A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság elnöke indítványa nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

A javaslat "lépéseket tesz" a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök csak meghatározott ideig tölthesse be közjogi funkcióját.

A módosítás további célja annak egyértelművé tétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona továbbra is a nemzeti vagyon körébe tartozik, ezért annak kezeléséért és sorsáért az állam közvetlen felelősséggel tartozik - áll a törvényjavaslat indoklásában.

A kekvával kapcsolatban a hatályos alaptörvény azt tartalmazza, hogy ezen alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Ezen rendelkezés helyett a módosítással az kerülne az alkotmányba, hogy a kekva vagyona nemzeti vagyon, alapítói jogait a kormány gyakorolja, amely meg is szüntetheti ezeket az alapítványokat. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István felidézte, hogy a kekvákat mint magánjogi szereplőket az előző kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - hozta létre, és juttatott részükre jelentős mértékű közvagyont, úgy, hogy az alapítói jogok gyakorlását átruházta az alapítványok kuratóriumaira.

Ezzel megszűnt a demokratikus kontroll a kekvák felett a közvagyon felhasználását illetően. Mindez a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt - indokolták a képviselők a változtatást.

A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdését, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége; az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Az alaptörvény-módosítás indoklása szerint fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait.

Az alaptörvény-módosítás elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ha elfogadják az előterjesztést, akkor az a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelkezés alapozta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.