A jó mester aranyat ér, tarja a mondás. A jó mestert pedig meg is kell fizetni. Ez sokáig nem így volt, de most elértünk oda, hogy a jó szakemberek hiánya miatt megnőtt ezeknek az embereknek a bére Szerbiában. Egy jó mester akár a 2 ezer eurót is megkereshet havonta. Nem Nyugat-Európában, hanem Szerbiában. Goran Rodić, a Szerbiai Építésügyi Kamara tagja a Novostinak elmondta: a szakemberek hiánya kihatással lesz az infrastrukturális rendszerek és a lakóépületek fenntartásának költségeire, amelyeknek egy részét kénytelenek lesznek a polgárok fizetni.

Egyre több olyan hirdetéssel találkozhatnak a polgárok, amelyekben tapasztalttal rendelkező, jó minőségű munkát végző szakembert keresnek, és olyan fizetést kínálnak cserébe, amilyenről sokan csak álmodhatnak. A hirdetések szerint a sürgős esetekben is riasztható vízvezeték-szerelők havi bére ezer és kétezer euró között mozog, míg a villanyszerelők, festők, kőművesek és hegesztők számára is az átlagosnál magasabb fizetést ígérnek, amely általánosságban 60 és 120 ezer dinár között mozog.

Mivel sok itteni szakember külföldön próbál szerencsét, ez oda vezetett, hogy Szerbiában hiány keletkezett egyes szakmai profilokból, a munkaadók pedig egyre nehezebben találnak szakképesítéssel rendelkező munkaerőt, ezért is ígérnek magas fizetést. Az egyik vállalat hirdetésében az áll, hogy vízvezeték-szerelőt keres, a havi bér pedig 240 ezer dinár. Đorđe Živadinović, az említett vállalat vezetője elmagyarázta, hogy ez az összeg a lehetséges bér, de az állásinterjú alkalmával felmérik a jelentkező lehetőségeit.

„Jó minőségű munkát végzünk, keresettek vagyunk, igen sok ügyfelünk van, most idényjelleggel sok munka van, így lehetőségünk van magasabb bért fizetni”, emelte ki Živadinović, aki hozzátette: a foglalkoztatott esetében nagyra értékelik a szakértelmet, a tudást és a teljesítményt, vagyis aki egy nap több sürgős helyzetet tud megoldani, annak értelemszerűen a bére is magasabb lesz.

„Egyetlen egy igazi mester sem fog aprópénzért dolgozni. Azok, akik itt maradtak Szerbiában, olyan béreket akarnak, mint amilyenek Közép-Európában, Csehországban, Szlovákiában vagy Szlovéniában vannak. Kitaníttattuk a szakembereket, de nem törődtünk velük. A munkások külföldre vándoroltak a magasabb bérek, a jobb munkakörülmények miatt, és most ennek isszuk meg a levét. A jelenlegi helyzetben a szakember az úr, az ügyfél pedig a proletár”,

magyarázta Goran Rodić, a Szerbiai Építésügyi Kamara tagja.

Szerinte a legnagyobb problémát az infrastrukturális rendszerek és a lakóépületek fenntartása körüli munkák jelentik majd, mint amilyenek az utak, az alagutak, a közvilágítás, a liftek, a vízellátás, a csatornarendszer, az elektromos berendezések és légkondicionálás karbantartása. A szakemberek, akik itt maradtak, jobb fizetést érdemelnek, vagyis a szolgáltatásaik megdrágulnak majd, ezzel együtt pedig a karbantartási költségek is, amelyek egy része a polgárokat terheli majd.

Több mint 100 ezer munkásra lenne szükség

A szerbiai építőipari vállalatokban jelenleg megközelítőleg 60 ezer munkásra lenne szükség, de ha szemügyre vesszük a társadalmunk összes igényét, akkor ennek a számnak a duplájáról is beszélhetünk, mondta Rodić.

„Éppen ezért, a különböző munkák elvégzésére, a világ különböző pontjairól alkalmazunk embereket, többek között Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Romániából, Bulgáriából, Pakisztánból, Indiából és Törökországból. Ezek többnyire betanított, és nem szakképesítéssel rendelkező munkások”, magyarázta Rodić.

Ugyanazok a gondok

A szakemberek hiánya miatt sok szerbiai háztartásban akár hónapokig is kénytelenek várni, hogy nagyobb munkálatokat végezzenek el a házon vagy a lakáson. Hasonló a helyzet Németországban is. A német média is arról cikkezik, hogy az országban nagyon nagy a kereslet a munkások, főként a vízvezeték- és a villanyszerelők iránt. Egyes esetekben a polgároknak olyan sok kell várniuk egy szabad időpontra, hogy sok munkálatot saját maguk végeznek el. (Novosti)