A strasbourgi őszi ülésszakon a Parlamenti Közgyűlésben (Európa Tanács) terítékre került a szerbiai politikai helyzet. A vitában számos képviselő aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények állapota, a szabadságjogok korlátozása és a hatalom túlzott erőszak alkalmazása miatt. A hozzászólások többsége a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, miközben elítélte a politikai erőszak minden formáját.

A svéd Victoria Tiblom, az Európai Konzervatívok és Partnerek képviselőcsoport tagja, határozottan elítélte az erőszak alkalmazását, függetlenül attól, hogy azt állami szervek, kormányközeli csoportok vagy tüntetők követték el. Arra szólította fel a szerb hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a túlzott rendőri fellépésnek, és biztosítsák a független vizsgálatokat. A szlovák Lucia Plavakova, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részéről, „mélyen aggasztónak” nevezte a helyzetet, és a vasúti pályaudvar tragédiáját a korrupció és a felelőtlenség szimbólumaként említette, írja a 021.rs portál.

Nemzetközi felelősség és regionális stabilitás

Az olasz Piero Fassino, a szocialisták nevében, a folyamatos tüntetések és a kormányzati válaszok összefüggését hangsúlyozta, kiemelve, hogy a hatalom a demokratikus követelések helyett rendőri eszközökkel reagál. A spanyol Pablo Ispan szerint Szerbia válaszúton áll, ezért sürgős a széleskörű politikai párbeszéd, míg a ciprusi Jorgosz Lukiadész a fiatalok és a civil társadalom bevonását sürgette. Több felszólaló a jogállamiság, a média pluralizmusának és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését nevezte elengedhetetlennek.

Szerb válaszok és megosztott értékelések

A szerb kormánypárti képviselők ezzel szemben tagadták a politikai válság létét. Biljana Pantić Pilja szerint a szabadságjogokra való hivatkozás nem jelenthet anarchiát, miközben több tízezer engedély nélküli tüntetés zajlott az elmúlt hónapokban. Dunja Simonović Bratić úgy vélte, a tiltakozások erőszakossá váltak, és a társadalom alapvetően stabil. Ugyanakkor más külföldi képviselők, köztük Denis Begić, Ivan Račan és Marko Pavić arra figyelmeztettek, hogy Szerbia a demokratikus visszalépés útjára lépett, és csak a hiteles választások, a reformok és az európai normákhoz való visszatérés hozhatnak kiutat.

A vita végén dokumentumot nem fogadtak el, ám a felszólalások egyértelművé tették: a szerbiai helyzet nem pusztán belpolitikai kérdés, hanem az egész régió stabilitását érinti, ezért Európa Tanácsának továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie az eseményeket.