az iskolákba, amelyekben kisebbségi nyelveken is folyik az oktatás. A belgrádi Tankönyvkiadó intézet magyar nyelvű tankönyvei 75 általános iskolába és még 3 olyan oktatási intézménybe kerültek kiszállításra, ahol speciális igényű gyerekek foglalkoznak. 10 259 diáknak biztosítottuk a tankönyveket, amit szeptember 1-én a gyerekek kézhez is kaptak. A magyar diákok vonatkozásában 37 címszóról beszélünk, ezek a magyar nyelv és irodalom tankönyvei, az olvasókönyv és a nyelvtankönyv, a munkalapok, a zenekultúra, a képzőművészet, valamint a történelem tantárgyhoz tartozó kiadványok a 6-tól 8-osok számára, de a 6-osok képzőművészetből is megkapták a kiegészítőt. Minden esetben szerzői tankönyvekről beszélünk. Minden diákhoz eljutottak ezek a könyvek, de emellett azok a gyerekek, akik abba a kategóriába tartoznak, hogy ingyen tankönyvekre jogosultak, ők a magánkiadók kiadványait is megkapták.

Fontos elmondanom, hogy augusztus végén megjelent a tankönyvkatalógus kiegészítése, ebben újabb címszavak vannak a magyar diákok számára és így már, hogy 259 címszó van a katalógusban, amiből 202 általános iskolásoknak íródott, 57 pedig középiskolásoknak. Vannak olyan tantárgyak, amelyekből több kiadó is biztosít tankönyveket.

A szülők örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, de lesz-e folytatás jövőre? A minisztérium biztosítani tudja majd a forrásokat az ingyenes tankönyvekre?

– Ezen program folytatásán dolgozunk most, hiszen a szülők nagyon pozitívan fogadták. Nagy eredmény, hogy ezt sikerült elérnünk, megvalósítanunk. A Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának eredményeként tudtuk a tankönyvkiadó kiadványait ingyenesen biztosítani. Az a célunk, hogy hosszú távon, minden évben biztosítsuk a könyveket a diákoknak.

Térjünk át a középiskolai oktatásra, milyen szakok nyíltak magyar nyelven, mekkora volt irántuk az érdeklődés?

– Szeptember 1-én 62 000 diák kezdte meg a tanévet valamelyik középiskola első osztályában. A magyar diákok 34 oktatási intézmény közül, 10 gimnázium, 22 szakiskola, s 2 művészeti középiskola közül választhattak, nagyon színes volt a paletta a négy- és hároméves szakok esetében egyaránt. Olyan szakok nyíltak, amelyek az elmúlt négy évben népszerűek, attraktívak voltak. 1 085 diák számára kezdődött meg magyar nyelven az oktatás. A beiratkozási adatok hasonlóak, mint amilyenek az előző években voltak. Vannak iskolák, ahol most kicsit alacsonyabb volt a beiratkozók száma, máshol pedig éppen megnövekedett. Új szakokat nem tudnék kiemelni, viszont vannak olyanok, amelyek korábban is már jelen voltak az oktatási tervben, s ezeket az intézmény most újból visszahozta.

Hogy csak néhány ilyen szakot említsek a teljesség igénye nélkül: visszakerült a palettára a Csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskolában a vegyipari laboráns szak, Nagybecskereken a Jovan Trajković Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedői szak, Topolyán a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskolában a közgazdasági technikus, a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonban a hentes szak, ugyancsak Topolyán a Sinkovics József Műszaki Középiskolában a fodrász, a Szabadkai Egészségügyi Középiskolában pedig a fogászati asszisztens szak, a Szabadkai Politechnikai Iskolában a digitális grafikai és webtervező technikus, valamint az elsődleges építési munkák kivitelezője –burkoló, a Szabadkai Vegyészeti-technológiai Iskolában a pék, a Zombori Közgazdasági Középiskolában a szakács, az Óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában a kereskedő, a temerini Lukijan Mušicki Középiskolában pedig a CNC és egyetemes fémforgácsológép-kezelő – lakatos-hegesztő szakirány.

Idén is elmondhatjuk, hogy a legnépszerűbb szakok a gimnáziumok általános szakirányzatai voltak, a tehetséggondozók szakirányzatai, a közgazdasági középiskolák és a műszaki középiskolák négyéves szakirányzatai. Bízom benne, hogy az elkövetkező években is ilyen színes palettával tudunk majd a középiskolákba iratkozók elé állni, hogy mindenki igényének megfeleljünk, hogy a családok úgy döntsenek, hogy itthon taníttatják gyermekeiket.

Térjünk át a pályázatokra, milyen pályázatok várhatóak az elkövetkező időszakban?

– Nemrég számoltunk be arról, hogy elbírálásra került az Oktatási Minisztérium két pályázata is. Az egyik az intézmények felújítására, rekonstrukciójára, eszközbeszerzésére vonatkozott, míg a másik olyan civil egyesületeknek biztosított eszközöket, amelyek oktatási rendezvényeket, programokat szerveznek. Ilyen pályázatokra természetesen az elkövetkezendő időszakban is lehet számítani. Az intézmények felújítására vonatkozó pályázatunk minden bizonnyal október végén, november elején fog megjelenni. Szeptember végéig lehet benyújtani a középiskolások ösztöndíjazására a kérelmeket, valamint hamarosan meg fog jelenni a tehetséges középiskolások számára is a pályázatunk, ezt is figyeljék majd az Oktatási Minisztérium honlapján az érintettek, valamint az imént említett civil egyesületek számára az újabb pályázatunk minden bizonnyal jövő év elején, január végén, február elején fog megjelenni.

Arra biztatom az oktatási intézmények vezetőit, illetve a civil egyesületek elnökeit, vezetőit, hogy kövessék az Oktatási Minisztérium honlapját, hiszen érdekes, a jövőbe mutató pályázatokat fogunk az elkövetkezendő időszakban is megjelentetni. Azt a célt tűztük ki magunk elé mindannyian, hogy az intézményeket minél korszerűbbé, minél vonzóbbá tegyük, hogy biztosítsuk azokat az eszközöket, amelyek a ma nélkülözhetetlenek, hogy modernizáljuk az oktatást, az oktatási intézményeket, hogy a tanórákat a tanárok minél érdekesebbé, minél vonzóbbá tegyék, és a diákok érdeklődését minél jobban lekössük, úgyhogy biztatom az intézmények vezetőit és a civil egyesületek elnökeit, vezetőit, hogy kövessék az Oktatási Minisztérium honlapját.