Az elmúlt két hétben megnövekedett az euró iránti kereslet a pénzváltóknál, ami részben a Szerbiai Kőolajipari Vállalatról (NIS) szóló nyugtalanító hírek következménye.

A Szerb Nemzeti Bank szerint a kereslet jelentős részét a médiában és a közösségi hálózatokon megjelent hírek generálták, amelyek pánikhangulatot váltottak ki. Közölték, hogy egyes pénzváltóknál csak átmeneti euróhiány alakult ki, de az ellátással nincs probléma. A központi bank biztosít arról, hogy a dinár árfolyama az euróhoz képest nem volt és nem is lesz veszélyben.

Vladimir Vasić banki tanácsadó a Danas című lapnak elmondta, hogy az elmúlt napokban valóban előfordult átmeneti euróhiány egyes pénzváltóknál.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a devizatartalékok hiányának következménye, hanem kizárólag a lakosság rövid időn belül megnövekedett keresletének. A pénzváltóknak napi szinten korlátozott készpénzállományuk van, így ha a kereslet hirtelen megugrik, ideiglenesen kifogyhatnak az euróból” – magyarázta.

Több okot is felsorolt a kereslet növekedésére:

1. A NIS körüli információk miatt egyes polgárok biztosítékként eurót kezdtek vásárolni, bár ennek nem volt objektív oka.

2. A médiában és közösségi hálókon megjelent hírek pszichológiai hatást váltanak ki – ha felröppen egy hír az esetleges hiányról, a kereslet önmagát fokozza.

3. Szezonális tényező – az év végén hagyományosan nő a deviza iránti igény utazás és külföldi kifizetések miatt.

Vasić hangsúlyozta, hogy a bankrendszer devizalikviditása stabil, és az NBS rendelkezik eszközökkel a rövid távú nyomás enyhítésére, ahogy azt korábban is tette komolyabb globális sokkok idején.

Aleksandar Stevanović közgazdász szerint is technikai jellegű problémáról van szó, mivel a pénzváltók nem igényeltek elegendő készpénzt a bankoktól. Szerinte ez nem a lakosság félelmének következménye.

„A dinár pénzmennyisége többszörösen kisebb, mint a devizatartalék, így az NBS képes minden keresletet fedezni. Készpénz nélkül is lehet eurót vásárolni, ez nem okoz problémát” – tette hozzá.

Úgy véli, a lakosság többsége nem emlékszik a korábbi állami pénzügyi visszaélésekre, így nem is idegeskednek. Akik emlékeznek, azok szerint sem nagy a probléma. Ráadásul a készpénzes devizaügyletek marginálisak, nem tudják befolyásolni az árfolyamot.

A fix árfolyamrendszer – még ha az NBS nem is így nevezi – csak akkor kerülhet bajba, ha fedezet nélküli pénzkibocsátás történik. Egyébként az árfolyam automatikusan alkalmazkodik, bár nem azonnal.

Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület vezetője szerint az euró középárfolyama enyhén nőtt, de ehhez képest aránytalanul emelkedett a pénzváltók eladási árfolyama – elérve a 118,5 dinárt.

Sokan jelezték nekik is, hogy kisebb pénzváltóknál nincs eladó euró. A piacon megjelent nagyobb mennyiségű frissen nyomtatott 2000 dináros bankjegy is hozzájárult a helyzethez – sokan ezeket váltották euróra.

„Logikus, hogy ha a kereslet nő, a kínálat pedig csökken, akkor az ár emelkedik” – magyarázta.

A NIS körüli helyzet kapcsán Gavrilović nem biztos, hogy ez okozta a problémát, mivel az már hónapok óta tart, míg az euróhiány csak a múlt héten jelentkezett.

Vladimir Vukčević, a Mokrogorska Üzleti Iskola tanára szerint is technikai ok áll a háttérben, és hogy a jövő a NIS sorsától függ. Elmondta, hogy az NBS évente több devizát vásárol, mint amennyit elad, így helyenként kialakulhat készpénzhiány, de a kereskedelmi bankok és a központi bank pótolni tudják azt.

Milan Vučković közgazdász szerint az árfolyamra nyomást gyakorolhat a devizakereslet növekedése, de szerinte nem fog emelkedni. Az NBS rendszerint interveniál és devizaeladással akadályozza meg az árfolyam növekedését.

A lakosság és vállalkozások számára az euró elérhetősége, valamint az árfolyam alakulása attól függ, hogyan rendezik a NIS ügyét. Ha sikerül megoldani, akkor év végéig és jövő év elejéig nem várható zavar. Ha viszont súlyosbodik a helyzet, az komoly gazdasági megrázkódtatást okozhat, és kihatással lehet a devizapiacra is – zárta gondolatait Vučković.