Béremelés, magasabb nyugdíjak és változatlan üzemanyagárak – több olyan gazdasági intézkedést is bejelentett az államfő, amelyektől a lakosság életszínvonalának javulását várják. A nagyobb számok azonban önmagukban még nem jelentik azt, hogy az emberek érezhetően többet is tudnak majd vásárolni a fizetésükből.

A közszférában mintegy 8, a szociális védelemben 12 százalékos béremelést terveznek, míg a nyugdíjak 7,5 százalékkal nőnek. Ismail Musabegović egyetemi tanár az RTS-nek azt mondta, az intézkedések javíthatnak a helyzeten, de jelentős életszínvonal-emelkedésre nem érdemes számítani.

Szerinte nem elég a béremelés mértékét az inflációval összevetni. A valódi kérdés az, hogy egy átlagos keresetből ki lehet-e fizetni a mindennapi megélhetés költségeit. Ha erre továbbra sem elegendő a jövedelem, az emelés csak mérsékli, de nem oldja meg a problémát.

Mit ér az emelés, ha elviszik a megélhetési költségek?

A 7,5 százalékos nyugdíjemelés Musabegović szerint elsősorban a korábbi drágulások hatását enyhíti. Különösen nehéz helyzetben maradhatnak a legalacsonyabb nyugdíjból élők. Az egyszeri pénzbeli támogatások hatása is gyorsan eltűnik: a pluszpénz jelentős részét a háztartások élelmiszerre, számlákra és más alapvető kiadásokra költik.

Az üzemanyag árának mesterséges fékezése rövid távon segíthet visszafogni az inflációt, de ennek is ára van. Ha az állam lemond bevételei egy részéről az árak kordában tartása érdekében, a költséget végső soron az adófizetők viselik. Musabegović szerint ezért az intézkedések valódi eredményét csak hat-tizenkét hónap múlva lehet megítélni. A legfontosabb mérce az lesz, hogy a keresetekből mekkora részt visznek el az alapvető megélhetési költségek.