Szerbiában jelenleg 4720 falu van a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) adatai szerint. Az előrejelzések szerint 2050-ig 3000 település tűnik majd el a térképről.

A falvak mintegy 86 százalékában folyamatosan csökken a lakosság lélekszáma, a még lakott kistelepüléseken pedig közel 200 ezer ház áll üresen.

A vajdasági falvak helyzete talán egy árnyalattal jobb a szerbiai kistelepülésekhez képest. A 460 nyilványtartott falu ugyanis terveszerűen épült, ami infrastruktúra szempontjából fontos, de az elnéptelenedés itt is megállíthatatlannak tűnik. Azok a közösségek tudnak előre lépni, ahol jól működő szövetkezet van, ami akár több tucat embert is foglalkoztat.

Agroelemzők azonban azt mondják, ennek ellenére nincs túlélési esélye az előrejelzések szerint 2050-ig megszűnő 3000 település mindegyikének.

„Fennmaradni és megmaradni csak a városközeli települések tudnak, amelyeknek jó közlekedési összeköttetéseik vannak, megfelelő infrastruktúrájuk és a lakosságot szolgáló tartalmaik. Ezekbe a kistelepülésekbe azután gyakran kiköltöznek azok, aki menekülnek a városi zaj elől, de az ide költözők már nem veszik fel a falusi élettempót és nem foglalkoznak földműveléssel”, magyarázta a biznis.rs portálnak Branislav Gulan agroelemző.

A vidékfejlesztési minisztérium adatai szerint Szerbiában az elmúlt évben 1100 új szövetkezet jött létre. A szakember szerint ez arra utal, hogy visszatér a „szövetkezeti szellem”. Ha pedig a szövetkezetek feldolgozó üzemekkel is rendelkeznek majd, akkor van esély arra, hogy a falun élés népszerűbbé váljon, s azt a mintegy 10 ezer többnyire fiatalt, akik az állami támogatásból megítélt 2750 falusi ház egyikében laknak, újabbak kövessék. Mert a falvakban csak ekkor lehet olyan körülményeket teremteni, mint a városokban.

A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint az ország 1000 településén nincs egyetlen bolt sem. Az itt élőknek akár 30 kilométert is kell utazniuk ahhoz, hogy megvegyék a legszükségesebbeket.