A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Újabb négypárti egyeztetést lát szükségesnek Ágoston
Levél Pásztor Istvánhoz
Betűméret:
Újabb négypárti egyeztetést javasol Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének írt levelében. A megbeszélés témája a javaslat szerint a kisebbségi választói névjegyzék lenne. Az alábbiakban ismertetjük a levelet.Tisztelt Elnök Úr!
Feltételezem, hogy Ön is értesült róla, hogy a szerb hatalom kisebbségi ügyekben zajló manipulációja immár a nemzetközi politikai színtéren folytatódik. Miközben itthon Petar Lađević, Koštunica kisebbségi megbízottja a Magyar Szóban, majd a Hét Napban nem kevesebbet állít, minthogy a négy vajdasági magyar párt magyar választói névjegyzékre vonatkozó követelése rasszista megnyilvánulás, addig a nemzetközi politikai színtéren demokratikus hajlandóságát, s a kisebbségek iránti nagylelkűségét igyekszik bebizonyítani.
A szerb hatalom módszerei nem változnak. Sajnos az elnéző budapesti kormányzati magatartás sem. Az egészben csak az a jó, hogy vajdasági magyar tisztségviselő a nemzetközi elfogadtatás folyamatában ezúttal nem vesz részt. Jó továbbá az is, hogy a magyarországi ET és EP képviselők fokozott figyelemmel és jelentős politikai aktivitással kísérik a szerb lépéseket.
Ön is tudja:
Persze, hogy ideges a szerb hatalom! Attól fél, hogy nem kerülheti el Horvátország sorsát. Nevezetesen, hogy végül be kell vezetnie a kisebbségi választói névjegyzéket. S akkor lemondhat a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezetében már rögzített elképzeléséről. S az abban körvonalazott szerb hatalmi kézivezérlésre alkalmas „kisebbségvédelmi mechanizmusról”, melynek lényege az elektori választási szisztéma.
Engedje meg, Elnök Úr, hogy emlékeztessem: ez év május 24-én közösen írtunk dr. Göncz Kingának a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Levelünkben a többi között ez állt:
„Igyekeztünk utánajárni, de ma sem tudjuk, létezik-e valójában az elektori választások gyakorlatát helyben hagyó, mérvadó ET szakvélemény, ahogy azt Lađević állítja. Ha mégis van ilyen, akkor fel kell tennünk a kérdést, tud-e erről az Európa Tanács magyar küldöttsége?
Miniszterasszonyt arra kérjük, hogy amennyiben ez lehetséges kérje be a szükséges információkat. Ha valójában nincs ET támogatási nyilatkozat, vagy dokumentum, azt megfelelő formában közzé kellene tenni, hiszen a politikai tisztánlátás ebben az ügyben is fontos. Ha viszont az ET, vagy valamelyik szerve megadta volna a támogatást az elektoriális választási modellhez, azt is nyilvánosságra kellene hozni.
De, ez a vajdasági magyarság szempontjából most már nem elég. Arra lenne szükség, hogy a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, ismét csak megfelelő formában, kieszközölje ennek a támogató megnyilvánulásnak a visszavonását, de legalább az újraértékelését.”
A miniszter asszonytól tudtommal nyilvános, a politikai eligazodásra alkalmas felelet nem érkezett.
Igaz, a magyar ET és EP képviselők nemes igyekezettel kérdezősködnek, s valóban mindent megtesznek, hogy az igencsak szűkös tevékenységi keretben mégis jussanak valamire. Sajnos, többet nem tehetnek, mert nincs hivatkozási alap. Nem áll rendelkezésükre a magyar kormány és a magyar diplomácia világos, határozott utasítása legalább két kérdésben.
Az egyik, hogy a magyar kormány is síkraszáll a kisebbségi választói névjegyzékek s a demokratikus, közvetlen választásokon alapuló „kisebbségvédelmi mechanizmus” létrehozataláért. A másik pedig, hogy a vajdasági magyarság időszerű gondjaira vonatkozóan prezentálni tudja a területi elhatárolódást nem követelő, nemzeti alapú autonómia minimális ismérveit.
Tisztelt Elnök Úr!
Önnek nem kell hangsúlyoznom, hogy az idő sürget. Javaslatom az, hogy még ezen a héten tartsunk négypárti találkozót, hogy e két kérdésben világossá tehessük álláspontunkat. S hogy azt, négypárti közvetlen megkereséssel juttassuk el a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Cselekedjünk, amíg nem késő!
Abban a reményben, hogy az alapvető politikai realitások megítélése tekintetében ma már nincs közöttünk különbség, válaszát várva, tisztelettel:
Ágoston András
Temerin, 2007. július 15.
Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
