Válasz
NÉPkert Projekt Magyarkanizsán 
Betűméret:             

Magyarkanizsa gyöngyszeme volt egykort az Erzsébet liget, azaz a Népkert vagy Nagypark a Vigadó épületével, a pagodával. A közösségi élet meghatározó helye volt, azután, ahogyan lassan lepusztult, egyre kevesebben fordultak meg itt. Egyre többen vannak azonban, akik úgy vélik, hogy nem lenne szabad teljesen veszni hagyni. Re-Park néven egy csapat alakult a közelmúltban azzal a céllal, hogy a Népkertre irányítsa a figyelmet. Most művészek is megmozdultak a cél érdekében. Szombaton NÉPkert projekt I/II elnevezéssel indított el egy programot a helyszínen a Streamlet Művészeti Egyesület. A projekt során két szoborcsoportot hoznak létre, magyarázza Borbély Éva szervező:

- A NÉPkert Projekt a STREAMLET Művészeti Egyesület ötlete volt, a Re-Park csapatának munkájából ihletődve. Mi is fontosnak tartjuk a Nagypark értékeinek védelmét, és a művészet segítségével szerettük volna felhívni a figyelmet a benne rejlő potenciálra. Az alkotásokat három művész készíti, Emilia Jagica, Krajcsó Csenge és Toldi Lénárd. A globálisan jelenlévő elmagányosodás jelenségét hozzák viszonyba a természeti értékeinket érintő környezetbeli változásokkal. A projekt első állomásaként Jagica szobrát helyeztük el a Tiszavirág emlékmű melletti téren, és majd szeptember 7-én válik teljessé a szoborcsoport a Krajcsó-Toldi művészpáros alkotásaival. Fontos kiemelni, hogy a környezetvédelem szellemiségében jönnek létre a szobrok, land art stílusban, melynek jellemzője, hogy természetes alapanyagokból készülnek, és az idő változtatásait büszkén felvállalják.

- Ezek a szobrok nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem egy mélyebb üzenetet is közvetítenek a természet és az ember közötti kapcsolat fontosságáról, és a természet ciklikus változásaira hívják fel a figyelmet - fűzi hozzá Emilia Jagica szobrász.

A szoborcsoport 2025 szeptemberéig lesz látható a Népkertben.

Miért fontos a Népkert, s kinek mit jelent? Erre voltunk kíváncsiak, s a program résztvevőit kérdeztük, a már bemutatott Borbély Évát és Emilia Jagicát, valamint Szalma Zsókát, a projekt művészeti koordinátorát és Sáfrány Túrú Ágnest, a Re-Park koordinátorát.

Milyen emlékeik fűződnek a Népkerthez?

Borbély Éva: - A legszebb emlékeim a ’90-es évek végére és a 2000-es évek elejére tehetőek, amikor a városi majálisokat még a Népkertben tartották. Ezeken a napokon a Nagyparkban nyüzsögtek az emberek, fiatalok és idősek egyaránt. A Vigadó teraszán alakították ki a színpadot, táncosként ezen többször is felléptem. A tömeget kettészelte a vad bokorzat a tér közepén, a legbátrabbak ezen néha, nagy izgalmak között keresztülszaladtak. Hátul látszottak a kék körhinta és a dodzsemek. Igazi, kiaknázott közösségi térként maradt meg az emlékezetemben.

Szalma Zsóka: - A majálisok, az iskolai futások, a későbbiekben pedig esténként sokszor a Népkertben gyülekeztünk, barátkoztunk. A STREAMLET-nek egy korábbi, nem elhanyagolható rezidenciaprogramja is itt zajlott 2018-ban, amikor egy installációt hoztunk létre Klájó Adrián vezetésével. A Vigadó előtti, régen pompázó kert hiányára reagálva készült el az akkori alkotás.

Emilia Jagica: - Részleteiben nem ismerem a Népkertet, de néhányszor átmentem rajta, de a természet iránti mély szeretetem és tiszteletem miatt mindig lenyűgözött a hely. Bár nincs sok személyes emlékem a parkról, minden alkalommal, amikor ott jártam, megérintett a természet csendje és szépsége.

Sáfrány Túrú Ágnes: - Mivel én nem vagyok törzsgyökeres kanizsai, nincsenek gyermekkori élményeim. Kapcsolatom a Népkerttel kettős. Egyrészt a munkámból adódóan van egy kapocs, mivel az önkormányzatnál a zöldfelület fejlesztés a munkaköröm része, másrészt, mint kanizsai lakos, gyakran sétálok a Népkertben, vagy keresztülsétálok a kutyáimmal. Így alkalmam van látni a Népkertben zajló változást. Ezen a jelenlegi környezeti változások következtében lezajló változásokat értem. Sajnos a Népkerti vegetáció főleg őshonos fafajait nagyon megviseli ez a változó klíma, a rendszeresen előforduló nyári hőség és szárazság, a víz hiánya. És minden évben nagy mennyiségben kell kivágnunk az élettelené vált, kiszáradt fákat. Másrészt a Népkert elnéptelenedése is egy fontos jelenség. Ezt a nagy zöldfelületi és történelmi értékkel rendelkező területet ma már csak a gyógyfürdő vendégei látogatják. A kanizsai lakosságnak úgy tűnik nincs miért lejönni ide. Mindezek arra ösztönöztek, hogy egy önkéntes kis csapattal újra életet vigyünk a parkba és felhívjuk a figyelmet a Népkert fontosságára. E célból hoztuk létre a Re-parkot és májusban szerveztünk egy családi piknik délutánt, mely nagy sikert aratott. Másik célunk az volt, hogy egy kérdőíven keresztül kikérjük a lakosság véleményét a Népkertről. Kíváncsiak voltunk ők hogyan látják, milyen problémákra mutatnak rá, szükségesnek tartják-e a Népkert felújítását és ha igen, milyen új tartalmakat hiányolnak a területről. A begyűjtött adatok segítségünkre lesznek a tervezés során. A Re-park szerveződés mondanivalója és célkitűzései ihlették meg azokat a művészeket is, akik most szombaton felállítják Land Art alkotásaikat a Népkert területén. Ők a Streamlet Association civil szervezet támogatásával tudták életre hívni alkotásaikat.

