Szerdán a Covid-19 oltások száma világszerte meghaladta a megerősített fertőzéses esetek számát. Ez egy fontos mérföldkő, ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy hol mennyi oltást adtak (vagy inkább nem adtak) be.

A Financial Times adatai szerint a beadott oltások száma szerdán meghaladta a 105 milliót, ez a szám pedig magasabb, mint a koronavírus-járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma (a pénteki adatok szerint 104,8 millió).

Ez nagyon jó hír, lévén tényleg egyre több helyen pörgetik fel az oltási programokat – Izraelben például csütörtöktől minden 16 évesnél idősebb állampolgár beoltathatja magát a koronavírus ellen, illetve az új amerikai vezetés is ráállt a dologra -, ráadásul a gyógyszergyártók is összefognak: hogy növeljék a gyártási kapacitást, lényegében a riválisok által kifejlesztett vakcinákat kezdik gyártani.

A gond csak az, hogy mindez csak a fejlett, gazdag országokra igaz – esetükben tényleg milliárd számra áll majd rendelkezésre a vakcina. De mi lesz a világ többi részével? Mikorra érhetjük el globális szinten a nyájimmunitást?

“Katasztrofális erkölcsi kudarc”

Január 18-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója kijelentette, hogy a világ “a katasztrofális erkölcsi kudarc szélén áll” a Covid-19 vakcinák egyenlőtlen nemzetközi eloszlása miatt. “Ezek a cselekedetek csak még inkább meghosszabbítják a járványt, a megfékezéséhez szükséges korlátozásokat, valamint az emberi és gazdasági szenvedéseket” – figyelmeztetett.

Az Economist Intelligence Unit jelentése szerint a gazdag országoknak, amelyek hozzáférnek a már bizonyítottan hatékony oltásokhoz, március közepéig sikerül beoltaniuk a legkiszolgáltatottabb állampolgáraikat, míg a többi gazdag ország esetében ez június végéig megtörténik.

Nos, jelenleg úgy tűnik, hogy ez a legtöbb közepes jövedelmű országban csak 2022 végén reális, míg a szegényebb országokban a megfelelő oltási lefedettség – amely elegendő ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba – csak 2023-ban vagy még később lehetséges. (kitekinto.hu)