Amint arról már korábban beszámoltunk, a 2022-es szerbiai népszámlálás első eredményei szerint kevesebb mint 7 millió polgár él Szerbiában. Ezek az adatok a demográfusok számára aligha meglepőek. A 6,7 milliós lakosságszám azt jelenti, hogy Szerbiában kb. annyian élnek most, mint 1961-ben.

A Danas napilap mai cikkében hosszabban és részletesebben elemzi a már megjelent adatokat: ezek szerint az országban az egyik legnagyobb probléma a társadalom elöregedése, de Szerbiáé az egyik legrosszabb teljesítmény a várható élettartam és az iskolázottság tekintetében is.

Vladimir Nikitović demográfus, a Társadalomtudományi Intézet kutatója elmondta, hogy a natalitást csak úgy lehet javítani, ha először a meglévő lakosság életszínvonalát növelik, ami pedig közvetetten hatni fog a születések számára is.

Nikitović az adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy számára meglepő volt a sok utólag összeírt, az adminisztratív forrásokból hozzáadott polgár. Szerint ez az eljárás nem ismeretlen módszer, de nem is a legszerencsésebb módja a népszámlálásnak, előfordulhat ugyanis, hogy az adatok egy része nem naprakész.

A demográfus azt is hozzátette, hogy alapvető módszertani különbségek vannak a 2011-es és az idei népszámlás között, ezért az összehasonlításnál ezeket is figyelembe kell venni.

„Itt van például a külföldön tartózkodó állampolgárok problémája. Az összeíró megkérdezi a család egyik tagját, hogy az adott személy egy évnél többet vagy kevesebbet szándékozik-e külföldön tartózkodni. Ha a válaszoló azt mondja, hogy egy évnél kevesebbet, akkor máris beszámolják a személyt Szerbia lakosságába. Ha az a válasz, hogy egy évnél többet fog külföldön tartózkodni, akkor már nem számolják ide. Legalább 100.000 ember esetében csupán a szándék kifejezése alapján kategorizálják valahova", mondta Nikitović.

Hozzátette: ez az eljárás megfelel az európai módszertani előírásoknak, de a szerbiai lakosság nagy számban emigrál, ezért ezt is figyelembe kellene venni, és hazai kontextusba helyezni.

„Minden kutatás azt mutatja, hogy negatív a migrációs mutatónk. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) kutatócsoportja úgy ítélte meg, hogy éves szinten a migrációs mutató akár mínusz tízezer is lehet: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tízezerrel több ember elhagyja az ország, mint amennyi ide költözik. Ez a szám nem is olyan nagy, mint azt elsőre gondoljuk. Ennek oka, hogy Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból van beáramló lakosság. Az esetek nagy részében kettős állampolgárokról van szó, de az, hogy valóban itt élnek-e ezek a személyek, már más kérdés. Senki sem tudja biztosan állítani, hogy a migrációs mutatónk mínusz tíz- vagy húszezer, mert a távollétnek a feltétele, hogy egy évnél többet legyen külföldön az illető. Az utóbbi öt évben kialakult egy rövidtávú migrációs trend, így az adatok értelmezése is változhat ennek értelmében", zárta mondadóját a demográfus.