A parlamenti küszöb öt százalékról három százalékra való csökkentésével a hatalmi párt veszít, de a bojkott bejelentése miatt valahol nyer is, mert mégiscsak több párt fog bejutni a parlamentbe, véli Srđan Bogosavljević, az Ipsos Strategic ügynökség igazgatója.

Pozitív, de negatív következményei is lehetnek annak, hogy a pártoknak nagyobb esélyük van bejutni a parlamentbe, mivel a küszöb nem változott a koalíciók esetében, jegyzi meg.

„Ez lehet jó, mert a szavazatok három százaléka elég, hogy valaki 90 ezer vagy valamennyi polgár képviselője legyen. Azonban, rossz, hogy a parlamenti küszöb nem változott a koalíciók esetében, rendszerünk betegsége egyébként az, hogy egy csomó párt van a parlamentben és a kormányban. Nincs teljes felelősségvállalás a választópolgárok felé, mert ezeknek a pártoknak a fele soha nem vett részt választásokon” – magyarázza Bogosavljević az RTS-nek.

Hozzáteszi, az alacsonyabb parlamenti küszöb azoknak a kisebb pártoknak kedvez, amelyek részt kívánnak venni a választásokon.

„Számbelileg a legerősebb párt az, amelyik elveszít valamit, de a bojkott miatt valamilyen módon nyer is, mert több párt fogja átlépni a parlamenti küszöböt, így a parlament sokszínűbb lesz, több különféle hang nyilvánul meg, s lehetősége lesz demokratikusabbnak tűnni” – jegyzi meg Bogosavljević.

Úgy véli, hogy a választási szabályok megváltoztatása a választási évben egyfajta illetlenség.

„Másfelől, nagy késéssel szervezték meg a hatalom és az ellenzék párbeszédét a választási feltételekről, az európai parlamenti képviselők is bekapcsolódtak, a választási feltételek változtatásainak egy része már meg volt beszélve, így ezt is lehet ebben az értelemben kezelni” – hangsúlyozza Bogosavljević.

Véleménye szerint az alacsonyabb parlamenti küszöb semmiképpen sem megszorító a választásokon részt vevő pártok számára.

„A bojkott a harc legitim módja, amikor az ember valamivel nem ért egyet. Nagyon kevés a sikeres bojkott, de előfordul. Becslés kérdése. Amikor mérlegelni kell, nem könnyű” – mondja.

Hozzáteszi, Szerbiában a választópolgárok hatvan százaléka tudja, kire fog szavazni, a többiek pedig az utolsó pillanatban döntenek.

„A felmérések szerint a választópolgárokat legjobban a gazdaság érdekli. Ám nagy nehézséget jelent számukra felismerni, hogy ki nyújt valóban gazdaságot, mert minden párt azt mondja, van terve a helyzet javítására” – mondja Bogosavljević.

Elmondása szerint a miloševići SPS óta először van olyan párt, amelyről azt mondhatjuk, hogy egyedül van hatalmon, mert a parlamenti képviselők ötven százaléka az övé, így mindenért, amit csinál, vagy bűnös, vagy dicséretre méltó.

„Előtte ilyen-olyan koalíciók voltak, ahol senkit nem lehetett hibáztatni vagy dicsérni, így nincs is tapasztalatunk arról, ki mire képes. Akkor azt nézzük, hiszünk-e annak az embernek, vagy sem, ez pedig már pszichológia kérdése” – magyarázza Srđan Bogosavljević.