KultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataVideó/TVImpresszumMarketing
2012. január 10. [18:33]

Nyelvi nyalánkságok, csókok és más ínyencségek az óesztendőből

Éljen a szárnyaló képzelet szabadsága! Vivát, vélt sajtószabadság! Kitűnően teljesítünk, önállósági mérkőzésünkön öngólt sosem lövünk, viszont mindig célba találunk, akár a vajdasági magyarságról, akár a nagyvilági politikai hatalmasságok igazi, vagy kitalált ügyeiről szólnak a tudósítások. Helyén is kezeljük az eseményeket. Tartományi képviselőházi elnökünk és a római pápa légyottjáról például progresszíven tájékoztatunk, napilapunk címlapi fotóján még csak meleg kézfogást megjelenítve, a Hétvége viszont felforrósítja a kézcsókban kiteljesedő hangulatot. Másik, képi médiumunk (Vajdasági RTV2, esti híradó) központi hírében a nevezett személy pontosan határozza meg a fontossági sorrendet és ekképp hálálkodik: köszönöm az Úristennek, Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének… – s a tévé hamisítatlanul, függetlenül, tárgyilagosan, az elfogadott médiastratégia alapelveivel összhangban, az ollót eldobva, vágatlanul sugároz.
A vágásról jut eszembe, jól kihasznált szójátékok és szenzációs trükkfölvételek kaptak helyet a Magyar Szó Kiss politikai pornográfia c. cikkében. A szerző, Kocsis Árpád azonban ziccert hagyott ki: elmulasztotta a vajdasági magyar nemzeti érdek, önbecsülés és jólét pártja vezetőjének meg a szerb haladás csetnikvajda elnökének szájcsókos egymásba borulását fiktív fotográfián összeilleszteni, így a francia-német elnöki-kancellári, palesztin-zsidó, kínai-amerikai, katolikus-muszlim vezetői smárolások montázsa csak nagyvilági csipkelődés csupán, a háztáji söprögetés sajnos elmarad. Ezt a lehetőséget is ajánlom Pistike, vagy a „szabadkai” Léphaft figyelmébe, nehogy már a Corax legyen kénytelen tollra tűzni bennünket. Jut még eszembe, hol marad a diakronikus módszer, a történeti távlati láttatás, Milošević és Tuđman feledhetetlen nyelves puszija?
Hovatovább, a képsor kísérő szövege nyelvileg is fazonírozható volna: november havának köztudomásúan nincsen idusa, fordítva talán elképzelhető: Idusnak lehet novembere. Helyet kap még a cikkben az „apácanő” kifejezés! Férfi apácák is léteznek vajon? Változó világ, fejlődő egyház? Eljátszódhatunk még a himpellérhez hasonlítható hímapáca, apácakan összetételekkel, olyan birtokos-szerkezeti csinálmányokkal, mint férfi, a pap apácája, de ez messze vezetne, s nem szeretném, ha szó érné a ház elejét, vagy engem istentagadással, egyházellenességgel vádolnának, ami nonszensz.
Isten bizony, az óév utolsó napjaiban azon gondolkodám, lemondom a Magyar Szót, ingyen se kell! Aztán fordult a kocka, ráébredtem: hiszen az újság nekem maga a kincs, az empíria. Mikor, kitől tudhatnám meg azt a rengeteg bornírt butaságot, miszerint a kubai Buena Vista Social Club együttes átvedlett kínaivá (hú, az anyja kínját!), hogy a pufók Milošević-bébi, a nagyra törő belügyér, Ivica Dačić külügyminiszterré lényegült át, hogy az Orbán Viktor által letepert MNB elnökét Ákosnak hívják, hogy a hűséges Ágoston-párti Sepsey Csaba a VMDK elnökségi tagja, hogy a New York-i SoHo nem Manhattanben, hanem annak tőszomszédságában helyezkedik el… A fölsorolás az augusztustól decemberig közölt, fölületes olvasással is szembeszökő balfogások gyűjteménye, a teljesség igénye nélkül.
Megmosolyogtató, hogy „írjon a jobb” felkiáltással Árok Ferenc küzdelmes arckifejezést öltve bal karjának muszkulatúráját fitogtatja a Képes Ifiben, az Üveggolyóban pedig Dvorácskó László meghosszabbítja a fa „élettartalmát”, a Kitekintőben viszont minden magyarok magasságos és kegyelmes miniszterelnöke folytatni akarja a változásokat (pedig őkelme habitusától nem volna idegen a műveltető forma).
S hogy ne csak egyetlen napilapunkat szapuljam folyvást (megtettem már fönt a tárgyilagosság jegyében ezt a vajdasági magyar televízióval is), ellesni bátorkodtam az M1 királyi tévécsatorna föliratozását is: ha Paris Hilton orrgazda, akkor orra vajon pisze, fitos, vagy netán kampós sasorr-e? (Tüneményes szépsége folytán vasorrú bába csak ne legyen belőle!)
Azon morfondírozok, ha lemondanám az újságot, nap mint nap nem láthatnám hódolattal imádott nemzeti vezetőim arcképeit, elmés mondásait, a vonzó alakjaikról készített változatos beállítású pillanatfelvételeket egy lapszámon, sőt egy oldalon belül is. Ettől az élménytől majd bolond lennék önként megfosztani magamat!
Letsch Endre




Hozzászólások (Beta*)

1500 / 1500


CAPTCHA Image

* teszt / fejlesztési fázisban

2012. május 6. [10:01]

Hetedik alkalommal szervezték meg a képzőművészeti és a szavalóversenyt az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben május negyedikén. Az óvodások mintegy 140... >>

2012. április 2. [11:49]

Bácskossuthfalván április 9-14 között mintegy 15 ezernyi aranyérmes kézimunkát, gyűjteményt, festményt és 81 országból összegyűjtött ritkaságot láthat a kíváncsi... >>

2012. március 28. [11:31]

Nem lehet szó nélkül hagyni Bajtai Kornél, sokszor légből kapott, belemagyarázós okfejtéseit, amelyek a Magyar Szó 2012.03.17-ei hétvégi kiadásában láttak... >>

2012. március 27. [22:33]
Csantavéri kisbicska-nyitogatós
2012. március 22. [11:45]
Mi a MIRK?
2012. március 8. [22:01]
Újvidéki farsang
2012. február 14. [13:54]
A 42. MIRK hírei


Nemzeti Regiszter
Az egyszerűsített honosítási eljárás logója
Háló Vajdasági Fejlesztési Alap bannerje
Heti kérdés
Ön szerint volt-e szavazatlopás a választásokon?
Igen
Nem
Passz

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!

Vendéglőben

- Mióta dolgozik itt, főúr?
- Egy hete.
- Akkor nem ön az, akinél a rántott szeletemet rendeltem.

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása