A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Zenta: Művelődéstörténeti előadás a középkori alakos kályhacsempékről
Betűméret:
Az előadó elmondta az ominózus csempéket 1958. október 18-án gyűjtötte be Zentán Hagymás Károly. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hol. Valami miatt ugyanis zavar keletkezett a helyszín körül. Az egyik verzió szerint a hídfő közelében, a Szép utca végén, munkálatok közben, véletlenül leltek rá a kályhacsempékre. Szekeres László szabadkai régész is ezt a változatot írta le az 1975-ben megjelentetett monográfiafüzetében, amely a Zenta környéki régészeti leletekről szól, és a múzeum 1976-ban megnyílt első önálló tárlatának vezetőjében is ezek az adatok szerepeltek. A második verzió valamivel később jelent meg. Kulcsár Veronika, a múzeum munkatársa saját aláírásával hitelesítette, hogy a lelet nem a hídfő közelében kerültek elő, hanem a Tisza-parti gabonatárolóknál, az alapozási munkálatokkor. Mint mondta, ez a kettősség múzeumi szempontból igen kényes dolog, de hosszú évtizedek után már lehetetlen kibogozni az igazságot.
Mivel nem szakszerű feltárásról volt szó, hanem inkább csak mentették, ami menthető, nem folytattak ásatásokat, nagyon sok információt nem lehet megtudni a tárgyakból, ami miatt mind a mai napig sok találgatásra kényszerülnek. Pejin Attila elmondta, az a hogy a Tisza-part területéről került elő, azt jelenti, hogy ez a rész a középkorban is lakott volt. Az pedig, hogy találtak egy módosabb házat, amelyből a kályharészek előkerültek, arra enged következtetni, hogy az alsó Tisza-partot a középkorban nem árasztotta el a Tisza.
Az előadó kifejtette, a két alakos kályhacsempe valószínűleg párkánydísz lehetett, majd hozzátette, a szakemberek időről időre próbálták megfejteni, mit is ábrázolnak pontosan. Az egyik majdnem egyértelmű: Ádám és Éva a Paradicsomban, középen a kígyóval. A másik azonban problematikusabb: úgy vélik, hogy a házasság szatirikus ábrázolási formáját jelképezi. A szakirodalom is ezeket az állításokat írja le.
Pejin Attila előadása folytatásában elmondta, a kályhaszemek sokféle formájúak lehettek, a legelterjedtebbek a bögrés formájúak voltak, ilyenekből több is előkerült a környéken. Beszélt ezek elhelyezkedéséről a kályhákban, a kályhák működési elvéről, majd bemutatta az egyes tájegységekre jellemző kályhacsempék közötti különbségeket is. Mint mondta, érdemes lenne további kutatásokat végezni a zentai csempékkel kapcsolatban, hiszen valószínűleg nagyon sok izgalmas dologra fény derülhet az adott korra vonatkozóan.
A hónap műtárgya programsorozat következő előadását május 31-én, csütörtökön 18 órai kezdettel tartják meg a zentai Városi Múzemban, ahol Pejin Attila Halmok, sírok, halomsírok címmel a velebiti késő bronzkori nekropolisz öntőformáiról mesél majd az érdeklődőknek.
mi.
Drámaian csökkenthető, sok esetben meg is szüntethető a fájdalom daganatos betegeknél azokkal az intervenciós módszerekkel, amelyeket a Semmelweis Egyetemen (SE) nemrég alakult fájdalom-munkacsoport alkalmaz - közölte a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-vel.
Az Országos Onkológiai Intézettel közösen indított...
2026. JÚNIUS 2.
[ 10:43 ]
Az amivantamab nevű rákellenes injekció példátlan eredményeket hozott egy 11 országra kiterjedő nemzetközi klinikai vizsgálatban. A szert olyan betegeken tesztelték, akiknek a daganata már áttétet adott vagy kiújult, és akiknél sem a kemoterápia, sem az immunterápia nem bizonyult hatékonynak. Az eredményeket vasárnap, az...
2026. MÁJUS 31.
[ 16:26 ]
A rohanó hétköznapokban hajlamosak vagyunk az egészségügyi problémáinkat addig halogatni, amíg azok nem okoznak elviselhetetlen fájdalmat vagy nem gátolnak minket a mindennapi munkavégzésben. A magyar lakosság körében különösen jellemző ez a fajta „tűzoltó” szemléletmód, amely során csak a végső krízishelyzetben...
2026. MÁJUS 27.
[ 14:48 ]
