Tudomány
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
Betűméret:             

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.

Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.

A neandervölgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

"Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége" - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30 százalékában.

A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez. (MTI)

Egyre több hétköznapi helyzetben váltja fel az élő beszélgetést egy kijelző, egy alkalmazás vagy néhány leírt mondat. A szakértők szerint a szóbeli kommunikáció visszaszorulása nemcsak kapcsolatainkat alakíthatja át, hanem az empátiára, a társas rugalmasságra és a szorongásra is hatással lehet. Az önkiszolgáló...
2026. SZEPTEMBER 7.
[ 8:02 ]
Több mint négy évtizede a Szaturnusz hatszöge a Naprendszer egyik legkülönösebb ismert légköri jelensége. A Hubble felvételei most azt mutatják, hogy a bolygó déli pólusán egy még összetettebb struktúra alakult ki: egy hatalmas, tízszög alakú hullám, amelynek eredetére a tudósok egyelőre keresik a magyarázatot. A NASA...
2026. SZEPTEMBER 3.
[ 15:21 ]
Elhunyt Berend T. Iván, a magyar, amerikai, brit, osztrák, európai, bolgár és egykori csehszlovák tudományos akadémia tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A 95 éves történész 2026. augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában halt meg – közölte özvegye, Radics Katalin. Berend T. Iván 1930. december 11-én született...
2026. AUGUSZTUS 31.
[ 15:21 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó