2011 óta idén először készítette elő a szerb kormány időben és a költségvetési naptárral összhangban a fiskális stratégia tervezetét, azt a gazdasági alapdokumentumot, amely tartalmazza a pénzügyi célkitűzéseket az elkövetkező három évre, ezt pedig a Fiskális Tanács pozitívan értékelte.

A Fiskális Tanács, amely véleményezi a fiskális stratégia szövegét, úgy véli, hogy a kormány jól tervezte meg az alacsony pénzügyi hiányt, amely a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó terv szerint a GDP 0,5 százaléka kell, hogy legyen.

A tanács tagjai szerint ez lehetővé teszi, hogy az államadósságot a GDP mintegy 45 százalékára csökkentsék, ugyanakkor megteremti a gazdasági stabilitás feltételeit és utat nyit a nagyobb közberuházások előtt.

A Fiskális Tanács azt ajánlotta a kormánynak, hogy a rendelkezésre álló, de korlátozott eszközöket olyan projektekre fordítsa, amelyek serkentenék a gazdasági növekedést, és amelyek elsőbbséget jelentenek.

„Egyrészt az infrastruktúra, az utak, a vasutak és az infrastrukturális beruházások jelentik a prioritást, másrészt pedig csökkenteni kell a béreket terhelő adókat”, mondta Pavle Petrović a Fiskális Tanácsból.

A jó célok megvalósításához azonban nem jól tervezték meg a szerkezeti reformokat, főként a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) reformja lenne elengedhetetlen, mert a vállalat éppen hogy csak nyereségesen működik.

A reformok egyik legnagyobb kérdése, hogy bevezetik-e egyáltalán a fizetési osztályokat, és ha igen, mikor.

„Ezeket a fizetési osztályokat 2013 vége óta igérgetik, tervezik, de a gyakorlatban évről évre látjuk, hogyan emelkednek az állami szférában a bérek, és nem világos, hogy miért ilyen mértékű a növekedés”, fogalmazott Vladimir Vučković, a Fiskális Tanács tagja.

A tanács a stratégia kapcsán úgy véli: pozitívumot jelent továbbá az is, hogy a bejelentések szerint csökkentik a bérekre kirótt adókat és illetékeket, de ez a tétel további kidolgozásra szorul.

A tanács szerint a bérek és nyugdíjak növekedésének követnie kellene a gazdasági növekedés mértékét, de a tanács elvárja azt is, hogy Szerbia állapítsa meg a költségvetés végső egyenlegét, amelyre 2015 óta nem került sor. (N1)