Tükör
Ünnep után
Kisebbségkutatás: helyzetelemzés nélkül
Betűméret:             
A Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) húsz éve alakult meg. A jubileum kapcsán tanácskozást tartottak Szabadkán, A kisebbségkutatás 20 évének állomásai címmel. A kisebbségkutatásnak természetesen ettől sokkal hosszabb története van vidékünkön.
A vajdasági magyar közösségnek három tudományos, tudománnyal foglalkozó polgári egyesülete létezik. A legrégebben (1991-ben) alakított a Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT), ez után következett (1999-ben) a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) létrehozatala, majd végül (2008-ban) felállt a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) is. (Ebből látszik, hogy nálunk nyolc-kilenc évenként alakul egy tudományos társaság.)
A Magyarságkutató Tudományos Társaság – a honlapján (http://www.mtt.org.rs/) található adatok szerint – eddig 25 kiadványt jelentett meg. Ebből 12 az MTT külön publikációja, 13 pedig az MTT könyvsorozatában látott napvilágot. A MTT 2004-ben három Játsszunk és énekeljünk magyarul! kiadványt is megjelentetett.
A társaság külön publikációi történelmi múltunk és jelenünk, a kisebbségi autonómiák, az anyanyelvű oktatás, a demográfiai változások, a magyarság eszme- és irodalomtörténete, továbbá a személyiségépítés témáival foglalkoznak.
Az MTT könyvsorozat – mtt könyvtár kötetei a vajdasági magyarok oktatási és „útkeresési”, valamint „közérzeti” kérdéseit taglalják, a kisebbségi lét jelenségeivel és elvándorlásának kérdéseivel foglalkoznak. A sorozat utolsó kötete 2008-ban jelent meg, csakúgy, mint a külön publikációk legutóbbi könyve.
Az MTT az utóbbi 14 évben 53 tanulmányt is közreadott. Feltűnő azonban, hogy egy szerző 17 tanulmány írójaként szerepel. A tanulmányok főleg a kisebbségi lelkiállapot, a migráció, a nemzeti és vallási identitás, valamint értelmiségi és ifjúsági témákkal foglalkoznak. A jog területéről egyetlen tanulmány készült, még 2000-ben (Szalma József: Kisebbségi jogok). A vajdasági nemzeti kisebbségekről Takács Zoltán írt tanulmányt (2007-ben).
A Társaság kiadói tevékenysége azonban 2008 óta mintha válságban lenne, mivel – a két könyvsorozatban – az utóbbi három évben egyetlen kötetet sem jelentetett meg.
Annak ellenére – hogy három tudományos egyesületünk is van és, hogy mindegyik a maga módján, de parciálisan foglalkozik a nemzeti kisebbségi léttel, mégse készült el egy, a vajdasági magyarok helyzetének átfogó, alapos elemzése. Ezt a nyugati demokráciákban „a nemzet állapotáról” szóló jelentésnek, régiónkban „országtanulmánynak” is szokták nevezni.
2009-ben elkészült a Romániában, Szlovákiában és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, illetve magyarok jogi helyzetét áttekintő országtanulmány. A vajdasági magyarok helyzetéről ilyen tanulmány mindmáig nem készült. A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek által (ombudsman, kisebbségügyi titkárság stb.) íródnak, általában a napi politikai érdekeket szolgálják, eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Hogyan lehet itt egyáltalán a vajdasági magyarok helyzetéről beszélni, jogaink megvalósulását nyomon követni, számon kérni, ha nincs egy alapvető elemzés, egy megbízható tudományos helyzettanulmány, amihez aztán viszonytani, összehasonlítani lehetne a korábbi és a későbbi állapotot? A három tudományos társaság között – úgy látszik – nincsen szorosabb együttműködés, sem közös kutatási programok, tanácskozások. (A VMTT és a VMAT kisebbségügyi vonatkozású tevékenységéről lásd a Szóvá teszem című írást: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMTT).
Jellemző, hogy a vajdasági magyar pártok, de még a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem tartottak ez idáig tematikus értekezletet a magyar közösség helyzetéről és jövőjéről. Utoljára (2007 november végén) az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület készített egy ún. fehér könyvet A Vajdasági magyarság helyzete címmel. A tanulmányt akkor Újvidéken megkapta Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés Monitoring Bizottságának vezetője is, aki a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését volt hivatott feltérképezni Szerbiában.
Végső ideje, hogy elkészüljön egy, a vajdasági magyarok életének fontosabb területeit (a népességet, gazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi életet, jogi helyzetet, a döntéshozatalban való részvételt, nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, tájékoztatást, hagyományápolást stb.) felölelő kritikai szemléletű tanulmány, amely közösségi közvita és a további feladatok kijelölésének alapjául is szolgálhatna.
Újvidék, 2011. december 22.
Bozóki Antal
Augusztus 29-én Magyarország a mohácsi csata 1526-os vereségének 500. évfordulójára emlékezik, amikor a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett az Oszmán Birodalom seregeitől. A vereséget a mai napig megosztott vélemények övezik, közölte a bbc.com portál. A mohácsi csata régóta különleges helyet foglal el...
2026. AUGUSZTUS 29.
[ 9:45 ]
2019-ig a mezőgazdasági idénymunkások csaknem 95 százaléka feketén, vagyis mindenféle biztosítás nélkül dolgozott. Az elektronikus bejelentési rendszer működésének hat éve alatt több mint 100 ezer munkást regisztráltak ilyen munkákra, az állam pedig mintegy 2,4 milliárd dinár adót és járulékot szedett be. A törvényi...
2026. AUGUSZTUS 27.
[ 19:13 ]
Közel 4000 hektár vált a tűz martalékává az elmúlt hetekben a Delibláti-homokpusztán. Ez akkor terület, mint mondjuk a Francia Riviérán fekvő Monaco teljes területének közel húszszorosa: a lángok a legutóbbi adatok szerint 3960 hektárt érintettek, miközben a hercegség mindössze 208 hektáron terül el. A természeti...
2026. AUGUSZTUS 25.
[ 12:01 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó