Ülésezett a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Az ülés legnagyobb vitát kiváltó előterjesztése a Hét Nap és a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-k Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületei (TJGYT) tagjainak kinevezése volt. Az ellenzék már napokkal korábban felszólította a testület tagjait, hogy ne szavazzák meg az előterjesztésben szereplő személyi megoldásokat. A Magyar Mozgalom részéről Zsoldos Ferenc értékháborúról beszélt, Joó Horti pedig egyenesen az újságírók megfélemlítését és a főszerkesztő leváltásának előkészítését látja Újhelyi Lukács és Pál Károly kinevezései mögött. Az MNT szavazattöbbséggel elfogadta a kinevezéseket.

Jerasz Anikó, a tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertette a nemzeti tanács tavalyi zárszámadását és pénzügyi beszámolóját, majd kitért a 2016-os év költségvetésének módosítására. Jerasz elmondta, hogy a Tanács 2015. évi költségvetése 674.551.522,50 dinár volt. A tervezett bevételeknél a 2014. évi fel nem használt eszközök átvitele annyiban módosult, hogy ebben benne van Várady Tibor akadémikus dollárban folyósított adománya, melyet a szükségleteknek megfelelően váltanak át dinárra. Az összeg fennmaradó része 2015. december 31-én nagyobb lett a tervezett költségvetési összegnél ‒ ismertette a VB elnöke.

A Tanács 2016. évi költségvetésének elfogadását követően Az emberi és kisebbségi jogok irodájának végzésével meghatározásra került a köztársasági szintről átutalásra kerülő pénzeszközök nagysága. A végzéssel összhangban a Tanács köteles költségvetését összhangba hozni a végzésben meghatározott eszközök nagyságával, ezért szükségessé vált a nemrég elfogadott költségvetés kisebb módosítása ‒ összegezte Jerasz Anikó a változásokat.

Tari István ellenzéki képviselő szerint minden pénzügyi tranzakciót közzé kellene tenni az MNT honlapján, példának felhozta a tartomány elektronikus átláthatósági nyilvántartási rendszerét. Körülbelül 600 ezer dinárral kevesebb pénzt kap a kisebbségi nemzeti tanács a köztársasági költségvetésből, amit magyarországi támogatásból pótol, ez pedig semmiféle tervezést nem mutat - állítja a VMDK képviselője. Tari szerint a szerb állam magyar kisebbséghez való hozzáállását tükrözi, hogy az MNT költségvetésének elfogadása után csökkentették a támogatás mértékét.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke szerint azonos arányban részesül minden kisebbségi nemzeti tanács a köztársasági büdzséből, továbbá a magyar nemzeti közösség sok olyan intézménnyel bír, amelyek az önkormányzatok által is támogatottak, ezek az összegek pedig nem jelennek meg az MNT költségvetésében.

Zsoldos Ferenc képviselő, a Magyar Mozgalom tagja nehezményezte, hogy a tudományügyre vonatkozóan csupán a tervezett programok 6 százaléka valósult meg, a hivatalos nyelvhasználat esetében az előirányzott 1 millió dinárból pedig semmit sem költött a tanács. Az újságíró mentorrendszer megvalósulása is elmaradt, a tényfeltáró újságíró pályázat sem valósult meg, a szórványközpont támogatási aránya is csupán 32 százalékos volt. A képviselő szerint nem érthető, hogy miért nem valósultak meg a kiemelten fontosnak nyilvánított programok.

Hajnal Jenő ezt azzal indokolta, hogy az idei pénzügyi tervben az anyaországi támogatások ütemezése miatt a felsorolt programokat a 2016-os évre hozták át, így mindez most lesz aktuális ‒ fogalmazott az elnök. A nemzeti tanácsokról szóló törvény újrafogalmazásakor meg kell határozni a nemzeti tanácsok helyzetét, hogy ne álljon fenn ez az ég és föld között lebegő állapot ‒ fogalmazott az elnök.

Az elmúlt év középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak - számolt be Hajnal Jenő, az MNT elnöke a tavalyi év munkájáról. Kiemelte: 2015-2020 között legalább 13 olyan korszerű, a szakképzés szolgálatába állítható tanműhelyekkel felszerelt iskolaközpont jön létre, amelyekben a régió magyar diákjai megfelelő szintű oktatásban részesülhetnek a mezőgazdasági és állattenyésztési, a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi, a műszaki, a vegyészeti, élelmiszeripar és technológiai, elektrotechnikai és építészeti, valamint a közgazdasági, kereskedelmi és egészségügyi szakirányokon. Hozzátette: tavaly ősszel átadásra került az Európa Kollégium, és mára már a több mint kétszázötven magyar fiatal birtokába is vette a létesítményt, ahol elkezdődött az úgynevezett szakkollégiumi tevékenység, amelynek egyik kiemelt programja a szerb nyelv minél tökéletesebb elsajátítása ‒ összegezte Hajnal. De felhívta a figyelmet a kulturális arculat és önazonosság megőrzése érdekében tett erőfeszítésekre, az épített örökség megmentésére, a művelődési programok támogatására, valamint a Szerbia európai integrációs folyamataiban való részvételre a kisebbségi önkormányzat részéről.

A Végrehajtó Bizottság jelenlegi összetételének eddigi munkájáról Jerasz Anikó számolt be a képviselőknek. Kiemelte a szerbiai oktatási kérdések megvitatásában való aktív részvételt és a kisebbségi közoktatás fejlesztése érdekében megvalósított programokat. Bábi Attila hivatalvezető az MNT Hivatalának 2015-ös munkájáról szóló beszámolót terjesztette a képviselők elé.

Paskó Csaba (Magyar Összefogás), a VB tagja a Zsinagóga és a Székesegyház felújításaira hívta fel a figyelmet. Felszólalásában rámutatott: szégyene ennek az országnak és a városnak, hogy a városi prostitúció a gimnáziumok és a püspökség tövében zajlik, a Szentháromság-szobor végre elkerült erről a méltatlan helyről, és hetek múlva visszakerül történelmi helyére.

Madarász Gyula (Magyar Összefogás) szerint az elvándorlás új hulláma indult el a magyar közösségben, ezért ebben a bonyolult helyzetben a Magyar Nemzeti Tanács jó munkát végez, illetve a magyarság körében a hangulat javítására törekszik.

Talpai Sándor (Magyar Összefogás) szerint néhányan nem egyeztek az MNT munkájával, a Hivatal korábban ugyan követett el szakszerűtlenségeket, mára viszont ez nem tapasztalható. A köztársaságtól kapott pénzt a Hivatal működtetésére kapja a tanács, de így is megpróbálja a magyarság körében szétosztani ‒ mondja Talpai.

Kecskés Endre (Magyar Összefogás) kijelentette: a tanács fennállása óta 2015 a leghatékonyabb és legsikeresebb év volt, ugyanakkor soha ennyi kritika nem érte még a tanács munkáját. De az eddigi legnagyobb projektum is megvalósult, az Európa Kollégium átadására is került sor tavaly ‒ emelte ki a tanácstag.

Beretka Katinka volt Nyelvhasználati Bizottsági elnök emlékeztetett, hogy volt már komolyabb kritika is az MNT munkája ellen, hiszen a korábbi években tüntetésre is sor került a székház előtt. A nyelvhasználattal kapcsolatban kiemelte, hogy a panaszok számát feltünteti a beszámoló, de az azt követő eljárásról nem szól. A magyar nyelvű irattár sem hozzáférhető a honlapon, a szórólapok, egyetemista és munkavállalói képzések is elmaradtak, így nem a tavalyi munkabeszámolóban, hanem a jövő évi tervek között kellett volna feltüntetni ‒ hívta fel a hiányosságokra a figyelmet a képviselőnő.

Siflis Zoltán (MM) elmondta, hogy rendhagyó évet zár az MNT: feltűnő, hogy az a belső métely, amely felmerült a vajdasági magyar politikai életben, megjelent a nemzeti tanácsban is. Nem vagyunk egymásnak ellenségei ‒ mondta Siflis, hozzátéve, hogy a kritikai hang azért fontos, hogy a problémákat kiküszöböljék. A légkör megromlott, a magyar-magyar konfliktus pedig kiéleződött a Magyar Nemzeti Tanácson belül ‒ mutatott rá Siflis Zoltán. A képviselő nehezményezte, hogy a Szabadkai Népszínház igazgatóbizottságának kinevezését nem vitatta meg a Magyar Nemzeti Tanács, a tanács tudta nélkül nevezte ki a tagokat a tartományi parlament. Az MNT azzal, hogy nem él a jogosítványaival, a saját jogainak csorbításához járul hozzá ‒ figyelmeztet Siflis. A Magyar Mozgalom tagjai is a magyar közösség érdekeit képviselik ‒ fogalmazott a képviselő, aki szerint politikai indíttatású mellőzések történtek a tanácsban és azon kívül is.

Joó Horti Lívia (MM) azt állítja, hogy a párbeszédből kizárták a Magyar Mozgalom tagjait, azokat, akik a Magyar Összefogás listáján jutottak be a Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek sorába. A minimális türelem és tolerancia sincs jelen a többségi képviselők részéről a párbeszédhez ‒ mondta Joó Horti.

Várkonyi Zsolt (MM) emlékeztetett: a beszámoló azért készül, hogy objektív képet adjon a kisebbségi önkormányzat működéséről. Várkonyi szerint a dokumentum megfogalmazása hiányos és arrogáns, mivel a nyolc stratégiát alig érinti, az érvényben lévő stratégiák nem szerepelnek a munkabeszámolóban ‒ nehezményezte Várkonyi.

Hajnal Jenő szerint a dokumentum megérdemli a konstruktív kritikát, viszont a beszámoló nem az MNT-ben dolgozókat dicséri, hanem a lefektetett munkáról szól.

Jerasz Anikó kijelentette: hosszú lenne az a lista, ami az elmúlt évek mulasztásairól szól, éveket késett az Európa Kollégium átadása, törvénytelenül működtettek óvodát a Népkörben és a demográfiai akcióterv eredményei is elmaradtak ‒ bírálta Jerasz a korábbi nemzeti tanács munkáját.

Valami eltört a Délvidéken ‒ jelentette ki Zsoldos Ferenc. 5-6 éve egy integráló, fejlődő közösség volt a vajdasági magyar ‒ mondta. Értékháború zajlik a közösségben. Két szervezési modell között őrlődik a délvidéki magyarság, egy felülről irányított és egy egyenrangú, szabad emberekből építkező struktúra között ‒ állítja a képviselő. Amikor egy rendszer szolgái vagyunk, akkor nem tudunk szabad emberekként létezni ‒ hívta fel a figyelmet Zsoldos.

Talpai Sándor szerint a Magyar Összefogás képviselői nem zártak ki senkit, ők magukat zárták ki.

Hosszú vita után a képviselők szavazattöbbséggel elfogadták a munkabeszámolókat.

Širková Anikó a Nyelvhasználati Bizottság 2015. december 17-ei ülésén benyújtotta lemondását, ami által lehetőség kínálkozott a Tanács állandó bizottságaiban az üres helyek új szakértőkkel való betöltésére ‒ hangzott el a következő napirendi pont indoklásában. Az MNT bizottsági tagjai a következőképpen változtak: Verebes Krnács Erika és Mészáros Ferenc került a Nyelvhasználati Bizottságba, Piri Zoltán, a Tájékoztatási Bizottságba, Nagy Márta, a Kulturális Bizottságba, illetve Nagy Zsolt, az Oktatási Bizottságba.

Jerasz Anikó elmondta, hogy mivel lejárt a Magyar Szó TJGYT-tagjainak mandátuma, elnöknek Újhelyi Lukács közgazdászt, magyarkanizsai lakost, további tagoknak pedig Bencsik István szabadkai újságírót, Fremond Árpád pacséri tanítót, parlamenti képviselőt, dr. Nagy Imre temerini egyetemi tanárt, ft. Verebélyi Árpád doroszlói plébánost, Urbán Zsuzsanna felsőhegyi iskolaigazgatót, Erdődi Edvina újvidéki jogászt, Végvári Angéla újvidéki grafikai mérnököt és Kókai Péter zentai közgazdászt javasolja.

Joó Horti Lívia emlékeztetett, hogy a médiumok kapcsán az elmúlt évben három levél érkezett a tanácshoz, különböző segélykiáltások okán. Júniusban nyílt levelet írtak az újságírók a megfélemlítés és a sajtószabadság korlátozása kapcsán, már ekkor elindult egy olyan folyamat a Magyar Szóban, amelynek végeredménye egy pártújsággá silányult napilap lehet ‒ mutatott rá a képviselő asszony. Hozzátette: Újhelyi Lukács nevéhez fűződik az a telefonos fenyegetés, amelynek következében két tag korábban lemondott a TJGYT-ben betöltött tisztségéről, illetve Kontra Ferenc leváltása is ezzel az üggyel párhuzamosan történt. Joó Horti szerint Újhelyi jutalma mindezért az újbóli kinevezés. Joó Horti figyelmeztetett, hogy a Magyar Szóban robbanásig feszült a helyzet, és az MNT pedig a gyújtózsinórral játszik, amikor meghozza a döntését.

Tari István idézte a VB elnök asszonyának korábban elhangzott mondatát, miszerint mindenki pótolható. Tari szerint azonban éppen ellenkezőleg: senki sem pótolható, főleg nem akkor, amikor a délvidéki magyar írástudókról van szó, akikből, ‒ mint fogalmazott ‒ nagyon kevés van, őket pedig meg kellene becsülnünk ‒ mondta.

Tari beszélt a Magyar Szóban meglévő feketelistákról is, állítása szerint ő is a letiltott szerzők között szerepel. Kijelentette: a bizottság megválasztásával az MNT belement abba a játszmába, hogy fedőszerve legyen egy vesztét érző politikai pártnak.

Zsoldos Ferenc arról beszélt, hogy a Magyar Szó egy párhuzamos valóságot épít, amely szerinte nem néz szembe a realitásokkal.

Az MNT elnöke nehezményezte, hogy éppen Újhelyi Lukáccsal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy elfogadhatatlan az ő személye, miközben a főszerkesztő asszony szerint éppen neki volt köszönhető, hogy a Magyar Szó kilábalt a válságból ‒ fogalmazott Hajnal Jenő.

A Hét Nap körüli vita sem volt ennél mérsékeltebb: itt az újonnan beválasztott tagok közül az ellenzék elsősorban Pál Károly személye ellen emelt kifogást, aki ‒ mint Joó Horti fogalmazott ‒ hozzájárult 100 VMSZ-tag kizárásához, valamint lemondásra szólította fel annak a lapnak a főszerkesztőjét, amelynek igazgató bizottságába éppen most nevezik ki ‒ mondta az ülésen Joó Horti Lívia, aki szerint így már nem kétséges, hogy a Magyar Nemzeti Tanács döntése mit készít elő. Joó-Horti szerint a választások előtti lépések kezdődtek meg ezekkel a kinevezésekkel.

Náray Éva (Magyar Összefogás) néhány évvel korábbi kijelentését idézte az ülésen: Pressburger leváltásakor azt mondta, hogy a Duna vize sem fogja lemosni azt, hogy politikai döntést hozott ezzel az MNT, akkor azonban a testület mostani tagjai kivétel nélkül rászavaztak a leváltásra.

Mindkét esetben szavazattöbbséggel megszületett a kinevezésekről szóló döntés.

Az ülés utolsó szakasza nagyobb összhangban és komolyabb vita nélkül zajlott le, az MNT oktatásügyi kinevezésekről, tankönyvjavaslatról, a törökkanizsai kulturális pályázat pénzelosztásáról, valamint újvidéki utcanevek véleményezéséről döntött.

Szilágyi Miklós (Magyar Összefogás) jelentős eredményként könyvelte el, hogy a hétvégi fizikaverseny feladatlapjait néhány bejelentés után lefordították magyar nyelvre, a Hivatal gyorsan és effektíven oldotta meg a helyzetet, hogy a magyar gyerekek ne legyenek megkárosítva a fizikaversenyen.

Basity Gréta