_{(Belgrádi tudósítónktól)}

A civil lakosság kötelező katonai és polgári védelmi kiképzése, az 50 évnél fiatalabb nők katonai gyakorlatokon való részvétele, az általános mozgósítás, a katonaság és a polgárok közötti szorosabb kapcsolat kiépítése – ezek csak némelyek a Szerbia védelmi rendszerének megerősítésére vonatkozó ötletek közül, amelyekkel Aleksandar Vulin védelmi miniszter rukkolt elő az utóbbi egy-két hétben. A rövid időn belül elhangzott különböző kijelentései ugyanakkor nemcsak a polgárok, de a szakma képviselői körében is viszonylag nagy zavart keltettek.

Amíg a miniszter több napon át újabb meg újabb, végig nem magyarázott, s ez miatt sokak számára hajmeresztő elképzelésekkel bombázta a nyilvánosságot, addig a nemzeti biztonsági és védelmi stratégia kidolgozása céljából megalakult munkacsoport néma maradt. Egy szó nem sok, de annyival sem válaszolt a miniszter sorozatos kijelentéseire. Ezért egyelőre nem világos, hogy a tárcavezető javaslatai a munkacsoport eddigi megállapításain és tervein alapulnak-e, vagy csak személyes ötleteit és ambícióit hivatottak reklámozni.

Annyit viszont tudunk, hogy a Szerb Katonaság prioritása az elkövetkező években a tartalékos állomány rendszeres kiképzése és gyakorlatoztatása lesz. Állítólag egymillió tartalékos katonaköteles polgárról van szó, de csak egy kisebb része kapott behívót a tavasszal. Közöttük elsősorban azok, akik sorkatonai szolgálatot teljesítettek. A behívóban arról értesítették a címzetteket, hogy a gyakorlat 15 napig tart, egyúttal azokat, akik nem tesznek eleget az értesítésnek, tízezertől ötvenezer dináros pénzbírsággal, illetve három hónapos börtönbüntetéssel sújtják. A védelmi minisztérium azzal a magyarázattal csitította azonnal a kedélyeket, hogy a tervezett hadgyakorlatnak semmi köze az ország jelenlegi biztonsági helyzetéhez, sem a menekültválsághoz. Mi több, semmiféle újdonságról sincs szó, az időnként megtartott katonai gyakorlatok korábban természetesek voltak, csak az utóbbi évtizedben, valahogy, elhanyagoltuk őket.

Az ország védelmében nem támaszkodhatunk kizárólag a hivatásos hadseregre, szükség van a tömeges tartalékos állományra is, mondják a katonai kérdésekkel foglalkozó szakemberek. Aleksandar Radić elemző szerint nem kell pánikolni a behívók miatt, teljesen normális, hogy a tartalékosok időnkénti gyakorlatra kötelesek. Nem egyértelmű azonban, hogy a védelmi miniszter mire is gondolt lényegében, amikor a civil lakosság mozgósítását említette. A szakértő magyarázata szerint csak helytelenül fogalmazhatott. Valószínűleg az elsősegélynyújtásra, a kisebb méretű tüzek oltására, a veszélyben levők mentésére, evakuálásra való kiképzésre gondolt. Mert az ország fegyveres erőit csak a katonaság képezheti, a polgárok kizárólag a polgári védelemre képezhetők ki.

Az elemző véleménye szerint a miniszernek a nők kötelezettségére vonatkozó kijelentését is félreértette a nyilvánosság. Katonai gyakorlatra csak azok a hölgyek lesznek kötelesek, akik korábban fegyveres szolgálatot teljesítettek.

A szakértők szerint az ország védelmi politikájának problémái sokkal komolyabbak a jelenlegi miniszteri bejelentésektől. A gond valójában az, hogy nincs kidolgozott terv, nincs hosszabb távú stratégia. A hatalmat inkább szereplésének médiavisszhangja érdekli, mint a rendezett, stabil társadalom. Ugyanakkor a társadalomnak is felületes a hozzáállása e kérdéshez. A nemrég végzett véleménykutatás azt mutatja, hogy a fiatalok elvben támogatják a sorkatonai szolgálatot, ám szolgálatra nagyon kevesen jelentkeznek. Egy ország védelmi és biztonságpolitikai kultúrájának tanulása, megértése már az iskolapadban kell kezdődjön. S amikor egy állam védelméről, biztonságáról beszélünk, nemcsak a fegyveres ellenállásra kell gondolnunk. Egy modern társadalom nem engedheti meg magának, hogy polgárai ne tudjanak elsősegélyt nyújtani, ne tudják, hogyan kell cselekedni áramütés, villámcsapás vagy földrengés esetén, vagy ne ismerjék fel a különböző riadók jelentését. Bezzeg ezt nem is olyan régen a kisiskolások már tudták.

Tóth Elvira