Vajdaság
Temerini megemlékezés
Betűméret:             

Huszonhetedik alkalommal gyűltek össze ma a temeriniek és a mindenszentek alkalmából hazalátogatók a Nyugati temető nagy tömegsírjánál, hogy leróják kegyeletüket az 1944/45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok előtt. A márványtáblák előtt gyászszertartás keretében emlékeztek meg a kommunista partizánterror több mint háromszáz helyi áldozatáról.

A helyi Dalárda vezetésével felhangzott a Himnusz, majd dr. Szöllősi Tibor káplán és Szungyi László főesperes-plébános megszentelte a tömegsírt.

Megemlékező beszédet Guszton András, a VMDP helyi szervezetének elnöke mondott: - Gyakran kérdezem saját magamtól, hogy megtettem-e, megtettünk-e mindent azért, hogy méltó emléket állítsunk mártírjainknak, és elégedettek lehetünk-e azzal, amit eddig elértünk (ami legalábbis szerintem nem kevés). Amit ez a temerini emlékhely is bizonyít, amely a rendezettebbek közé tartozik a Vajdaságban, és amelynél nyilvánosan meg tudunk emlékezni az áldozatokról. Nem szabad elfeledni, hogy 1990-ig ezt sem tudtuk megtenni. Számos vesztőhelyet megtaláltunk, megjelöltünk, számos monográfia elkészült és számossal még adósok vagyunk magunknak és elődeinknek. Amíg egyetlen jelöletlen tömegsír is létezik, ezt a folyamatot nem tekinthetjük befejezettnek. Nagyon hiányzik az újvidéki Makovecz-féle emlékmű, meg a járeki tábor német és magyar áldozatainak az emlékműve. Nagy dolog a csúrogi emlékközpont, de az ugyanahhoz a községhez tartozó Zsablyán továbbra is fel kell gyújtanunk a gazt, hogy megtaláljuk a betonkeresztet. Baj van a restitúcióval is, úgy az egyének, mint az egyházak irányába, meg amire nagyon régóta várunk, csak hiányzik az az őszinte bocsánatkérés. Mindezt nem számonkérésként mondom, hanem azért, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a tényleg történelmi mértéket mozgató szerb-magyar kapcsolatokat ki kellene használni a tényleges, tartós és őszinte szerb-magyar megbékélésre, mindkét nemzet érdekében - hangsúlyozta beszédében Guszton András.

A megemlékezésen szó volt a temerini születésű, mártír Sörös Imre élettörténetéről és '56-os szerepéről. Csorba Béla gondolatait Szabó Gabriella tolmácsolta.

A Tefu fúvózenekar gyászindulókat fújt, a temerini köztestületek, a magyar pártok és a civil szervezetek viszont a márványtáblák előtt elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Jubileumot ünnepelt a Pax Romana - illusztráció
2023. SZEPTEMBER 29.
[ 20:30 ]
A költségvetés módosításáról, a községi nyilvános elismerések adományozásáról, valamint több községi intézmény éves programját és pénzügyi tervét is elfogadták a Magyarkanizsa községi Képviselő-testület csütörtöki ülésén. 23 napirendi pontot vitattak meg a képviselők. A napirendi pontokról az ülést...
2023. SZEPTEMBER 28.
[ 12:52 ]
Nincs pontos adat, hogy hány szerbiai munkavállaló ingázik naponta a vajdasági településekről Magyarországra. A Tisza-mentén Zentától Horgosig szinte mindenhol vannak olyanok, akik a határ túloldalán keresik a kenyerüket, de Szabadka környékéről is sokan dolgoznak odaát. Több száz munkavállalóról lehet szó. Az ő...
2023. SZEPTEMBER 28.
[ 12:21 ]
Újvidéken és Karlócán a hétvégén Koszovón életüket vesztett szerbeknek szentelt plakátok jelentek meg. A fekete-fehér plakátokon, melyen a banjskai kolostor látható a következő felirat látható: „Örök dicsőség minden szerbnek, aki elesett a szabadságharcban ezen a szent helyen. Banjska kolostor, 2023.09.24." A...
2023. SZEPTEMBER 27.
[ 14:59 ]
Beolvasás folyamatban