GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. szeptember 10. [10:47]

A háborús bűnös nemzeti hős kormányfő: Ramush Haradinaj

A háborús bűnös nemzeti hős kormányfő: Ramush Haradinaj
Fotó: Getty Images
Ramush Haradinaj

2005-ben lemondott a miniszterelnöki bársonyszékről, hogy szembenézzen a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, amely háborús bűnök elkövetésével vádolta, azonban a testület kétszer is felmentette, az idei választáson pedig éppen a háborús múltja hozott népszerűséget Ramush Haradinajnak, így tizenkét év után ismét ő lett Koszovó miniszterelnöke.

A koszovóiak szemében nemzeti hős, Szerbia szemében viszont háborús bűnös. Ez a kettőség jellemezte Ramush Haradinaj életének utóbbi majdnem húsz évét.

Haradinaj az 1998-99-es koszovói függetlenségi harcok idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik parancsnoka volt. A harcokban vállalt szerepe miatt a szerbek ellen elkövetett háborús bűnökkel vádolták meg, a hágai Nemzetközi Törvényszék azonban ártatlannak találta. Mindazonáltal Szerbia szemében továbbra is bűnös. Az idei év elején a francia hatóságok egy szerbiai elfogatóparancs alapján elfogták, végül három hónap után úgy döntöttek, nem adják ki Szerbiának. Az eset miatt óriási mértékben növekedett népszerűsége, és nem kis mértékben segítette elő, hogy Haradinaj a következő években miniszterelnökként vezethesse Koszovót.

Ramush Haradinaj 1968. július 3-án született a nyugat-koszovói Glodjanéban. Sorkatonai szolgálatát a titói Jugoszlávia fegyveres erejében, az egykori Jugoszláv Néphadseregben (JNA) töltötte le. Részt vett a belgrádi kormányzat elleni 1989-es koszovói albán tüntetéseken, ezt követően Svájcba menekült. Itt csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz, amelyből később létrejött az UCK. Haradinaj ezután a francia idegenlégióban szolgált, majd 1997-ben visszatért Koszovóba. A koszovói háború után jogot tanult, majd üzleti tanulmányok szakon szerzett újabb diplomát.

Politikai pályafutása a válság után, 2000-ben kezdődött, 2002 júniusában a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) párt elnökévé választották. 2004 decemberétől 2005 márciusáig volt Koszovó miniszterelnöke. A Nemzetközi Törvényszék felmentő ítélete után ellenzékből politizált. Nős, felesége a koszovói közszolgálati televízió (RTK) riportere, három gyermekük van. Ramush Haradinaj szerbül, angolul és franciául is beszél.

2017. szeptember 8-án, három hónappal az előrehozott választások után, valamint hosszas pártpolitikai egyeztetéseket és megegyezéseket követően az egykori lázadóparancsnok letehette miniszterelnöki esküjét. Noha korábban határozottan ellenezte a Szerbiával fenntartott párbeszéd folytatását, kormányprogramja ismertetésekor a viszony rendezését is kabinetjének fő céljai között említette, sőt szerbül is megszólalt, amikor azt mondta: az albánok mindig is tisztelték a más nemzetiségűeket, és ez ezentúl is így lesz.

A viszony rendezésére rövid és hosszú távon is szüksége van Haradinajnak. Mivel a választásokat megnyerő koalíciójának csak 39 képviselője volt a parlamentben, további partnereket kellett maga mellé állítania ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Ilyen partner lett a szerb kisebbség, amelynek tíz, úgynevezett fenntartott hely jár a 120 tagú törvényhozásban. Három miniszteri és egy miniszterelnök-helyettesi posztért cserébe, valamint a békés viszony fenntartása érdekében a szerbek az egykori lázadóparancsnok mellé álltak. Hosszú távon viszont Pristina és Belgrád érdeke is az, hogy rendezzék a két ország kapcsolatát, így tudnak ugyanis csak előrelépni az európai integráció folyamatában. Éppen ezért bíztatta Belgrád is arra a kisebbségi képviselőket, hogy álljanak Haradinaj mellé. Mindezek ellenére Szerbia továbbra is fenntartja állítását, miszerint az új koszovói miniszterelnök háborús bűnöket követett el a szerbek ellen.

A Szerbiával fenntartott viszony rendezése azonban csak egy a számos kihívás közül, amellyel az új koszovói kormánynak szembe kell néznie. A Haradinaj-kabinetnek foglalkoznia kell a körülbelül 30 százalékos munkanélküliséggel, le kell számolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, rendbe kell hoznia az adórendszert, valamint végre kell hajtania az oktatás és az egészségügy reformját. Emellett a parlamentnek el kell fogadnia a Montenegróval kötött határegyezményt, amely az előző kormány bukásához vezetett, viszont ez az egyetlen, még fennálló feltétele annak, hogy Brüsszel eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert. Ennél is nagyobb falat lesz a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság munkájának segítése. A testület a koszovói konfliktus idején elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgálja, Ramush Haradinaj, valamint a koalícióját képező pártok vezetői - sőt Hashim Thaci államfő is - azonban mind érintettek az ügyben, hiszen mindannyian az UCK tagjai voltak.

Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök neve is felmerült. A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket, és több mint 1700-an eltűntek.

Haradinaj legnagyobb sikere mégis az lesz, ha valóra válik ígérete, és kormányzása idején Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások. Az utóbbi néhány hónapban mindkét fél arról beszélt, hogy mihamarabb rendezni kell a viszonyt, a megoldás azonban a két elnök szerint egyik országban sem lesz népszerű. (MTI)


2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]

Moszkva árnyéka rávetül a német parlamenti választásokra is. Berlin két év óta meg van győződve arról, hogy Moszkva destabilizálni akarta Angela Merkel kancellár... >>

2017. szeptember 20. [17:46]

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Az MTVA Sajtó- és... >>

2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben
2017. szeptember 13. [14:45]
Húszéves a Google


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve