Kultúra
Élőhomok a szabadkai Népszínház színpadán
Betűméret:             

Hétfőn lesz a szabadkai Népszínház harmadik bemutatója ebben az évadban, ami a magyar társulat második premierje is egyben. Az Élőhomok című produkció Tolnai Ottó és Petrik Pál motívumai alapján készült a szabadkai Népszínház magyar társulata, a Novem Színházi Szervezet és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely koprodukciójában. Az előadást Petrik Pál halálának 25. évfordulója alkalmából mutatják be, de ezzel köszöntik a vajdasági magyar képzőművészet napát is, jelentette be a bemutató alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Igor Lerić, az Népszínház igazgatóhelyettese.

Körmöci Petronella, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy a darab rendezője Mezei Kinga, aki harmadszor rendez ebben a színházban.

- A mi társulatunk színészei játszanak ebben az előadásban: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Szilágyi Nándor és maga a rendezőasszony, Mezei Kinga. Miért mondom, hogy a mi színészeink? Mert ez egy koprodukció, az előadás nagy része másutt készült, más anyagi forrásai is vannak a Népszínházon kívül. Petrik Pál több évtizeden át ebben a színházban alkotott, és most van halálának a 25. évfordulója, nyilvánvaló volt, hogy ezt az előadást a Népszínház műsorára tűzi.

Az előadás támogatói a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, a VM4K, Zenta Község önkormányzata, illetve a tartomány, ismertette az igazgatónő.

- Tolnai Ottó az egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb itteni alkotó. Mindenféle művészeti formában a metafora után kutat a műveiben. Petrik Pál a képzőművészeti akadémia befejezése után a Népszínházban volt díszlettervező – mondta Körmöci Petronella a két alkotóról.

A darabválasztás kapcsán Mezei Kinga rendező elmondta, hogy valójában egész életében a színházat, mint összművészeti formát keresi, próbálja művelni, valamilyen módon megfogni.

- Az előző két ittlétem a szabadkai Népszínházban teljesen másról szólt. Akkor klasszikus, szöveges darabokat készítettem. Ez a mostani előadás egy teljesen másfajta forma. Egy olyan fajta színház, ami nem a verbalitáson alapszik. Gyerekkorom óta szeretem Tolnai Ottó verseit, a képzőművészethez is nagyon kötődök, édesanyám képzőművész, én egy olyan környezetben nőttem fel, ahol a képzőművészet nagyon fontos volt mindig. Ez a mostani vállalkozás valójában egy olyan kutatásnak az eredménye, ahol konkrétan a költészet, a képzőművészet és a színház viszonyát kutattuk. Tolnai Ottó verseiben elképesztő mennyiségű metafora és motívum van, másrészt pedig Tolnai Ottó rengeteget foglalkozott a képzőművészettel, rengeteg képzőművészeti esszét írt, egyébként Petrik Pálról is. Valójában ez a két motívum vezetett bennünket arra, hogy ezekből elkezdjünk kiépíteni egy saját világot. Az előadás teljes egészében egy műhely- és kutatómunka eredménye – ismertette Mezei Kinga, hozzátéve, hogy erre a kutatásra a Regionális Kreatív Műhely adott otthont, amiért nagyon hálásak, ahogy a Népszínháznak is, amiért befogadta a produkciót.

Mindig nagyon izgalmas egy olyan előadásnak a kiépítése, ahol nem egy drámaszöveggel dolgoznak, mondta a sajtótájékoztatón Oláh Tamás dramaturg.

– Itt ugyan kiszemeltük a Tolnai életművet és ehhez illesztettük hozzá Petrik Pál vizuális motívumait, de nagyon szabadon kezeltük, kevés dolgot rögzítettünk a próbafolyamat megkezdése előtt, meghagytuk magunknak a játék szabadságát. Ez megadta nekünk a lehetőséget arra, hogy a teljes próbafolyamat alatt kristályosodjon ki az, hogy milyen struktúrák fogják szervezni ezt az előadást. Tolnai Ottó szövegei teremtő erejűek. Képesek egy saját világot létrehozni azon tárgyak, amelyekkel foglakozik a szövegeiben.

Oláh Tamás elmondta azt is, hogy a próbafolyamat elején régiségkereskedőket kerestek fel, s különböző tárgyakat választottak az előadáshoz, hogy azok hogyan találják meg a saját életüket a színpadon. A tárgyak kötődnek Tolnai világához is, de elindították az előadás világának kiépülését is. A vizuális és nyelvi kísérletezés eredménye a produkció.

A darab szereplői: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Mezei Kinga m. v., Szilágyi Nándor ny. sz.

Díszletterv: Mezei Kinga m. v. és Ondraschek Péter m. v.

Jelmezterv: Janovics Erika m. v.

Dramaturg: Oláh Tamás m. v.

Zenei munkatárs: Márkos Albert m. v.

Zene: az előadáshoz zenét szerzett Márkos Albert, rögzítette és keverte Pálfi Ervin, ezenkívül elhangoznak még Mezei Szilárd, Igor Sztravinszkij, George Enescu, Franz Schubert és Claudio Monteverdi művei is.

Fényterv: Majoros Róbert m. v.

Ügyelő: Kulhanek Edina, Kocsis Valéria

Rendező: Mezei Kinga m. v.

A bemutató december 20-án, hétfőn 19.30-kor kezdődik. Az előadásban csupán kevés szöveg van, valójában nonverbális, ezért a magyar és szerb nyelvű közönséget egyaránt várják rá. A bemutató már teltházas, belépőjegyeket a januári reprízre foglalhatnak a nézők a nepszinhazkozonseg@gmail.com e-mail-címen vagy a 065/955-40-71-es telefonszámon hétköznaponként 9-től 14 óráig.

Németh Ernő
Október 23. és 31. között rendezik meg a 69. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásárt, amelynek idei díszvendége Tunézia lesz. A „Szavak építik a világot” mottóval meghirdetett rendezvényen több mint 300 közvetlen kiállító vesz részt, a közvetve jelen lévő kiadók és szervezetek száma pedig mintegy 700 – hangzott el a...
2026. OKTÓBER 19.
[ 15:11 ]
Két komolyzenei koncertet is rendeznek a következő napokban a szabadkai Kalmár Házban: október 21-én Mozart klarinétkvintettje csendül fel a Szabadkai Filharmónia kamaraegyüttesének előadásában, október 24-én pedig Nikola Ćirić kürtművész és Mina Ćurčić zongoraművész lép közönség elé. A Szabadkai Filharmónia...
2026. OKTÓBER 19.
[ 9:44 ]
Több mint másfél millió forintért kelt el József Attila Nincsen apám, se anyám című verseskötetének első kiadása, és egymillió forint feletti összegért cseréltek gazdát Mária Terézia, valamint Ferenc József aláírását tartalmazó dokumentumok is az Antikvarium.hu vasárnap este zárult online aukcióján –...
2026. OKTÓBER 19.
[ 9:03 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó