Szívemhez nőtt a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train, vagyis villamos-vonat ügye. Ez egy olyan vasúti szerelvény, amely a nyílt vasúti pályán vonatként, a városokon keresztül pedig villamosként működik, és hamarosan meg is kezdődik az egyelőre nyolc járműből álló flotta próbaüzemeltetése Szeged és Hódmezővásárhely között.

Hogy miért figyelek erre? Mert örökre bevésődött Szabadkáról, Becséről és Horgosról Szegedre elszármazott ismerőseim lelkesedést tökröző apró mosolya, akik három évvel ezelőtt egy irodalmi rendezvény szünetében először hívták fel a figyelmem, hogy egy ilyen jármű milyen változást hoz majdan az életükbe.

A változás szórakoztat, a közlekedés hatékony modernizálása pedig megkönnyíti az életünket. Sok vásárhelyi dolgozhat Szegeden, előny lehet, hogy a városba érkezvén nem kell kiszállniuk a vasútállomáson, villamoson folytatva útjukat a munkahelyükre, hanem magába a város központjába is megérkezhetnek átszállás nélkül - magyaráztam magamban a mosoly és lelkesedés okát. De nem! Itt sokkal többről van szó, mint egy egyszerű helyi fejlesztésről. Ismerőseim lelkesedése ugyanis a hosszabb távú tervekre vonatkozott, nevezetesen, hogy ez a tram-train az ő elképzeléseik szerint nem fejezi be az útját Szegeden, hanem majdan a Szeged és Szabadka között megépülő új vasútvonalon folytatni fogja az útját Szabadkára, s az lesz majd az igazi öröm. Összekötődik ami összetartozik, a Trianonban megcsonkított vasút vonalai és elágazásai kiegészülnek és ismét az egész térséget szolgálják, megkönnyítve utazást és hétköznapi életet…

Most, amikor más kedves ismerőseim arról számolnak be, hogy a halottak napi tiszteletadás alkalmából az autós utazás kockázatait, mindenek előtt a horgosi-röszkei autópályás határátkelőn történő hosszú várakozást felvállalva utaztak haza Budapestről Szabadkára, onnan pedig Temerinben az ottani temetőkben nyugvó őseikhez, ez a tram-traines megoldás ismét előtérbe kerül azzal kecsegtetve, hogy jóval a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal megépülése előtt jelent majd mentőövet ennek a kétlaki generációnak és az őseiket tisztelő majdani generációk sokaságának ilyenkor novemberben is, de sokkal inkább a mindennapokban. Szegeden élő ismerőseim ugyanis mesébe illő lehetőséget rajzoltak fel a jövőt illetően: ebbe a vonatból villamossá vedlő, a szerb-magyar országhatárt majdan átszeló járműbe a határátkelő előtt úgy lehet majd beszállni, mint a repülőbe. A megállóban, ahonnan az út már csak a határon át vezet, az arra illetékesek ellenőrzik az úti okmányokat és a technika csodálatos szerkenytűinek valamelyikével átvilágítjáka csomagokat (mint a repülőtéren), s pillanatok alatt végeznek is. Igy a vonat/villamos nem áll meg a határon, az utasoknak már csak az marad, hogy leszálljanak a határ egyik vagy másik oldalán ott, ahol éppen megfelel.

Persze, ez a jövő zenéje. A Szeged-Hódmezővásárhely vasúti-villamosrendszerről szóló elképzelés még 2012-ben született meg a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával, majd következtek a sikeres pályázatok, érkeztek az EU-s pénzek, és épültek a pályák. Történt ez mindössze húsz évvel azután, hogy az első ilyen vonat-villamos rendszert 1992-ben kialakították a németországi Karlsruheban, nem kis technikai bravúrral. Ehhez a viszonylag gyors fejlődéshez csatlakozván nemrégiben, október 18-án a határ szerbiai oldalán, Horgosnál, állami vezetők helyezték le az új Szeged-Szabadka vasútvonal első háromméters szakaszát, jelezvén, hogy olyan beruházás indul, ami egyaránt fontos magyaroknak és szerbeknek. Ha ez a vonal jövő őszre kiépül, akkor a határ innenső oldaláról, például Szabadkáról is ugyanúgy lehet majd ingázni Szegedre, mint a határ túlsó oltalán Hódmezővásárhelyről, persze, ha megvalósul a szegedi ismerősök négy évvel ezelőtti álma, és üzembe állnak ezek a hibrid járművek ezen a szakaszon is – de miért ne állnának, hiszen az álmok olykor meg is valósulnak?!

Mostanában sokat halljuk a hibrid fogalmat, elsősorban a hadviselésre vonatkozóan. Merthiszen a hagyományos értelemben vett fegyvereken kívül vannak biológiai, vegyi, nukleáris és más eszközök is arra, hogy ember-embernek ártson. Újabban egyre inkább tapasztaljuk, hogy a migráció is a hibrid hadviselés módozata lehet, különösen, ha azok, akik menekülőnek vallják magukat, ellehetetlenítik az emberek életét ott, ahol áthaladnak, vagy ott, ahova megérkeznek.

A vonat-villamosok esetében a hibrid kifejezés nagyon pozitivan hangzik, hiszen ezek a hibrid járművek azt szolgálják, hogy jobbá tegyék az emberek életét ott, ahonnan elindulnak s áthaladnak, és ott is, ahova megérkeznek.