Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Tonino Picula jelentéstevő által készített, Szerbiáról szóló egyeztetett jelentést. A dokumentumot 51 képviselő támogatta, 14-en ellene szavaztak, míg 10 bizottsági tag tartózkodott. A szavazást megelőzően Tonino Picula kijelentette, hogy a dokumentum közös álláspontot tükröz az általa érzékenynek nevezett szerbiai helyzetről.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő reformok jelentősen lelassultak, egyes kulcsfontosságú területeken pedig visszalépés tapasztalható – áll a jelentésben.

Az elfogadott dokumentum különösen a jogállamiság, az alapvető jogok és a médiaszabadság területén fennálló problémákra hívja fel a figyelmet, és arra szólítja fel Szerbiát, hogy egyértelműbben határozza meg európai irányvonalát és geopolitikai orientációját. Az Európai Parlament egyúttal arra kérte az Európai Bizottságot, hogy függessze fel a Szerbiának szánt további kifizetéseket a Növekedési Tervből mindaddig, amíg nem rendeződik az úgynevezett Mrdić-féle igazságügyi törvények kérdése.

A márciusban bemutatott szöveg időközben számos módosító indítvánnyal egészült ki, amelyekről a politikai csoportok többsége megállapodásra jutott. A jelentés a bizottsági elfogadást követően határozati javaslat formájában kerül az Európai Parlament júliusi plenáris ülése elé.

Felszólítás az egyértelműbb európai irányvonalra

Az Európai Parlament megállapítja, hogy Szerbia bizonyos előrelépést tett az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában, ugyanakkor úgy értékeli, hogy a 2024 végén vállalt kötelezettségek többsége, amelyek a 3-as klaszter megnyitásához kapcsolódtak, nem teljesült.

A jelentés súlyos visszalépésként bírálja a szerb parlament által elfogadott Mrdić-féle igazságügyi törvényeket, és felszólítja a hatóságokat, hogy sürgősen igazítsák azokat a Velencei Bizottság ajánlásaihoz. Emellett az Európai Bizottságtól azt kéri, hogy a probléma rendezéséig ne folyósítson további forrásokat a Növekedési Tervből.

„Szerbia továbbra is stratégiai célként tekint az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a politikai gyakorlat azonban gyakran nincs összhangban ezzel az elköteleződéssel” – áll a dokumentumban.

Összhang az EU külpolitikájával

A jelentés szerint Szerbiának további erőfeszítéseket kell tennie kül- és biztonságpolitikájának összehangolása érdekében az Európai Unióval, és egyértelműen bizonyítania kell európai geopolitikai elkötelezettségét. A dokumentum példaként említi Aleksandar Vučić szerb elnök részvételét a május 9-i moszkvai katonai parádén, amelyet az EU Oroszországgal kapcsolatos álláspontjával ellentétes lépésnek tekint.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a politikai válságból való kilábalás legjobb módja a valóban szabad és tisztességes választások megtartása, és a választási folyamat javítása érdekében az ODIHR ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgeti. A képviselők különösen a választókra nehezedő nyomás megszüntetését, az állami erőforrásokkal való visszaélések megakadályozását, az egyenlő politikai feltételek biztosítását, a kiegyensúlyozottabb médiatudósítást és a választási szabálytalanságok hatékony kivizsgálását követelik.

A jelentés elítéli azt a légkört is, amelyben a 2026 márciusának végén tíz önkormányzatban megtartott helyhatósági választásokat lebonyolították. Emlékeztet a megfigyelő missziók erőszakról, fenyegetésekről és számos választási szabálytalanságról szóló jelentéseire.

Az Európai Parlament szerint az elmúlt években fokozatosan romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok Szerbiában, miközben nőtt a nyomás a független média, a tudományos közösség, a nemzeti kisebbségek, az ellenzék és a civil szervezetek irányába.

A dokumentum szerint ezzel párhuzamosan „szisztematikusan gyengültek az intézmények, és egyre erőteljesebben összefonódott a politikai, állami és médiabeli hatalom”.

A jelentés aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatásra nehezedő növekvő politikai nyomás miatt, beleértve a bírák és ügyészek elleni nyilvános támadásokat, valamint azokat a lépéseket, amelyek a képviselők szerint aláássák függetlenségüket.

A képviselők elítélik továbbá a tiltakozások résztvevői, az egyetemisták, az aktivisták és az újságírók elleni represszív intézkedéseket, beleértve a túlzott erőalkalmazásról és a törvénytelen megfigyelésről szóló állításokat is, és minden esetben független vizsgálatot követelnek. Az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki a békés tüntetők ellen állítólag bevetett hangfegyverrel kapcsolatos hiteles állítások miatt is, és kifogásolja, hogy az ügyben nem indult gyors és átlátható vizsgálat.

A dokumentum szerint az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) továbbra sem képes hatékonyan ellátni feladatát, mivel a képviselők megítélése szerint nincs működőképes és politikailag független tanácsa.

Aggodalom a szerb fegyverkezés folytatódása miatt

Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki a szerb fegyverkezés folytatódása, a Kínával folytatott egyre intenzívebb biztonsági együttműködés és a kínai megfigyelési technológiák növekvő jelenléte miatt. Emellett figyelmeztet a szomszédos országokkal – különösen Bulgáriával, Horvátországgal, Koszovóval és Albániával – szembeni egyre élesebb retorikára.

A képviselők felszólították Belgrádot és Pristinát, hogy maradéktalanul hajtsák végre a brüsszeli és ohridi megállapodásokat, beleértve a szerb községek közösségének létrehozását, valamint azt, hogy Szerbia ne akadályozza Pristina regionális és nemzetközi szervezetekhez való csatlakozását. Egyúttal önmérsékletre intettek minden olyan egyoldalú lépéssel kapcsolatban, amely veszélyeztetheti a párbeszédet.

Az Európai Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely megkezdené a tárgyalásokat Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország bevonásáról az uniós barangolási rendszerbe (Roam Like at Home), mivel ez kézzelfogható előnyöket jelentene a polgárok számára. A képviselők pozitívan értékelték Szerbia csatlakozását a SEPA euróalapú nemzetközi fizetési rendszerhez is.

Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a nyugat-balkáni országok hivatásos gépkocsivezetőit érintő problémák miatt, amelyeket az uniós beléptetési és kiléptetési rendszer (EES) bevezetése okozhat. Figyelmeztettek a gazdaságra és az ellátási láncokra gyakorolt lehetséges negatív hatásokra, és arra kérték az Európai Bizottságot, valamint a tagállamokat, hogy találjanak gyakorlati megoldásokat a közlekedési ágazat működőképességének és a schengeni övezet integritásának megőrzésére.

A külügyi bizottság általi elfogadást követően a jogilag nem kötelező erejű dokumentum az Európai Parlament Szerbiáról szóló határozati javaslatává válik. A képviselők várhatóan július 6-án vitatják meg, a plenáris szavazást pedig a következő napra tervezik, írja az RTS.