Válasz
Gábrity Molnár Irén: Az elvándorlás oka az anyagi és társadalmi egyhelyben topogás

A Vajdaságban jelenleg csupán 120 és 180 ezer közötti lehet azon magyaroknak a száma, akik életvitelszerűen itt élnek. Ezeket a megdöbbentő becsléseket fogalmazta meg Gábrity Molnár Irén szociológus azon a szabadkai online kisebbségi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szervezett, s amelyen a nemzetrész jelenlegi állapotáról tanácskoztak a résztvevők. A szakember egy diaszpóraprogram kidolgozását sürgette.

Gábrity Molnár Irént a kivándorlás okairól kérdezzük, illetve arról, hogy véleménye szerint mit lehetne ebben a demográfiai helyzetben tenni.

- Milyen kalkulációk alapján jön ki ez a megdöbbentő szám?

- Nagyjából 100 ezerre becsülhető azoknak a száma, akik az elmúlt 10-20 évben véglegesen elköltöztek, illetve folyamatosan ingáznak, cirkulálnak a határokon keresztül, akár többszörösen is. A rövidtávú ingázók között 10-15 ezer embert is számolhatunk, akik csak a szerb-magyar határon naponta, hetente mozognak. Nem lehet pontos statisztikai adatokat mondani, ugyanis Szerbiában a lakosság eltávozását nem regisztrálják, csak akkor, ha kijelentkezik a lakcíméről, ezt pedig a vajdasági magyarok nem teszik meg, ha megvan még a visszatérés reménye.

Az eltávozás, a migráció az első helyre került a lakosságfogyást tekintve. Meg kell jegyezni, hogy nem csak a magyarok, a szerbek is ugyanígy viselkednek Vajdaságban, de a Belgrád alatti térségben is. Nagyon gyakori volt a külföldön való munkavállalás az utóbbi 50-60 évben. Ez a régi Jugoszláviából megörökölt szokás. Az elvándorlás a 90-es évek délszláv háborúi alatt nagy méreteket öltött. Úgy nevezzük ezt szakszerűen, hogy exodus jelent meg és nem állt le. Gyakorlatilag most is, ha csak a magyarokat nézzük, évente 8 ezer vajdasági magyar költözik el, bár évente változóak, kisebbek-nagyobbak a hullámok. Az utóbbi időben sajnos családostul mennek a fiatalok, de az idősek is eltávozhatnak, ugyanis a külföldön letelepedett fiatalok maguk után húzzák a szüleiket is, például a jobb egészségügyi ellátás reményében.

"Ha fogyunk, akkor minőségünkben kell növekednünk"

- Az elmúlt 20 évben nem sikerült érezhető mértékben javítani az életszínvonalon. Ez okozza gyakorlatilag az elvándorlást?

- A közösségünket figyelve az egyik nagyon fontos oka az anyagi és társadalmi egyhelyben topogás. Én úgy szoktam mindezt megnevezni, hogy kulturális és materiális sorvadása mindez egy közösségnek. Látható, hogy ha nem megfelelő az iskolai végzettsége, elmarad a többségétől, illetve ha a foglalkoztatottsági rátája alacsonyabb, mint a többségi nemzeté, vagy pedig a tulajdonjog, földtulajdon, lakás-, háztulajdon kisebb, illetve a vállalkozások száma kevesebb, mint a többségi nép esetében. Ennek az összehasonlítása nem könnyű, mert nagyon gyakran nemzetiségileg nem mutatják ki a megfelelő adatokat. Például az elmúlt három évben nem tudok hozzájutni a beiratkozott egyetemisták nemzetiségi hovatartozásához, mert nem mutatják ki a hivatalos statisztikában. Ezt is csak vagy megbecsüljük, vagy pedig végigtelefonáljuk a karokat és a kollégákat. Látnunk kell azonban, hogy nem csak panaszkodni kellene a fogyás miatt, hanem a natalitás és az elvándorlás számcsökkenése okán nagyon oda kellene figyelnünk, hogy a közösségünk életvitelszerű, vitális adatait minőségükben növeljük. Ez azt jelenti, hogy magasabb iskolai végzettségre törekedjünk, törekedjünk arra, hogy foglalkoztatottabbak legyünk azokban az ágazatokban, amelyek primárisak, jól fizetettek, elitfoglalkozásokban minél többen vegyenek részt, vállalkozások induljanak be. Nagyon fontos a Prosperitati támogatás az anyaország részéről. Ezzel egy viszonylag fiatal és középréteget tudtunk támogatni, akik talán pont azt mérlegelték, hogy menjenek vagy maradjanak. Végül eldöntötték, hogy vállalkozást indítanak, és itthon maradnak, s talán munkát adnak másoknak is.

Ugyanígy fontosnak találom, hogy minél többen fejezzenek be főiskolát vagy egyetemet. Kikutattuk a továbbtanulási hajlamot is, az egyetemválasztási döntés tényezőjét. Nagyon fontos, hogy közel legyen a kar, minél kevesebb költséggel járjon az egyetemre járás, részben vagy teljesen magyarul lehessen tanulni. Nagyon elszomorít az, ez szintén becslés, hogy nagyjából 1500-an tanulnak itthon és több mint 2 ezren Magyarországon. Tehát az itthon már kibiztosított magyar egyetemi karok, tanszékek sorvadhatnak így el. Közben újabbakat is nyithatnánk, amiket a piac igényel, de már hiányzanak hozzá az egyetemisták, a tehetségek.

"Diaszpóraprogramra lenne szükség"

Éppen ezért ajánlottam, hogy a tehetségek elvándorlása miatt ki kellene dolgozni egy diaszpóra programot, egy olyan programot, amellyel folyamatos kontaktban, kommunikációs kapcsolatban vagyunk külföldön, vagy ideiglenesen külföldön élőkkel. Igaz, hogy nem mindenki Magyarországon él, hanem Németországban, Svájcban, Ausztriában, Svédországban, de továbbra is vajdasági magyarnak vallják magukat, még ott kint is. Azt is megállapítottuk, hogy van egy vonzás, kapcsolat köztük, tehát keresik és támogatják egymást a földiek, a szomszédok, a rokonok… És ez már egy nagy érték, egy nagy kapcsolati tőke, s emiatt az itthoni intézményeknek is könnyebben kapcsolatot lehetne teremteni velük.

Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács nemcsak az itthon élők megmaradása kapcsán készítsen programokat, hanem a külföldön tanuló, vagy ott ideiglenesen munkát vállalók után is után tudjon nyúlni, ha megfelelő munkahely és kapcsolati rendszer van, akkor hazahozni őket. A szakemberek beszélnek az úgynevezett szakemberi cirkulációról. Az EU-ban ez már megszokott jelenség. Igaz, hogy Szerbia egyhamar még nem fog az Unió tagja lenni, de a lakosság már úgy viselkedik, mintha Európa már tényleg itt lenne, legalábbis Vajdaság szemszögéből. Mi a legeurópaiasabb része vagyunk ennek az országnak, függünk Európától, ezt már a lakosok is látják, s így viselkednek.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Alfonz
2020. SZEPTEMBER 18. [ 6:40 ]

Sajnos a VMSZ a mai napig nem hajlandó felmérést végezni az elvándorlás okairól. Számukra nem lenne jó a felmérés eredménye. Tudok több családot is, akik 2-3 gyermekkel "menekültek" a dübörgő gazdaság elől és nem anyagi okok miatt.


Béla
2020. SZEPTEMBER 17. [ 19:12 ]

Felfedezte a csőben a lyukat...


Cinike
2020. SZEPTEMBER 17. [ 15:47 ]

"Ha fogyunk, akkor minőségben kell növekednünk" Ez a rész a tanárnőtől különösen szíven üt. Anno volt szerencsém részt venni az óráin. Jó szakember, jó előadó benyomását keltette, aki véleményét közéleti témákban sem rejtette véka alá. Ami szíven üt, az az hogy sikerült őt megvásárolniuk. Hogy növekedjünk minőségben, ha a növekedés kulcsa a pártkönyvecske? Tapasztalatból beszélek. Talán a minőség definíciójával vannak gondok!


GT
2020. SZEPTEMBER 17. [ 11:54 ]

Komolytalan dolog egy kozgazdasznak igy nyilakozni. A becsult adatok is kellenek, hogy valami alapjan valamilyen szamokra alapozodjanak v. tamaszkodjanak. A masik dolog a MNT - amely koztudottan meg a tankonyvek megirasat vagy kiadasat sem tudja megszervezni toluk valamit elvarni? Meg viccnek is rossz..


druže Tito
2020. SZEPTEMBER 16. [ 23:12 ]

A "politikailag megfelelő" egyénekenek eddig sem volt gondjuk az ittmaradással, sem az anyagiakkal. Az interjúalany a legjobb bizonyíték erre. A többi meg süket szöveg, mint már oly sokszor az elmúlt évtizedekben. Azért topogunk egy helyben, mert még mindig az őskommunisták mozgatják a szálakat.


A gyerekeknek ma már természetes, hogy számítógépet, tabletet, okostelefont használnak. Jó lenne viszont, ha ezeket az eszközöket olyan módon tanulnák meg használni, ami azután egész életükre pozitív hatással lesz. Nem téved a szülő, ha gyermekét informatikai pálya felé irányítja, hisz például a programozás is...
2020. AUGUSZTUS 25.
[ 17:24 ]
Pál Gajódi Olivér mindössze nyolc hónapos, máris az életéért küzd. Ebben a harcban hatalmas anyagi és lelki támogatásra van szüksége a családnak. A bajmoki kisfiúnál két hónapos korában spinális izomatrófiát, vagyis gerinceredetű izomsorvadást állapítottak meg az orvosok, annak is a legsúlyosabb fajtáját, az 1-es...
2020. AUGUSZTUS 13.
[ 16:35 ]
Az idén részben az online térben került megrendezésre a III. Vajdasági Könnyűzenei Tehetségkutató Fesztivál, amelyen vajdasági és magyarországi zenekarok versengtek a díjakért. A jelenlegi járványügyi szabályozások miatt egy időben, két helyszínen került megrendezésre a délvidéki területi verseny. A vajdasági bandák...
2020. AUGUSZTUS 7.
[ 15:59 ]
Beolvasás folyamatban