Tükör
Ünnep után
Kisebbségkutatás: helyzetelemzés nélkül
Betűméret:             
A Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) húsz éve alakult meg. A jubileum kapcsán tanácskozást tartottak Szabadkán, A kisebbségkutatás 20 évének állomásai címmel. A kisebbségkutatásnak természetesen ettől sokkal hosszabb története van vidékünkön.
A vajdasági magyar közösségnek három tudományos, tudománnyal foglalkozó polgári egyesülete létezik. A legrégebben (1991-ben) alakított a Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT), ez után következett (1999-ben) a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) létrehozatala, majd végül (2008-ban) felállt a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) is. (Ebből látszik, hogy nálunk nyolc-kilenc évenként alakul egy tudományos társaság.)
A Magyarságkutató Tudományos Társaság – a honlapján (http://www.mtt.org.rs/) található adatok szerint – eddig 25 kiadványt jelentett meg. Ebből 12 az MTT külön publikációja, 13 pedig az MTT könyvsorozatában látott napvilágot. A MTT 2004-ben három Játsszunk és énekeljünk magyarul! kiadványt is megjelentetett.
A társaság külön publikációi történelmi múltunk és jelenünk, a kisebbségi autonómiák, az anyanyelvű oktatás, a demográfiai változások, a magyarság eszme- és irodalomtörténete, továbbá a személyiségépítés témáival foglalkoznak.
Az MTT könyvsorozat – mtt könyvtár kötetei a vajdasági magyarok oktatási és „útkeresési”, valamint „közérzeti” kérdéseit taglalják, a kisebbségi lét jelenségeivel és elvándorlásának kérdéseivel foglalkoznak. A sorozat utolsó kötete 2008-ban jelent meg, csakúgy, mint a külön publikációk legutóbbi könyve.
Az MTT az utóbbi 14 évben 53 tanulmányt is közreadott. Feltűnő azonban, hogy egy szerző 17 tanulmány írójaként szerepel. A tanulmányok főleg a kisebbségi lelkiállapot, a migráció, a nemzeti és vallási identitás, valamint értelmiségi és ifjúsági témákkal foglalkoznak. A jog területéről egyetlen tanulmány készült, még 2000-ben (Szalma József: Kisebbségi jogok). A vajdasági nemzeti kisebbségekről Takács Zoltán írt tanulmányt (2007-ben).
A Társaság kiadói tevékenysége azonban 2008 óta mintha válságban lenne, mivel – a két könyvsorozatban – az utóbbi három évben egyetlen kötetet sem jelentetett meg.
Annak ellenére – hogy három tudományos egyesületünk is van és, hogy mindegyik a maga módján, de parciálisan foglalkozik a nemzeti kisebbségi léttel, mégse készült el egy, a vajdasági magyarok helyzetének átfogó, alapos elemzése. Ezt a nyugati demokráciákban „a nemzet állapotáról” szóló jelentésnek, régiónkban „országtanulmánynak” is szokták nevezni.
2009-ben elkészült a Romániában, Szlovákiában és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, illetve magyarok jogi helyzetét áttekintő országtanulmány. A vajdasági magyarok helyzetéről ilyen tanulmány mindmáig nem készült. A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek által (ombudsman, kisebbségügyi titkárság stb.) íródnak, általában a napi politikai érdekeket szolgálják, eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Hogyan lehet itt egyáltalán a vajdasági magyarok helyzetéről beszélni, jogaink megvalósulását nyomon követni, számon kérni, ha nincs egy alapvető elemzés, egy megbízható tudományos helyzettanulmány, amihez aztán viszonytani, összehasonlítani lehetne a korábbi és a későbbi állapotot? A három tudományos társaság között – úgy látszik – nincsen szorosabb együttműködés, sem közös kutatási programok, tanácskozások. (A VMTT és a VMAT kisebbségügyi vonatkozású tevékenységéről lásd a Szóvá teszem című írást: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMTT).
Jellemző, hogy a vajdasági magyar pártok, de még a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem tartottak ez idáig tematikus értekezletet a magyar közösség helyzetéről és jövőjéről. Utoljára (2007 november végén) az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület készített egy ún. fehér könyvet A Vajdasági magyarság helyzete címmel. A tanulmányt akkor Újvidéken megkapta Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés Monitoring Bizottságának vezetője is, aki a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését volt hivatott feltérképezni Szerbiában.
Végső ideje, hogy elkészüljön egy, a vajdasági magyarok életének fontosabb területeit (a népességet, gazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi életet, jogi helyzetet, a döntéshozatalban való részvételt, nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, tájékoztatást, hagyományápolást stb.) felölelő kritikai szemléletű tanulmány, amely közösségi közvita és a további feladatok kijelölésének alapjául is szolgálhatna.
Újvidék, 2011. december 22.
Bozóki Antal
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve. Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija. A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó