Tűlevél
Még csak a vajda hiányzik!

Ha az átalakított kormány gazdaságélénkítő és munkahely teremtő intézkedéseit is ilyen tempóban hajtja végre, mint ahogyan a rekonstrukció történt, akkor jó sokat kell várnunk arra, hogy megkezdődjön beígért fellendülés. Nem hiszem, hogy máshol is egy teljes félévet venne igényben az elfáradt tárcavezetők lecserélése. Mindegy, örüljünk, hogy végre-valahára összeállt az új csapat, az új kormánytagok az eskütétel után beköltöztek kabinetjeikbe, kirakták az új névtáblákat, és talán már nem kell további heteket várnunk arra, hogy el is kezdjenek dolgozni.

Ivica Dačić kormányfő és Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes remélhetőleg jól választotta meg a munkatársakat, és mindegyikük megállja a helyét: az ifjonc Lazar Krstić a kulcsfontosságú pénzügyi tárca élén csakúgy, mint a többi új miniszter, annak ellenére, hogy többségük csaknem teljesen tapasztalatlan a kormányzati munkában, úgy is mondhatnánk, hogy tárcavezetőként tanulja a szakmát. A Dačić-expozét követő heves parlamenti vita azonban erős kételyeket ébreszt az emberben: nemcsak az ellenzék komoly és megalapozottnak tűnő kritikája miatt, hanem amiatt is, hogy jelek szerint a koalíciós partnerek között sem teljes az összhang. Legalábbis szokatlan, hogy a két fontos kormánytag homlokegyenest eltérő nézeteket fejtsen ki egy fontos kérdésben, mint ahogyan Aleksandar Vučić és Jovan Krkobabić tették a nyugdíjakkal kapcsolatban.

A nyugdíjaspárt vezetője felszólalásában a matekzseninek kikiáltott új pénzügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, hogy be kellene fagyasztani a nyugdíjakat és kitolni a nyugdíjkorhatárt, amit Krkobabić teljességgel elutasít. Őt tromfolta meg Vučić, a kormány első miniszterelnök-helyettese, mondván, hogy ezt a kérdést majd a kormány dönti el, és különben is: ne dicsekedjen Krkobabić azzal, hogy ő a nyugdíjasok 1,7 milliós populációjának képviselője, amikor a haladópártot sokkal több nyugdíjas támogatja, mint Krkobabićét.

Hogy távolról sem harmonikus a viszony a koalíciós partnerek között, arra a haladók és a szocialisták közti cseppet sem barátságos üzengetésekből is következtethetünk. A minden lében kanál Zorana Mihajlović energetikai miniszter, a SNS alelnöke azzal a megjegyzéssel borzolta a kedélyeket, hogy a kormányrekonstrukció csak akkor lesz teljes, ha A. Vučić kerül a kormány élére I. Dačić helyett. Hasonló kijelentést tett az ugyancsak haladó párti Nebojsa Stefanović szkupstinai elnök is. Erre vágott vissza Dačić, hogy ez a kérdés rá és Vučićra tartozik, ők viszont már megbeszélték, hogy egy ilyen szerepcsere nem aktuális. Arra a kérdésre pedig, hogy lesznek-e új választások, a szoci politikus így válaszolt:

„Választások akkor lesznek, ha pártjaink így döntenek, vagy ha összeveszünk”.

Az utóbbi variáció tűnik valószínűbbnek. Az ellenzéki demokraták erről meg is vannak győződve: szerintük a novemberi koszovói helyi választások óhatatlanul összeugrasztják majd a kormánypártokat.

Az kétségtelen, hogy a koszovói voksolás komoly erőpróba lesz a kormány számára. Egyrészt Belgrádnak mindent el kell követnie, hogy rávegye a koszovói szerbeket a minél tömegesebb részvételre, mert az uniós államok ennek alapján adják majd meg decemberben a pozitív osztályzatot, és hagyják jóvá a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Másrészt úgy kell bánniuk a makacs mitrovicaiakkal, mint a hímes tojással, nehogy nagyobb bajt csináljanak. Hiába fenyegette meg Dačić az észak-koszovói szerb elöljárókat, hogy menesztik őket, mert szembefordultak a hivatalos belgrádi politikával és elutasítják a voksolást, végül egyik mitrovicai vezetőnek se görbült a haja szála sem. Hiába az újabbnál újabb leleplezések a sajtóban a koszovói funkcik visszaéléseiről, a szerb Eliot Nessnek kikiáltott Vučićnak esze ágában sincs eljárást kezdeményeznie ellenük. Attól félnek, hogy a koszovói nemzettársak egytől egyig átpártolnak Vojislav Koštunica szerb demokratáihoz, vagy a másik Vojislav, a hágai börtönlakó Šešelj radikálisaihoz, és akár konfliktust is kirobbanthatnak, végkép megpecsételve Szerbia uniós felzárkózását.

A nagy óvatoskodás közepette teljesen elsikkadt az az újabb információ is, hogy több ezer koszovói továbbra is felveszi a szerb államtól a mezőgazdasági terület után járó szubvenciót, holott már évekkel ezelőtt kiparcellázta földjét és eladta az albánoknak. Csak az idén 3400 gazdának hetven millió dinárt folyósítottak, köztük olyanoknak is, akik a Pristina környéki telkeket milliós összegekért adták el az albánoknak. A visszaélést az teszi lehetővé, hogy a volt déli tartományban kétféle teleknyilvántartást vezetnek, és az adásvételt nem jelentik be a szerbiai hivatalban. Ezért kellene végre tisztázni a koszovói kérdést, de erre nyilván ennek a kormánynak sincs ereje.

Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy ha valóban visszatér Hágából Vojislav Šešelj, mint ahogyan a napokban már kiplakátolták hívei. Már megint ott virítanak a házfalakon a vajdát hazaváró plakátok, a radikkal rokonszenvező média pedig szinte biztosra veszi, hogy a hágai törvényszék ejti a vádakat, még mielőtt sor kerülne az októberi ítélethirdetésre. Derűlátásukat arra alapozzák, hogy a bírói tanács Šešelj követelésére felmentette az ellene folytatott eljárás egyik bíráját, a dán Frederic Harhoffot részrehajlás miatt. Šešelj ügyvédje, Branislav Tapusković ebből azt a messzemenő következtetést vonta le, hogy védencét hamarosan kiengedik.

Ez az ősz sem lesz unalmas Szerbiában, arra máris felkészülhetünk.

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban