A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Ünnep után
Kisebbségkutatás: helyzetelemzés nélkül
Betűméret:
A Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) húsz éve alakult meg. A jubileum kapcsán tanácskozást tartottak Szabadkán, A kisebbségkutatás 20 évének állomásai címmel. A kisebbségkutatásnak természetesen ettől sokkal hosszabb története van vidékünkön.A vajdasági magyar közösségnek három tudományos, tudománnyal foglalkozó polgári egyesülete létezik. A legrégebben (1991-ben) alakított a Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT), ez után következett (1999-ben) a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) létrehozatala, majd végül (2008-ban) felállt a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) is. (Ebből látszik, hogy nálunk nyolc-kilenc évenként alakul egy tudományos társaság.)
A Magyarságkutató Tudományos Társaság – a honlapján (http://www.mtt.org.rs/) található adatok szerint – eddig 25 kiadványt jelentett meg. Ebből 12 az MTT külön publikációja, 13 pedig az MTT könyvsorozatában látott napvilágot. A MTT 2004-ben három Játsszunk és énekeljünk magyarul! kiadványt is megjelentetett.
A társaság külön publikációi történelmi múltunk és jelenünk, a kisebbségi autonómiák, az anyanyelvű oktatás, a demográfiai változások, a magyarság eszme- és irodalomtörténete, továbbá a személyiségépítés témáival foglalkoznak.
Az MTT könyvsorozat – mtt könyvtár kötetei a vajdasági magyarok oktatási és „útkeresési”, valamint „közérzeti” kérdéseit taglalják, a kisebbségi lét jelenségeivel és elvándorlásának kérdéseivel foglalkoznak. A sorozat utolsó kötete 2008-ban jelent meg, csakúgy, mint a külön publikációk legutóbbi könyve.
Az MTT az utóbbi 14 évben 53 tanulmányt is közreadott. Feltűnő azonban, hogy egy szerző 17 tanulmány írójaként szerepel. A tanulmányok főleg a kisebbségi lelkiállapot, a migráció, a nemzeti és vallási identitás, valamint értelmiségi és ifjúsági témákkal foglalkoznak. A jog területéről egyetlen tanulmány készült, még 2000-ben (Szalma József: Kisebbségi jogok). A vajdasági nemzeti kisebbségekről Takács Zoltán írt tanulmányt (2007-ben).
A Társaság kiadói tevékenysége azonban 2008 óta mintha válságban lenne, mivel – a két könyvsorozatban – az utóbbi három évben egyetlen kötetet sem jelentetett meg.
Annak ellenére – hogy három tudományos egyesületünk is van és, hogy mindegyik a maga módján, de parciálisan foglalkozik a nemzeti kisebbségi léttel, mégse készült el egy, a vajdasági magyarok helyzetének átfogó, alapos elemzése. Ezt a nyugati demokráciákban „a nemzet állapotáról” szóló jelentésnek, régiónkban „országtanulmánynak” is szokták nevezni.
2009-ben elkészült a Romániában, Szlovákiában és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, illetve magyarok jogi helyzetét áttekintő országtanulmány. A vajdasági magyarok helyzetéről ilyen tanulmány mindmáig nem készült. A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek által (ombudsman, kisebbségügyi titkárság stb.) íródnak, általában a napi politikai érdekeket szolgálják, eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Hogyan lehet itt egyáltalán a vajdasági magyarok helyzetéről beszélni, jogaink megvalósulását nyomon követni, számon kérni, ha nincs egy alapvető elemzés, egy megbízható tudományos helyzettanulmány, amihez aztán viszonytani, összehasonlítani lehetne a korábbi és a későbbi állapotot? A három tudományos társaság között – úgy látszik – nincsen szorosabb együttműködés, sem közös kutatási programok, tanácskozások. (A VMTT és a VMAT kisebbségügyi vonatkozású tevékenységéről lásd a Szóvá teszem című írást: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMTT).
Jellemző, hogy a vajdasági magyar pártok, de még a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem tartottak ez idáig tematikus értekezletet a magyar közösség helyzetéről és jövőjéről. Utoljára (2007 november végén) az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület készített egy ún. fehér könyvet A Vajdasági magyarság helyzete címmel. A tanulmányt akkor Újvidéken megkapta Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés Monitoring Bizottságának vezetője is, aki a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését volt hivatott feltérképezni Szerbiában.
Végső ideje, hogy elkészüljön egy, a vajdasági magyarok életének fontosabb területeit (a népességet, gazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi életet, jogi helyzetet, a döntéshozatalban való részvételt, nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, tájékoztatást, hagyományápolást stb.) felölelő kritikai szemléletű tanulmány, amely közösségi közvita és a további feladatok kijelölésének alapjául is szolgálhatna.
Újvidék, 2011. december 22.
Bozóki Antal
Luxemburg és Írország vezeti a listát, Bulgária és Görögország a sereghajtók között 2025-ben, legalábbis, ami az egy főre jutó bruttó hazai terméket illeti vásárlőerő paritáson számolva. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha figyelembe vesszük az egyes országok eltérő árszintjét, akkor az átlagos életszínvonal között...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 13:44 ]
Ritkán ennyire egységes a nemzetközi sajtó: a világ vezető lapjai szerint nem egyszerű kormányváltás történt Magyarországon, hanem egy 16 évig tartó politikai korszak zárult le, írja összeállításában az Index. A külföldi értelmezések alapján a választás nemcsak belpolitikai fordulat, hanem európai és geopolitikai...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 1:54 ]
Tibor Fischer magyar származású brit író és novellista a The Telegraph oldalán megjelent publicisztikájában kifejtette, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök miért is népszerű még mindig a választók körében.
A közkeletű vélekedéssel ellentétben a magyar miniszterelnök továbbra is...
2026. ÁPRILIS 11.
[ 0:21 ]
