A járvány világszerte arra kényszerítette a gazdaságokat, hogy nagyvonalú segélycsomagokkal lökést adjanak a vállalkozásoknak.

Amíg sok vállalkozó számára ezek a támogatások a túlélés egyetlen módját jelentették, addig voltak olyanok, akik jobban ki tudták használni ezeket az állami segélyeket, mint elsőre azt gondolták - írja a Blic.

Érdekes példa erre Görögország, amely az idegenforgalmi szektor minden dolgozójának pénzügyi támogatást nyújtott, aminek következtében az ottani vendéglátósok rájöttek arra, hogy olcsóbb munkaerő foglalkoztatásával több hasznot húznak a jelenlegi helyzetből, ezért a görögök kedvezőbb áron dolgozó munkaerőt, leggyakrabban szerbiai munkavállalókat keresnek.

A vendéglátásban foglalkoztatott görögök havonta 500 euró állami támogatást kapnak. Figyelembe véve, hogy a minimálbérük 650 euró körül mozog, és hogy manapság a pincérek és pultosok zöme minimálbért kap, sokan úgy döntöttek, hogy otthon maradnak és inkább az állami segélyből élnek.

“A görög vendéglátósok már a szezon elején abba a helyzetbe kerültek, hogy egyszerűen nincsenek munkásaik. Ezért sürgősen szükségük lett szerbiai munkaerőre, hiszen azoknak a 650 eurós görög minimálbér is meglehetősen tisztességes havi kereset a szezon alatt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez messze meghaladja a szerbiai jövedelmüket” - mondta egy görög vendéglátós, és hozzátette, a szerbek mellett a szintén olcsó munkaerőnek számító albán és bolgár munkásokat is szívesen alkalmazzák a görögök.

Norvégiában hasonló trendet figyelhetünk meg, ugyanis az észak-európai országban szintén munkaerőhiány lépett fel a vendéglátóiparban. Emiatt a norvégok a múlt hónap folyamán enyhítettek az országba való belépési korlátozásokon annak érdekében, hogy odavonzzák azokat a munkavállalókat, akik feltétlenül szükségesek a következő négy hónapban ahhoz, hogy a vállalatok késedelmek és kimaradások nélkül dolgozhassanak.

Munkaerőhiánnyal küzd az Egyesült Királyság is

Az Egyesült Királyság szezonális munkaerőhiánnyal szembesült, mivel a mezőgazdasági ágazat munkaerőigényét nem tudja fedezni az ország.

A vízumengedélyekkel kapcsolatos problémák, valamint a hazai munkaerő hiánya félelmet keltett, hiszen úgy fest, hogy már a szezon legelején munkavállalók nélkül marad a szigetország. Mivel a betakarítás a következő egy-két héten kezdődik, a mezőgazdasági szakemberek rendkívül aggódnak, írja a Grouser.

Az Európai Unióban 7 százalék körül mozog a munkanélküliség

Míg az Unióban átlagosan 7 % körüli a munkanélküliség, addig Görögországban és Spanyolországban kétszer olyan magas ez a szám. A közgazdászok legkorábban 2023-ra jósolják a munkanélküliségi arány válság előtti szintre való visszatérését.

Általánosságban elmondható, hogy a válság megzavarta a munkaerő Európába áramlását, és ennek hatásai még sokáig érezhetőek lesznek, írja a Bloomberg.

Munkaerőhiány az építőiparban

Az Európai Bizottság tavaly decemberi felmérése szerint Európában hiány volt építőipari munkásokból, mérnökökből, programozókból és egészségügyi dolgozókból.

“A vállalatok és az országok számára kihívást jelent, hogy kezeljék a munkahelyek körüli zavarokat. A mobilitás és a kiadások terén strukturális változások történtek, amelyek együttesen komoly hatással vannak a munkahelyekre” - mondta Alain Dehaze, az Adecco Group vezérigazgatója. (Blic)