Az elmúlt öt évben Szerbia fejlődést ért el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában (ECRML) vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, de szükség van a kétnyelvű oktatás fokozottabb népszerűsítésére, a kisebbségi nyelvek szélesebb körű használatára a médiában, és meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait, derült ki az Európa Tanács szakértői bizottságának legfrissebb jelentéséből, amely a 2022 októberéig tartó helyzetet öleli fel.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 2006-ban lépett hatályba Szerbiában, és az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, horvát, cseh, német, magyar, macedón, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlach nyelvekre vonatkozik, áll a jelentésben, amely egyébként az összes itt felsorolt nyelv állapotával foglalkozik, és felméri, hogy ezzel kapcsolatban történt-e javulás, romlás, vagy pedig nem történt változás, írta a Tanjug.