Az uniós vezetők a dán királyi családdal közös vacsora előtt zárták le a hosszúra nyúlt tanácskozást a mai koppenhágai Európai Uniós csúcson, amelyen a védelem, az ukrajnai háború és a közös pénzügyi megoldások kerültek napirendre, írja a mandiner.hu.

A Politico helyszíni tudósítása szerint a megbeszélések több mint két órával csúsztak a tervezetthez képest, ám a fő kérdésekben továbbra sem született áttörés.

Orbán Viktor nem enged a magyar érdekből

A magyar miniszterelnök több kérdésben is kénytelen volt ismét felvenni a kesztyűt a háborúpárti európai vezetőkkel szemben. Orbán Viktor az energiafüggés ügyében világossá tette, hogy Budapest továbbra sem tud leválni az orosz energiahordozókról, akárhogy próbálják ráerőltetni ezt Magyarországra: Magyarország szuverén ország. Mi döntünk az energiamixünkről. Nincsenek valódi alternatíváink. Van ugyan egy kisebb vezeték Horvátország felől, de az elsődleges vezeték továbbra is orosz. Hozzátette: az amerikai elnök tiszteletben tartja más országok szuverenitását.

Ezzel arra utalt, hogy Donald Trump – aki az orosz energiahordozók teljes bojkottját követeli a NATO- és EU-tagállamoktól – nemrég kiállt Magyarország mellett, és belátta, hogy miért nincs hazánk számára életképes alternatíva a Barátság kőolajvezetéken kívül.

Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán még határozottabb választ adott az újságírói kérdésre. Az Európai Tanács elnöke, António Costa felvetette, hogy meg kellene kerülni Magyarország vétóját, ám Orbán erre csak annyit felelt: „No way, no way, no way.”

A kormányfő szerint jogilag szigorúan szabályozott eljárás vonatkozik a bővítésre, és ettől nem lehet eltérni.

A koppenhágai légteret megsértő drónokkal kapcsolatban Orbán röviden és tömören reagált: Lőjék le őket.”

Orbán Viktor emellett az X-en arról beszélt, hogy

• az unió vezetése „sajátjaként akarja elismerni az orosz–ukrán háborút”.
• Szerinte ezzel összhangban az eddigieknél is több pénzt is küldenének az országba,
• amelyet továbbra is gyorsított eljárással vennének fel az unióba, valamint
• továbbra is arra szorítanák az összes tagországot, hogy ne vásároljanak olajat és gázt Oroszországtól.

Vita a befagyasztott orosz vagyonról

A csúcson központi téma volt, miként lehetne felhasználni a mintegy 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására.

Az Európai Bizottság egy 140 milliárd eurós kölcsönkonstrukciót javasolt, amelyben a befagyasztott eszközök hozamát használnák fedezetként.

A terv azonban erős ellenállásba ütközött. Bart De Wever belga miniszterelnök korábban egyértelműen elutasította a megoldást: elvennék Putyin pénzét és Belgiumra hagynák ennek kockázatait, hadd legyek világos: ez nem történhet meg.

Belgium ugyanis kiemelt szereplő az ügyben, mivel a brüsszeli székhelyű Euroclear kezeli a legtöbb befagyasztott orosz eszközt.

Emmanuel Macron francia elnök pedig attól tart, hogy a vagyon elkobzása alááshatja az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és elriaszthatja a befektetőket. Alternatívaként közös eurókötvények kibocsátását vetette fel, amelyekkel megoszthatnák a terheket az uniós országok között.

Mégsem épül „drónfal”?

Ursula von der Leyen bizottsági elnök javaslata, miszerint Európának közös „drónfalat” kellene kiépítenie a határai védelmére, élesen megosztotta a tagállamokat. A balti államok és Lengyelország támogatják az elképzelést, amely a közelmúltbeli orosz dróntámadások miatt került napirendre.

A védelmi biztos az ukrán példát venné alapul.

Franciaország és Németország azonban szkeptikus. Emmanuel Macron szerint inkább előrejelző rendszerekre és ballisztikus képességekre kellene összpontosítani, míg Boris Pistorius német védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a projekt túl homályos, és hosszú időbe telne megvalósítani. Brüsszeli diplomaták egy része pedig úgy véli, hogy a kezdeményezés párhuzamosságot teremthet a NATO feladataival, vagy ipari érdekek állhatnak a háttérben.

További vitapontok

A csúcson Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a déli határok védelmét sem szabad elhanyagolni. Friedrich Merz német kancellár az EU túlszabályozottságának lazítását sürgette, mondván: nem folytathatjuk ezzel a szintű bürokráciával.

A közös vacsora előtt lezárt ülésszak végül egyik fontos témában sem hozott áttörést.

A végső döntéseket októberre halasztották

António Costa, az Európai Tanács elnöke a közösségi médiában jelentette be, hogy az uniós vezetők lezárták az Ukrajna támogatásáról szóló vitát az október 1-jei koppenhágai EU-csúcson, a végső döntéseket pedig októberre halasztották – írja a Világgazdaság.

A legnagyobb feszültséget Costa és Ursula von der Leyen közös javaslata okozta, amely szerint

módosítani kellene az uniós szabályokat, hogy az új csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez ne legyen szükség egyhangú döntésre, elegendő legyen a minősített többség.

Ez gyakorlatilag kiiktatná a magyar vétót. Orbán Viktor azonnal ellenezte az ötletet, ám – a Politico értesülései szerint – nincs egyedül az álláspontjával.

• Franciaország,
• Hollandia és
• Görögország is szkeptikusan fogadta a felvetést.

A magyar miniszterelnök ismét határozottan szembement Brüsszellel és a háborúpárti táborral.

Egy uniós tisztviselő így fogalmazott: Senki sem akarja feladni a vétójogát, mert mindenkinek van valami, amit fontosnak tart megakadályozni.

A helyzet Orbán Viktor számára kedvező lehetőségeket nyithat:

• a görögök Törökország,
• a bolgárok Észak-Macedónia,
• a horvátok pedig Szerbia csatlakozása miatt tartanák fenn a vétót.

Bár ezek az országok nyilvánosan nem állnak ki a magyar kormány mellett, álláspontjuk mégis erősítheti a miniszterelnök pozícióját az ukrán bővítéssel kapcsolatos vitában.

Egyelőre nem dőlt el az orosz vagyon sorsa

A csúcs másik kulcskérdése a befagyasztott orosz vagyon felhasználása volt. Costa X-en arról számolt be:

Megvitattuk a befagyasztott orosz eszközök jobb felhasználásának lehetőségét. A vitát a következő tanácsülésen folytatjuk.”

A portugál politikus hozzátette: az Európai Unió 2022 februárja óta „nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kiáll Ukrajna mellett”, és folytatja a támogatást „amíg igazságos és tartós béke nem születik”.

Fő a biztonság

A közös védelem kérdésében is született előrelépés: a tagállami vezetők támogatták az Európai Bizottság javaslatait, de világossá tették, hogy nagyobb beleszólást akarnak.

Ezért a jövőben a 27 tagállam védelmi minisztere rendszeresen ülésezni fog az EU külpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal.

A vita lényege, hogy az országok nem kívánják átengedni Brüsszelnek a teljes irányítást, és ragaszkodnak a nemzeti érdekek figyelembevételéhez.

Az októberi tanácsülésen tehát három kulcstéma kerül ismét napirendre:

• Ukrajna csatlakozási kérelme,
• az orosz vagyon felhasználása és
• a közös európai védelem kérdése.

Orbán Viktor továbbra is hajthatatlannak tűnik a magyar érdekek képviseletében, és úgy tűnik, több tagország geopolitikai érdekei miatt most nem is marad teljesen egyedül a következő brüsszeli vitában.