A német alkotmányvédelmi hivatal alkotmányellenesnek minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki pártot, amely a legutóbbi, áprilisi felmérések szerint a legerősebb pártnak számít Németországban. Bár a minősítést felfüggesztették, amíg a kölni bíróság nem dönt az AfD panaszáról, egyáltalán nem biztos, hogy a párt vezetősége hátradőlhet. Bauer Bencével, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatójával elemeztük a kialakult helyzetet, és azt, hogy az alkotmányvédelmi hivatal döntése milyen láncreakciót válthat ki az országban.

Az AfD esetleges betiltása, de még csak az erről szóló vita belengetése is mártírszerepbe taszítaná a pártot, ami még inkább megnövelné a támogatottságát – mondta el a hirado.hu-nak Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium kötelékébe tartozó Magyar–Német Intézet igazgatója az Alternatíva Németországért (AfD) párt alkotmányellenesnek minősítésére reagálva.

Mint arról a lapunk is beszámolt, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot bizonyítottan szélsőjobboldali pártnak nyilvánítja vizsgálataik lezárása után. Az erre vonatkozó jelentés szerint az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét. Ennek értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.

A döntésre azután került sor, hogy az AfD 20 százalékot ért el a februári előre hozott választáson, de áprilisra az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint megelőzte a választáson győztes CDU/CSU pártszövetséget. Ez azt jelenti, hogy 25 százalékos támogatottsággal jelenleg az AfD Németország legnépszerűbb pártja.

Az AfD nem hagyta annyiban a dolgot, és elítélte a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal pénteki döntését, amely a párt szerint politikailag motivált, és az AfD lejáratását, kriminalizálását szolgálja. Hétfőn bírósági keresetet is benyújtottak a kölni közigazgatási bíróságon a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal döntése ellen, de jelenleg még nem tudni, hogy a hivatal jelentését követik-e további lépések.

Közben tovább bonyolódott a német belpolitikai helyzet, ugyanis a német szövetségi parlament alsóháza csak második körben szavazta meg az előre hozott választáson győztes CSU/CSU kancellárjelöltjét, Friedrich Merzet. A választások óta még erősebbé váló AfD azonnal rá is harapott a témára. „Merznek azonnal le kellene mondani, és meg kellene nyílnia az utat az új választások előtt” – jelentette ki Alice Weidel, az AfD társelnöke, hozzátéve, hogy pártja kész vállalni a kormányzás felelősségét.

Csütörtökön aztán a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal – vélhetően amerikai nyomásra – felfüggesztette az AfD szélsőséges szervezetként való besorolását. Ezzel azonban egyáltalán nem biztos, hogy megszűntek a párt körüli veszélyek, ugyanis a felfüggesztés addig tart, amíg a kölni bíróság nem dönt a párt panaszáról, amit a múlt heti döntés ellen nyújtottak be.

Azt kifogásolják, ami a német törvényben is szerepel

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vizsgálatáról szólva Bauer Bence elmondta, hogy egy 1100 oldalas titkos dokumentumban klasszifikálták az AfD különböző politikusainak és munkatársainak nyilvánosan elhangzott kijelentéseit. A fő fókuszban elsősorban az állt, hogy a párt szerint ki tartozik a német néphez, és ki nem, és ott egy származási alapon történő német népcsoporthoz tartozást vindikálnak, ami egyébként egybecseng a vér szerinti leszármazás elvével, amely a német állampolgársági jogban is visszaköszön. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal azonban ezt negatívan értékeli az AfD-vel összefüggésben, és egy emberellenes ideológiát vél benne felfedezni.

