A szerb kormány 1,4 milliárd eurót különített el a Szerbiai Kőolajipari Vállalat támogatására, de a gázellátás biztosítása további jelentős költségeket hozhat – írja a Nova ekonomija.

Elemzők szerint a csökkenő külföldi befektetések mellett 2025-ben nőhet az államadósság, lassulhat a gazdasági növekedés, miközben a költségvetés folyamatos tűzoltásra kényszerül.

A lakosság abban reménykedhet, hogy a gáz és az áram ára nem terheli tovább a háztartásokat. A Srbijagas igazgatója, Dušan Bajatović szerint nem fenyeget gázválság, mivel az energiahordozó nem szerepel a szankciók listáján, és Szerbia rövidesen megállapodhat Oroszországgal. Ha mégsem, szerinte van B terv: a gáz kereskedőktől is beszerezhető, Belgrádban pedig átmenetileg akár mazut is használható.

Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a tárgyalások időigényesek, az orosz import biztosítása a szerződés lejárata előtt alig egy hónappal irreálisnak tűnik. Ráadásul még egy kedvező megállapodás is magasabb árat hozna a korábbi 400–600 eurónál ezer köbméterenként. A gáz nagy része LNG-forrásból érkezne, amely világszerte drágább, miközben Szerbia az uniós politikai távolságtartás miatt kedvezőtlen alkupozícióban van.

Az ország éves fogyasztása 2,5 milliárd köbméter körüli, ebből mindössze 0,3 milliárd fedezhető hazai termelésből. A tartalékok részben Magyarországon bérelt tárolókból, részben görög és horvát LNG-terminálokról érkeznek, ám ezek magas piaci áron biztosítanak hozzáférést.

Energetikai elemzők szerint ha a gáz beszerzése mintegy 50 százalékkal drágul, az éves költség akár 625 millió euróval nőhet, ami komoly terhet jelent majd a büdzsének – és végső soron a fogyasztóknak is.