Az őszi búza és az árpa majdnem minden parcellán megsárgult a közép-bácskai régióban, ami a csapadékhiány és az abból eredő lecsökkent tápanyagfelvétel következménye. A termelők és a szakemberek is egyetértettek abban, hogy a szokatlanul enyhe időjárás nem kedvez a gabonafélék fejlődésének. A topolyai Žitko Rt. épületében a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat által szervezett tanácskozáson szép számú termelő jelent meg a környékről. Radomir Šuša, a szolgálat igazgatója, a vetés jelenlegi állapotáról elmondta, hogy pánikra vagy aggodalomra egyelőre nincs ok, de tény, hogy az átlagosnál kevesebb csapadék hullott decemberben és januárban is, a szokatlanul enyhe időjárás következtében viszont az őszi árpa és búza túlzott növekedésnek indult, amit a nedvesség hiánya miatt nem követett megfelelő tápanyagfelvétel, kevesebb nitrogént tudtak a növények felszívni, ezért sárgulnak most. Másrészt a ködös párás, gyakran harmatos, de enyhe idő a gombabetegségeknek is kedvezett, emellett a rágcsálók kártétele is szembetűnő. Lassan készülni kell a fejtrágyázásra, de amíg marad a szárazság, nem ajánlott elvégezni, mivel a növények nem fogják tudni hasznosítani.

Branka Jelušić, a szaktanácsadói szolgálat növényvédő szakembere előadásában kitért arra, hogy elsősorban a tápanyaghiány miatt észlelhető a sárgulás, de gombás betegségek is megtámadták a növényzetet. Szerinte azonban ennek ellenére nem javallott most semmilyen növényvédelmi teendőt elvégezni, ajánlott megvárni, hogy mi történik majd az elkövetkező időszakban.

Nemes Róbert, az Újvidéki Növénynemesítési Intézet területi képviselője a tanácskozáson elmondta, hogy az ősszel még kellő mennyiségű csapadék volt a talajban, így a földművelők időben el tudtak vetni. Mindig hangsúlyozni szokták a szakemberek, hogy optimális időben kell elvetni, de a szokatlan időjárás most azt eredményezte, hogy azok a vetések vannak jobb állapotban, ahol kissé megkésve került földbe a mag. Tapasztalható, hogy a Telecskai-dombok környékén ismét terjedőben van a „padlásról” vetés, ami a termelők rosszabb anyagi helyzetével is összefüggésbe hozható. Úgy vélte, hogy egyértelműen klímaváltozásról beszélhetünk, ami nem jelent valamiféle azonnali katasztrófát a termelés szempontjából, de figyelembe kell venni a megváltozott körülményeket, és alkalmazkodni kell. A tendenciák azt mutatják, hogy az őszi vetésű kalászosok talán nagyobb biztonsággal termeszthetőek, mint a kapásnövények. A piaci helyzetet figyelembe véve, a búzának az ára tartósan magasabb, mint a kukoricáé, hozamokban viszont az őszi vetésű gabona ezen a területen az utóbbi évek átlagait nézve alig marad le a tengeri árától. A lucerna, valamint az olajrepce termesztésének is kedveznek ezek a megváltozott körülmények, a vetésforgó alakulásból egyébként arra lehet következtetni, hogy a gazdák többsége is tisztában van már ezzel. Öntözés és istállótrágya nélkül a hagyományos kapásnövények termesztése a területi képviselő véleménye szerint kockázatos lehet a jövőben. Azt is elmondta, hogy az intézetben már több mint tíz éve az említett szempontokat is figyelembe veszik az új fajták nemesítésénél.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan nem szórtak a vetés előtt alaptrágyát, hanem abban bíznak, hogy majd fejtrágyázással mindent meg tudnak oldani, ami téves hozzáállás. A topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat által ellenőrzött körzetben, a topolyai és a kishegyesi községek területén mintegy 15 ezer hektáron vetettek búzát, 3 ezer hektáron pedig őszi árpát, ami megfelel a sokévi átlagnak.

Tóth Péter