Fotó: 021.rs 

A sok jó szándék és jó kívánság ellenére az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési folyamata válságban van, egyrészt azért, mert az Európai Unión belül belefáradtak a bővítésbe, a Brexitbe és a saját problémáikba, másrészt pedig azért, mert a régióban lassan haladnak a reformok végrehajtásával és túl széles körben terjedt el a korrupció, írja a német sajtó a lengyel Poznańban megtartott berlini folyamat csúcstalálkozóját értékelve.

Az egyik legismertebb német politikai lap, a Der Spiegel arra emlékeztet, hogy a berlini folyamatot öt évvel ezelőtt Németország kezdeményezte, és akkor vált jelentősebbé, amikor más EU-országok is csatlakoztak, mint amilyen Ausztria, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A lap szerint a kezdeményezés fontos jelzés volt arról, hogy az EU fontosnak tartja a bővítést, ugyanakkor szerették volna elősegíteni a regionális politikai és gazdasági együttműködés fejlődését.

„Öt év elteltével az eredmények kiábrándítóak. Az elért eredmények kimerülnek a fiatalok összekovácsolásában és a mobiltelefonos roaming díjak megszüntetésében 2021-ig. A háborús bűnök ügyeinek megoldására tett kezdeményezés kudarcba fulladt, az infrastrukturális beruházási projektek pedig nem valósultak meg”, áll a cikkben.

A lap szerint egyedül Észak-Macedónia halad a nagyobb demokrácia és jogállamiság felé, míg a többi állam nagyon korrumpált. Szerbiában és Koszovóban is jelen vannak nem demokratikus folyamatok, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat pedig a legalacsonyabb szinten van az elmúlt egy évtizedben. Albánia és Bosznia-Hercegovina egyre nagyobb válságban van, Montenegróban pedig évek óta megingathatatlan az autokrácia.

„Gazdaságilag a régió valóban össze van kötve az EU-val, mégpedig nagyon egyszerűen. Az EU számára a régió az olcsó munkaerő bölcsője magas piaci deficittel és piaci árutöbblettel”, emelte ki a Spiegel.

A lap szerint meg kellene nyitni az európai strukturális alapokat a régió előtt és növelni kellene a támogatások arányát, hogy megakadályozzák a munkaerő elvándorlását.

„Ha cinikusak lennénk, elmondhatnánk, hogy ez a berlini folyamat egyetlen sikere, mégpedig Németország számára. A magasan szakképzett munkaerő ezrével hagyja el a Nyugat-Balkán régiót. A többségüket célzottan Németország fogadta be”, áll a cikkben.

Az ARD német közszolgálati rádió és televízió a csúcsatlálkozó után közölte, hogy Lengyelország támogatása és Angela Merkel német kancellár bátorító szavai ellenére egyértelmű, hogy hosszú lesz az EU-csaltakozás folyamata.

Az ARD tudósítója elmagyarázta: Lengyelország érdekelt a bővítési folyamatban, hogy megszüntesse Oroszország és más országok befolyását, de a kulturális és civilizációs kapcsolatok közelsége miatt is. A ZDF német köztévé tudósítója szerint a berlini folyamat egyik célja, hogy elkülönítse a régiót Oroszországtól, Törökországtól és Kínától. Az EU milliárdokat fektetett be a régióban, de mindezeket a törekvéseket ellehetetleníti az európai pénzekkel történő visszaélés.

A folyamat számára kihívást jelent, hogy az országok nem homogének és eltávolodtak egymástól a 90-es évek háborús összetűzései és az etnikai különbségek miatt.

„Arról van szó, hogy a régió országai azért tartanak össze, hogy ne kelljen más partnert keresniük. Az országoknak felkínálták az európai perspektívát, noha ez a folyamat nagyon hosszadalmas lesz”, közölte a német média. (Nezavisne novine)