Idén már harmadik alkalommal szervezett konferenciát a CED vagyis a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége a topolyai Expo keretében. Modern agrár- és feldolgozóipari technológiák a piacképes mezőgazdaságért – 2019 címmel szervezték meg idén és az érdeklődők első kézből tájékozódhattak több, a mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális témakörben.

A termőföld korlátozott mennyiségben áll a rendelkezésűnkre. Elmozdítani nem lehet, viszont amit rajta meg tudunk termelni, annak stratégiai jelentősége mind nagyobb. A terményárak viszont csökkenő tendenciát mutatnak. Ha tehát a gazdálkodók meg szeretnék őrizni versenyképességüket, ha jövedelmet szeretnének megvalósítani, a termelést kell kifizetődővé tenni. Ezt egyrészt a hozamok növelésével, másrészt költséghatékony módszerekkel lehet elérni. A tanácskozáson elhangzott, hogy

Szerbiában az agrárium területén működők mindössze mintegy tíz százaléka használja a korszerű IT technológiákat, pedig a versenyképesség megőrzése enélkül nehezen képzelhető el.

A tanácskozáson magyarországi mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozó vállalatok mutatkoztak be, azzal a céllal, hogy információkkal és technológiákkal hozzájáruljanak a sikeres gazdasági együttműködéshez és a vajdasági mezőgazdaság és feldolgozóipar fejlődéséhez. Dobó István, a CED szabadkai irodavezetője köszöntötte elsőként a jelenlévőket, majd dr. Csige Gábor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja szólt az egybegyűltekhez. A CED a környező országokban összesen 22 irodát működtet. Vajdaságban Szabadkán Újvidéken van irodájuk. A fő feladatuk a magyarországi gazdasági szubjektumok segítése. Valójában a magyar vállalkozók előtt szeretnék megnyitni az ajtókat.

Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alap igazgatóbizottságának a tagja beszédében kitért rá, hogy eddig 70 milliárd forint fejlesztési pénz érkezett támogatások formájában és ennek zömét itt, Vajdaságban a mezőgazdaságba fektették be, de komoly lehetőségek vannak az idegenforgalomban is. Legutóbb például az ilyen fejlesztésekre fókuszáltak. Elismerően szólt az utóbbi években Topolyán eszközölt idegenforgalmi fejlesztésekről is.

Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) az elnöke elégedetten konstatálta, hogy ahogyan a megnyitón is elhangzott, a szakpolitikusok, parlamenti képviselők számára is fontos kezdeményezések fogalmazódtak meg eddig is az Expón.

Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője is szólt azokról a trendekről, kihívásokról, melyekkel az agráriumban tevékenykedők már most és a jövőben is kénytelenek lesznek szembenézni. A generációváltás és a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. Ahogyan elmondta, ő maga is négy gyermek édesapja és nyilván a vajdasági gazdálkodók is úgy vannak vele, hogy szeretnék, ha gyerekeik továbbvinnék a családi gazdaságot. Ehhez azonban modernizációra van szükség. A megfelelő birtoknagyság, a termelés optimális volumene, a piacképes termékek versenyképes áron történő előállítása nem könnyű feladat és folyamatos fejlesztéseket igényel.

Ótott Róbert, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes ezúttal is felhívta a figyelmet, hogy a tartományi kormány különféle kedvező hitelkonstrukciókkal, vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a termelés korszerűsítését.

A szakelőadások keretében dr. Molnár Ákos, a Teleki-Kober Kft. ügyvezetője a magyarországi szőlő szaporítóanyag termesztésről tartott előadást. Dúl András a tej-és húsfeldolgozási technológiákról, Bíró András a Natur Salus Kft. igazgatója a növénytrágyázási technológiákról, Német Zoltán, az IG+IM Kft. kereskedelmi vezetője Mezőgazdasági gépek igényre szabva címmel tartott előadást. Babitz Szabolocs a Holland Alma Kft. termelési és kereskedelmi vezetője pedig Innovációs megoldások a gyümölcstermesztésben címmel értekezett.