Szerbia az energetikai menedzserek mellett energetikai tanácsadókat is bevezet a középületek energiahatékonyságának javítása érdekében. Feladatuk a részletes energetikai felülvizsgálatok elvégzése, a konkrét intézkedések meghatározása, valamint a megtakarítások mértékének kiszámítása – mondta az RTS-nek Miloš Banjac, a Belgrádi Gépészmérnöki Kar professzora. Ahol az intézkedéseket végrehajtják, a megtakarítások meghaladhatják akár a 40 százalékot is – tette hozzá.

Szerbia intenzíven dolgozik az olaj- és gázellátás új útvonalainak kialakításán, ugyanakkor az energetikai politikában egyre nagyobb szerepet kap az energiahatékonyság is, amelyet mind gyakrabban új energiaforrásként emlegetnek. Jelenleg több projekt is folyamatban van, amelyek a háztartások, a lakóépületek és a középületek energiahatékonyságának javítására irányulnak.

Az egyik kulcsfontosságú projektet a Bányászati és Energetikai Minisztérium valósítja meg a Belgrádi Gépészmérnöki Karral együttműködésben, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) pénzügyi támogatásával.

A projekt célja az energiamenedzsment-rendszer fejlesztése és a középületek energiahatékonyságába történő beruházások növelése Szerbiában.

Banjac, aki a projekt végrehajtó vezetője az RTS-nek elmondta, hogy Szerbiában az energiamenedzsment-rendszert már 2012-ben létrehozták az energiahatékonysági törvény elfogadásával.

„Akkor rakták le a rendszer alapjait, de 12 évre volt szükség ahhoz, hogy teljessé tegyük. A rendszer összetett, ugyanakkor nagyon korszerű” – mondta Banjac.

Szavai szerint a projekt hozzájárult az energiamenedzsment információs rendszerének fejlesztéséhez, amely az energiafogyasztás és a megtakarítások nyomon követésének egyik kulcsfontosságú eszköze, valamint az új szakértői kategória, az energetikai tanácsadók képzési programjainak kidolgozásához is.

Energetikai menedzserek és tanácsadók – eltérő szerepek, közös cél

Szerbiában jelenleg mintegy 260 engedéllyel rendelkező energetikai menedzser dolgozik az iparban, az épületgazdálkodási szektorban és a közszférában. Feladatuk az energiafogyasztás nyomon követése és az energiahatékonysági intézkedések javaslata.

„Az energetikai tanácsadók a menedzserekkel ellentétben részletes energetikai felülvizsgálatokat végeznek, az előírt módszertant alkalmazzák, konkrétabb és összetettebb intézkedéseket határoznak meg, valamint kiszámítják az energetikai és pénzügyi megtakarításokat” – magyarázta Banjac.

Mindkét szakembercsoportnak rendelkeznie kell engedéllyel, amelyet képzések elvégzése és vizsga letétele után szereznek meg.

A képzéseket a Belgrádi Gépészmérnöki Karon tartják, a Bányászati és Energetikai Minisztérium által jóváhagyott program alapján, míg a végleges engedélyeket a tárca adja ki.

Bár a törvény előírja, hogy minden 20 ezer lakosnál népesebb önkormányzatnak rendelkeznie kell energetikai menedzserrel, ez a kötelezettség még nem teljesült maradéktalanul.

„Jelenleg 67 önkormányzatban neveztek ki energetikai menedzsert, további mintegy 20 önkormányzatban pedig még fennáll ez a kötelezettség” – mondta Banjac.

Információs rendszer – kulcsfontosságú eszköz a megtakarítások nyomon követésében

Az energiamenedzsment információs rendszere a Bányászati és Energetikai Minisztériumon belüli központi adatbázis, amely interneten keresztül érhető el.

Az energetikai menedzserek kötelesek a rendszerbe feltölteni az energiafogyasztásra és a végrehajtott intézkedésekre vonatkozó adatokat.

„Korábban mindent kézzel vittek fel. Ma a legtöbb városban a középületek villamosenergia-fogyasztásáról szóló adatok automatikusan érkeznek, például közvetlenül az EPS ellátótól” – mondja Banjac.

A rendszerben jelenleg mintegy 11 ezer objektum energiafogyasztását követik nyomon, a projekt során pedig több mint 200 új épület adatait vitték be. A tervek szerint 56 állami épületnél végeznek részletes energetikai felülvizsgálatot.

40 százaléknál nagyobb megtakarítások

Az elemzések szerint az energiahatékonysági intézkedések jelentős eredményeket hoznak.

„Ott, ahol az intézkedéseket végrehajtják, a megtakarítások meghaladják a 40 százalékot. Ahol nem, ott a fogyasztás változatlan marad, vagy akár növekszik is” – hangsúlyozza Banjac.

Hasonló eredmények érhetők el a háztartásokban is, különösen azoknál az épületeknél, amelyek rossz energetikai állapotban voltak.

„Az épületburkolat felújítása, az ablakok és ajtók cseréje, valamint a hőszigetelés beépítése 40–45 százalékos megtakarítást eredményez, ami az energetikai bizonytalanság körülményei között rendkívül fontos” – emelte ki a Gépészmérnöki Kar professzora.

Tanácsok a polgároknak

Banjac emlékeztetett arra, hogy a polgárok tanácsért fordulhatnak saját önkormányzatuk energetikai menedzsereihez, valamint figyelemmel kísérhetik a minisztérium által kiírt pályázatokat az épületek energetikai felújítására.

„Figyeljenek az elektromos energia fogyasztására, a távhőszolgáltatók ellátnak bennünket, ne pazarolják feleslegesen a hőt, ne az ablakok nyitogatásával szabályozzák a hőmérsékletet, hanem egyszerűen használják ésszerűen azt, ami rendelkezésükre áll” – üzente Banjac.