Korunk pedagógusainak, de már az óvodapedagógusoknak is a legfiatalabb korosztály, a "digitális bennszülöttek" nyelvén és igényei szerint kell megfogalmazni és kifejezni azokat az ismereteket, információkat, melyeket szeretnének megosztani tanítványaikkal. A pedagógusok szempontjából ez egy tudatosan generált mentális váltást igényel: meg kell tanulniuk a bennszülöttek nyelvét, a hagyományos tartalmakat pedig ki kell egészíteniük a jövő technológiai tartalmaival.

Az V. Óvodapedagógiai Konferenciát Reformeszmék Mária Terézia uralkodásának idején címmel, A reform nem egyszerű adminisztrációs intézmény, hanem kultúrpolitikai szükséglet alcímmel tartották meg Kishegyesen. Mária Terézia királynő 300 évvel ezelőtt született, ezért lett ez a témája annak a konferenciának, ahol a reformkori oktatástörténet mellett a digitális kor gyermekeiről és pedagógusairól is értekeztek az előadók. Dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének (VMÓE) elnöke először a szervezők nevében üdvözölte a jelenlévőket és ismertette a konferencia programját, de szólt a feldolgozott témákról is. Elmondta, azért esett választása Mária Teréziára, mert most van az évforduló, de azért is, mert ő volt az első oktatási reformer és ezért illik róla többet tudni. Oktatási reformjainak hatásai máig érzékelhetőek. Korának nagy vívmányaként tekinthetjük, hogy arra törekedett, hogy mindenki számára elérhető legyen legalább a négy éves általános iskolai képzés. Ezen kívül különféle tanfolyamokat szervezett. Külön érdekesség, hogy a nők képzésére is hangsúlyt fektettek, kötni, szőni, a baromfitartás tudományára és más gyakorlatias készségekre tanították a nőket Mária Terézia idejében. Dr. Szőke Anna elégedetten konstatálta, hogy eminens előadókat sikerült meghívni a konferenciára, akik Budapestről, Szegedről és Szabadkáról érkeztek.

Dr. Mészáros Zoltán történész, a szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa Reformeszmék Mária Terézia uralkodásának idején címmel értekezett. Ennek keretében elmondta, hogy a mélyen vallásos uralkodóra az ateizmussal kacérkodó felvilágosodás eszméi közvetett módon hatottak rá, viszont tisztában volt azzal, hogy az oktatás, a népművelés milyen fontos a társadalom szervezése, az ország irányíthatósága szempontjából. Ezt követően dr. Szőke Anna A Néptanítók Lapjának elemzése (1898–1899) című előadásában az 1868-ban alapított és 1944-ig szünet nélkül megjelenő Néptanítók Lapjának néhány 1898-ban és 1899-ben megjelent eredeti példányát is bemutatta, majd az abban olvasható álláshirdetéseken keresztül mutatta be a 19. század végén munkálkodó tanítók és óvónők helyzetét.

Mgr. Takács Izabella a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje A digitális kor gyermekei című előadásában kitért arra a problematikára, hogy a digitális bennszülöttek - akik már a legfiatalabb koruktól kezdődően együtt nőttek fel a digitális technológiákkal - számítógéppel, internettel, mobiltelefonokkal, MP3 lejátszókkal - úgy vélik, hogy nem érdemes odafigyelni a digitális bevándorlónak tekinthető pedagógusaikra. Ők ugyanis úgy tanítanak, hogy arra –összehasonlítva azzal, amit naponta tapasztalnak – egyáltalán nem éri meg odafigyelni. Eközben pedig a legtöbbször még az ilyen pedagógusok figyelmeztetik a tanulókat, ha azok nem figyelnek. A megoldás pedig nem más, minthogy a „bevándorló” pedagógusoknak kell alkalmazkodniuk. Fordítva nem megy, mert a tanulók pszichésen alkalmazkodnak a digitális nyelvhez. A tanároknak meg kell tanulniuk a bennszülöttek nyelvét,, az „öröklött” tartalmakat pedig ki kell egészíteniük a jövő technológiai tartalmaival. A pedagógusok szempontjából ez hatalmas mentális váltást igényel. Szerencsés körülmény, hogy most már diplomáznak azok a pedagógusok, akik digitális bennszülöttnek számítanak.

A konferencián dr. Mák Ferenc irodalomtörténész, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet budapesti külső munkatársa Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken, dr. Nóbik Attila egyetemi tanár, a szegedi Neveléstudományi Intézet munkatársa Mária Terézia oktatáspolitikája címmel tartotta meg előadását.

Tóth Péter