„Ez a megállapítás véleményem szerint nem állja meg a helyét, hiszen olyan természetes dolgokról van szó, hogy minden országnak, minden nemzetnek, minden népnek van egy származási alapon történő komponense, ami ugye az állampolgársági törvényekből visszaköszön – ez a vér szerinti leszármazás elve, a ius sanguinis koncepciója. Németországban is érvényes ez a koncepció, de ilyen kijelentések miatt leszűkítve, fókuszba állítva erre akarják alapozni az AfD-nek az alkotmányvédelmi hivatal által történő megfigyelését” – hangsúlyozta Bauer Bence, hozzátéve, hogy eddig csak Türingiában, Szászországban és Szász-Anhaltban tartották számon az AfD-t bizonyítottan szélsőjobboldali pártként, most azonban már egész Németországra nézve ez az álláspont uralkodik, így akár titkos eszközökkel is le lehet hallgatni és meg lehet figyelni a német ellenzéki pártot.

Utoljára az ötvenes években tiltottak be pártokat Németországban

Arra a kérdésre, hogy a párt alkotmányellenesnek nyilvánításából következhet-e az AfD betiltása, a Magyar–Német Intézet igazgatója elmondta, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal általi megfigyelés és a betiltás között nincs egyenes vonalú összefüggés. Az AfD betiltását a német szövetségi parlament, a német szövetségi tanács vagy a német szövetségi kormány indítványozhatja. Természetesen amennyiben valamelyik szerv úgy döntene, hogy valóban elindítja a párt betiltásának folyamatát, akkor a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal jelentését felhasználhatják érvként. A párt betiltásának ügyében az utolsó szót mindig a német alkotmánybíróság mondja ki.

Erre a történelemben már két példa is volt, amikor az 1950-es években betiltottak egy neonáci és egy kommunista pártot. A neonáci Szocialista Birodalmi Pártot (SRP) 1952-ben nyilvánította alkotmányellenesnek a német szövetségi alkotmánybíróság, mivel a nemzetiszocialista eszmék újjáélesztésére törekedett, míg a Németország Kommunista Pártjának (KPD) működését 1956-ban szüntették be arra hivatkozva, hogy az a demokratikus alaprend megdöntésére irányuló célokat követett, és szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval.

Ez a két eset az egyetlen példa arra, hogy a második világháború utáni Németországban politikai pártokat alkotmányellenesség miatt betiltottak.

Azonban, ha bárki el is kötelezi magát az AfD betiltása mellett, az nem lesz olyan egyszerű és gyors folyamat. Bauer Bence felhívta a figyelmet, hogy egy párbetiltási eljárás több éven át tart, és egyáltalán nem biztos, hogy mi lesz az eredménye. Az azonban biztos, hogy egy ilyen indítvány alaposan megrendítené Németországot.

„Már eleve az erről szóló vita belengetése és az indítvány elindítása nagy ellenreakciókat és konfliktusokat szülhet, még bizonytalanná tenné a német közéletet. Ráadásul egy ilyen lépés megítélésem szerint még inkább az AfD irányába tolná a választókat” – véli a Németország-szakértő.

Mint mondta, az AfD számos kérdésben – többek között a migrációval, a belbiztonsággal és a gazdasággal kapcsolatban – is olyan álláspontot képvisel, amely szimpátiát vált ki a német emberekből. Ennek köszönhetően tudta megelőzni a CDU/CSU-t, azonban az országos 25 százalékkal szemben Németország keleti felén 40 fölötti támogatottságot élvez a párt. Ennek következtében, amennyiben napirendre kerülne a párt betiltása, egyre inkább egy úgynevezett mártír státuszba taszítaná az AfD-t.

Bauer Bence emlékeztetett, hogy jövőre hat helyen tartanak Németországban tartományi választást, többek közt a keletnémet Szász-Anhaltban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában, így az AfD jó eséllyel indul, hogy abszolút többséget szerezzen és kormányozzon ezekben a tartományokban. Hozzátette, hogy addigra a pártbetiltás – ha el is indítják – valószínűleg nem jár sikerrel, így arra kell készülnünk, hogy még kiélezettebb lesz a német belpolitikai vita.