Anyanyelvünk
Miatt vagy végett?
Betűméret:             
Betegség végett zárva – olvasható az egyik üzlet ajtajára ragasztott papírlapon. Vajon hányan vannak közülünk, akik ezt látva rosszallóan megcsóválják fejüket, és hányan veszik tudomásul ezt az információt minden megrázkódtatás nélkül? Szerintem a második tábor a népesebb, de nem azért, mert ez a jelenség ritka. Gyakran lehet hallani – és sajnos olvasni is – ehhez hasonlóan megszerkesztett mondatokat, pl.: A hideg végett vastag kabátot húztam fel., A törött lábam végett taxival megyek mindenhova. Mi az oka annak, hogy sokan helyesnek tartják a fent említett mondatokat, és semmilyen nyelvtani/nyelvhelyességi hibát nem fedeznek fel bennük?
A válasz a hetedik osztályban keresendő. Akkor tanulják ugyanis a diákok a határozókat, szám szerint tízet: hely-, idő, mód-, állapot-, eszköz-, társ-, ok-, cél-, részes- és állandó határozót. Nem könnyű feladat ez egy 13-14 éves gyerkőcnek. És ha nem volt elég figyelmes azon az órán, melyen a tanár lelkesen magyarázta, ábrázolta, elemezte, rajzolta az ok- és a célhatározó szépségeit, akkor bizony előfordulhat az, hogy évekkel később a bolt ajtajára a már említett helytelen mondat kerül ki. Hogy miért? A válaszhoz vizsgáljuk meg közelebbről ezt a két határozót! Az okhatározó olyan mondatrész, amely a cselekvés, történés létrejöttének okát fejezi ki. Kifejezőeszközei a ragos és a névutós névszó, valamint a határozószó. Jellegzetes névutója a miatt. A ragos névszók mellett már az ómagyar korban is nagyon fontos kifejezőeszköze lett az okhatározónak a miá ~ miatt névutós névszó. A célhatározó viszont az fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, minek az érdekében megy végbe. Kifejezőeszközei között megtalálható a ragos és a névutós névszó, a határozószó és a főnévi igenév. Jellegzetes névutója a végett. A célhatározó névutós kifejezésmódja a középmagyar korban jelent meg, és a 16. században is csak igen szórványosan fordult elő.
Mit kell tennünk, ha helyesen akarjuk megfogalmazni közszemlére bocsátott mondatunkat? Alaposan át kell gondolnunk, hogy a betegség oka vagy célja-e a bolt zárva tartásának. Erre egyértelmű a válasz: oka. Második lépésként felidézzük magunkban az okhatározó névutóját, ami a miatt. Harmadszor pedig eszünkbe jut a következő aranyszabály: A miatt névutót nem szabad a végett célhatározói névutóval összecserélni! Megszületett tehát a minden szempontból kifogástalan mondat: Betegség miatt zárva. Mondatainak megalkotásakor általában nem bonyolódunk bele rég elfelejtett nyelvtani szabályokba, a megszokás irányít bennünket. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen erre is van megoldás: az iskola. Ezt a – látszatra nyelvtani, de a mindennapi életben nyelvhelyességi problémává növő – szabályt, tudnivalót is nekünk, tanároknak kell a diákokban tudatosítanunk, példák és ellenpéldák segítségével. Meg kell értetnünk velük – körülírva, illusztrálva, eltáncolva, kézzel-lábbal mutogatva -, hogy a „Betegség végett zárva” mondat nemcsak rosszul hangzik, hanem logikailag teljesen nonszensz.
Nagy Majlát Ágota
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
R.Á
2023. JÚNIUS 21. [ 12:48 ]

Szerintem volt, kedves Falusi Úr. Nyilván attól függ, hogy az ember hova kívánja pozícionálni magát és mit akar magáról elhitetni. Van, akinek megfelel a falusi, útszéli kocsma stílus, az ne lepődjön meg, ha embertársai annyiba is veszik és van, akinek ez kevés. Úgyhogy az, hogy maga ilyen igénytelen, azt kéretik másokra nem áttestálni.


Falusi Balázs
2023. MÁJUS 4. [ 18:20 ]

Vicc az egész, nagyobb baja ne legyen Ágota, mint ilyen nevetséges kérdésen lovagolni. Mondhatom nagyon ráér. Nálunk falun olyan felvilágosult emberek élnek, akik egyformán értik a "Betegség végett zárva" és a "Betegség miatt zárva!" kiírást is, mindkettő esetében tudják, hogy amint meggyógyul az illető újra kinyit a bolt. Emiatt nem sok értelme volt ennek a cikknek, még felvilágosítás végett sem. :))) csókolom


2014. SZEPTEMBER 2.
[ 21:32 ]
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
Beolvasás folyamatban