A január 1-től esedékes áram- és gázáremelés a termékek és szolgáltatások további drágulását okozza, vagyis csökkenti a szerbiai polgárok egyébként is szerény életszínvonalát és jövedelmének vásárlóerejét.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy 2023 első napjától korrigálják az áram és a gáz árát, vagyis kevesebb mint 10, illetve 11 százalékkal emelik azokat.

Drágul az áram a háztartások számára, amelyek februártól havonta mintegy 300 dinárral fizetnek többet, miközben a gáz ára is módosul az egyéni fogyasztók és a gazdaság számára.

Legutóbb szeptember elsején drágult az áram 6,5 százalékkal, egy hónappal korábban a szerbiai kiskereskedelem számára emelték a gáz árát.

Bár Đedović miniszter megjegyezte, hogy Szerbiában a gáz jelenleg az egyik legolcsóbb az ipar számára, és a harmadik legolcsóbb Európában a háztartások számára. A gazdasági szakértők pedig rámutattak, hogy a két energiaforrás árának újabb emelése negatív hatással lesz és további terheket jelent a háztartások költségvetésére.

A szakértők a Danasnak azt mondták: annak ellenére, hogy nálunk az áram és a gáz ára jelentősen alacsonyabb, mint Európa legtöbb országában, a lakosság fizetési lehetősége nagyon csekély, és Európában a legalacsonyabbak között van.

A közgazdászok arra is felhívták a figyelmet, hogy az áram és a gáz drágulása gyakorlatilag megsemmisíti a minimálbér- és a nyugdíjemelés hatását. Egyszerűen minden elveszik ezáltal, mert emelkednek a rezsidíjaik.

Velimir Gavrilović energetikai szakértő azt mondta a Danasnak, hogy az áram- és gázárak emelkedése újabb drágulási hullámot fog előidézni. Ez a vállalatokra lesz a legnagyobb hatással, amelyek számára már szeptember 1-jén emelkedett az áram ára, és amelyek még csak ezek után változtatnak a termékeik árán.