Kultúra
Élőhomok a szabadkai Népszínház színpadán
Betűméret:             

Hétfőn lesz a szabadkai Népszínház harmadik bemutatója ebben az évadban, ami a magyar társulat második premierje is egyben. Az Élőhomok című produkció Tolnai Ottó és Petrik Pál motívumai alapján készült a szabadkai Népszínház magyar társulata, a Novem Színházi Szervezet és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely koprodukciójában. Az előadást Petrik Pál halálának 25. évfordulója alkalmából mutatják be, de ezzel köszöntik a vajdasági magyar képzőművészet napát is, jelentette be a bemutató alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Igor Lerić, az Népszínház igazgatóhelyettese.

Körmöci Petronella, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy a darab rendezője Mezei Kinga, aki harmadszor rendez ebben a színházban.

- A mi társulatunk színészei játszanak ebben az előadásban: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Szilágyi Nándor és maga a rendezőasszony, Mezei Kinga. Miért mondom, hogy a mi színészeink? Mert ez egy koprodukció, az előadás nagy része másutt készült, más anyagi forrásai is vannak a Népszínházon kívül. Petrik Pál több évtizeden át ebben a színházban alkotott, és most van halálának a 25. évfordulója, nyilvánvaló volt, hogy ezt az előadást a Népszínház műsorára tűzi.

Az előadás támogatói a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, a VM4K, Zenta Község önkormányzata, illetve a tartomány, ismertette az igazgatónő.

- Tolnai Ottó az egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb itteni alkotó. Mindenféle művészeti formában a metafora után kutat a műveiben. Petrik Pál a képzőművészeti akadémia befejezése után a Népszínházban volt díszlettervező – mondta Körmöci Petronella a két alkotóról.

A darabválasztás kapcsán Mezei Kinga rendező elmondta, hogy valójában egész életében a színházat, mint összművészeti formát keresi, próbálja művelni, valamilyen módon megfogni.

- Az előző két ittlétem a szabadkai Népszínházban teljesen másról szólt. Akkor klasszikus, szöveges darabokat készítettem. Ez a mostani előadás egy teljesen másfajta forma. Egy olyan fajta színház, ami nem a verbalitáson alapszik. Gyerekkorom óta szeretem Tolnai Ottó verseit, a képzőművészethez is nagyon kötődök, édesanyám képzőművész, én egy olyan környezetben nőttem fel, ahol a képzőművészet nagyon fontos volt mindig. Ez a mostani vállalkozás valójában egy olyan kutatásnak az eredménye, ahol konkrétan a költészet, a képzőművészet és a színház viszonyát kutattuk. Tolnai Ottó verseiben elképesztő mennyiségű metafora és motívum van, másrészt pedig Tolnai Ottó rengeteget foglalkozott a képzőművészettel, rengeteg képzőművészeti esszét írt, egyébként Petrik Pálról is. Valójában ez a két motívum vezetett bennünket arra, hogy ezekből elkezdjünk kiépíteni egy saját világot. Az előadás teljes egészében egy műhely- és kutatómunka eredménye – ismertette Mezei Kinga, hozzátéve, hogy erre a kutatásra a Regionális Kreatív Műhely adott otthont, amiért nagyon hálásak, ahogy a Népszínháznak is, amiért befogadta a produkciót.

Mindig nagyon izgalmas egy olyan előadásnak a kiépítése, ahol nem egy drámaszöveggel dolgoznak, mondta a sajtótájékoztatón Oláh Tamás dramaturg.

– Itt ugyan kiszemeltük a Tolnai életművet és ehhez illesztettük hozzá Petrik Pál vizuális motívumait, de nagyon szabadon kezeltük, kevés dolgot rögzítettünk a próbafolyamat megkezdése előtt, meghagytuk magunknak a játék szabadságát. Ez megadta nekünk a lehetőséget arra, hogy a teljes próbafolyamat alatt kristályosodjon ki az, hogy milyen struktúrák fogják szervezni ezt az előadást. Tolnai Ottó szövegei teremtő erejűek. Képesek egy saját világot létrehozni azon tárgyak, amelyekkel foglakozik a szövegeiben.

Oláh Tamás elmondta azt is, hogy a próbafolyamat elején régiségkereskedőket kerestek fel, s különböző tárgyakat választottak az előadáshoz, hogy azok hogyan találják meg a saját életüket a színpadon. A tárgyak kötődnek Tolnai világához is, de elindították az előadás világának kiépülését is. A vizuális és nyelvi kísérletezés eredménye a produkció.

A darab szereplői: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Mezei Kinga m. v., Szilágyi Nándor ny. sz.

Díszletterv: Mezei Kinga m. v. és Ondraschek Péter m. v.

Jelmezterv: Janovics Erika m. v.

Dramaturg: Oláh Tamás m. v.

Zenei munkatárs: Márkos Albert m. v.

Zene: az előadáshoz zenét szerzett Márkos Albert, rögzítette és keverte Pálfi Ervin, ezenkívül elhangoznak még Mezei Szilárd, Igor Sztravinszkij, George Enescu, Franz Schubert és Claudio Monteverdi művei is.

Fényterv: Majoros Róbert m. v.

Ügyelő: Kulhanek Edina, Kocsis Valéria

Rendező: Mezei Kinga m. v.

A bemutató december 20-án, hétfőn 19.30-kor kezdődik. Az előadásban csupán kevés szöveg van, valójában nonverbális, ezért a magyar és szerb nyelvű közönséget egyaránt várják rá. A bemutató már teltházas, belépőjegyeket a januári reprízre foglalhatnak a nézők a nepszinhazkozonseg@gmail.com e-mail-címen vagy a 065/955-40-71-es telefonszámon hétköznaponként 9-től 14 óráig.

Németh Ernő
Izgalmas könyvbemutatóval folytatódik SzekerEST elnevezésű rendezvénysorozat pénteken, június 5-én, amelynek keretében Silling Léda néprajzkutató, kulturális antropológus legújabb, Vajdasági fémofferek című kötete kerül bemutatásra. A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent kiadvány többek között...
2026. JÚNIUS 1.
[ 11:53 ]
Száznégy éves korában elhunyt Edgar Morin francia szociológus és filozófus, az úgynevezett összetett gondolkodás elméletének megalkotója - tudatta családja szombaton az AFP hírügynökséggel. A baloldali beállítottságú gondolkodó egy világszerte elismert életművet hagy maga után, amelynek lényege a hagyományos...
2026. MÁJUS 30.
[ 17:42 ]
Önkénteseket toboroz az Interetno fesztiválhoz, évadzáró gálaműsort tart a Fabula Rasa Színjátszó Grund, közösségi táncestet szervez a régi népkörösök számára, valamint népművészeti évadzáróval várja a közönséget júniusban a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ. A hónap első programjára június...
2026. MÁJUS 29.
[ 13:44 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó