Fotó: AFP/Getty Images 

Az elmúlt évben 40 872 szerb állampolgár kapott első tartózkodási engedélyt az Európai Unióban. A kivándorlók között egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy.

Továbbra is Németország a legkedveltebb kivándorlási cél, ezt bizonyítja a 15 385 kiadott tartózkodási engedély. Ezt követi Horvátország (7360), Ausztria (3276), Szlovénia (2497) és Szlovákia (2300), derül ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból, amelyeket a Politika napilap közölt.

Ezek a számok nem tartalmazzák azokat a feketén dolgozó személyeket, akik három hónapig az EU valamelyik országában tartózkodnak és dolgoznak, majd visszatérnek Szerbiába, hogy ne lépjék túl a turistavízum időtartamát, majd ismét az EU-ba mennek dolgozni.

Az a tény, hogy csak tavaly több mint 40 ezren hagyták el Szerbiát, megerősíti az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) előrejelzését, miszerint Szerbia a világ azon tíz országának egyike, ahol a népesség csökkenése a leggyorsabb ütemben halad.

Bár pontos adatok nincsenek, a becslések szerint az előző évtizedben mintegy 300 ezren vándoroltak ki Szerbiából, többnyire 40 év alattiak, és mintegy 150 ezren jöttek az országba, főként idősebb emberek, akik már nyugdíjba vonultak.

A falu-város reláción zajló belső vándorlások Szerbiában egész településeket ürítettek ki, a legnagyobb népességcsökkenést pedig a délkelet- és nyugat-szerbiai régióban regisztrálják – írja a Politika.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) becslései arról tanúskodnak, hogy a tudományos, technológiai és innovációs szektorban dolgozó személyek kivándorlása mintegy kilencmilliárd dolláros veszteséget jelent Szerbiának.

Az elmúlt 20 évben az országban tudományos közleményeket publikáló kutatók kilenc százaléka elhagyta Szerbiát – mutattak rá a Harvard Egyetem és a washingtoni Brookings Institution kutatói.

Becsléseik szerint jelenleg mintegy 750 ezer szerb migráns él Szerbián kívül, és ebben a számban csak a Szerbiából kivándoroltak szerepelnek, azok a személyek nem, akik külföldön születtek, de szerbnek vallják magukat.

A legtöbb migráns Németországban és Ausztriában él és dolgozik, közel egyharmaduk pedig egyetemi végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy átlagos szerbiai emigráns magasabb végzettséggel rendelkezik, mint az átlagos szerbiai lakos.