Mi volt az első gondolatuk, amikor felkérést kaptak, hogy vegyenek részt a Népkert projektben?

Szalma Zsóka: - Mint a projekt művészeti koordinátora, igazán izgalmasnak találtam. Első körben a csapattal végig gondoltuk, hogy mik azok a problémák, amikre feltétlen reagálnunk kellene. Ezt követően felkértem a művészeket, és megszületett a NÉPkert Projekt. A NÉPkert Projekt két problémára kíván egy csapással reagálni: a közösségek megszűnésére, illetve a klímaváltozásra. A parkjelleg megőrzését és a természeti kincsek védelmét kihangsúlyozva hívjuk fel a figyelmet az (inter)perszonális és természeti környezetünk ciklikusságára, és védelmének fontosságára. A projekt során 3 művész hoz létre két szobrot, illetve szoborcsoportot. Az alkotásokat a landart stílus jellemzi, tehát természetes, újrahasznosított alapanyagokból készülnek.

Emilia Jagica: - Az első gondolatom az volt, hogy ez egy fantasztikus lehetőség arra, hogy hozzájáruljak valami igazán értékeshez, ami nemcsak a közösséget, hanem a természetet is szolgálja. Örömmel töltött el a gondolat, hogy egy olyan projektben vehetek részt, amely összeköti a művészetet a természettel, és közben a közösséget is gazdagítja.

Mennyire mozgatja meg a fantáziát a Népkert? Mit lehetne ott létrehozni? Hogyan lehetne megtölteni élettel? Szíve szerint milyennek szeretné látni mondjuk 10 év múlva a Népkertet?

Borbély Éva: - A Népkert esetében én a már adott körülmények fenntarthatóságának biztosítását tartom kulcsfontosságúnak – a mindenkit által tapasztalható hőmérséklet-emelkedés a fákat és a talajnövényzetet éppúgy megterheli, mint a mi szervezetünket. Félő és látható, hogy kellő odafigyelés nélkül a Népkert fáit a kiszáradás veszélyezteti. Véleményem szerint csak ennek megoldása után beszélhetünk további tervekről, de nagyon boldoggá tenne, ha egyszer majd ismét ott tartanák a majálisokat!

Szalma Zsóka: - Soki izgalmas művészeti projektet tudnék itt elképzelni. A jelenleg használaton kívül álló Pagoda például alkalmas lenne vendégművészek műhelyeként, alkotói bázisként, a zöld környezetben.

Emilia Jagica: - A Népkert hatalmas lehetőségeket rejt magában. Elképzelem, hogy a jövőben a park még inkább élő, lüktető közösségi térré válhat, ahol a művészet, a természet és az emberek találkoznak. Lehetnének itt szabadtéri kiállítások, művészeti workshopok, közösségi kertészkedés, vagy akár természetközeli oktatási programok is. Tíz év múlva úgy szeretném látni a Népkertet, mint egy zöld oázist, ahol az emberek összejönnek, inspirációt merítenek a művészetből és a természetből, és ahol mindenki megtalálja a nyugalmat és a közösségi élményt.

Sáfrány Túrú Ágnes: - A Népkert egy csoda. Hatalmas potenciál rejlik benne. Gyakran próbálom elképzelni a születését, vajon Bednárcz Károly a Népkert alkotója képzeletében hogyan született meg a századelőn igen híres park gondolata, képe. Szeretném látni ezt az alkotómunkát, ahogyan átalakul ez a tér, hogyan születtek meg a tómedrek, a sétautak, a korabeli növényzet. Szeretném látni, hogyan korzózott itt a korabeli kanizsai lakosság, milyen volt a Vigadó fénykorában… Hogy hogyan lehetne megtölteni élettel, az már kicsit nehezebb kérdés. Mára a Tiszai strand és töltés vette át az egykori Népkert szerepét, ide járnak a kanizsaiak. Mindenképpen fejleszteni érdemes a Népkertet. Hiszen az önmagában is óriási turisztikai potenciállal bír. Meg kell oldani a terület vízproblémáját, és bővíteni kell az egyre fogyatkozó növényeket. Valamint új vonzó tartalmakkal érdemes bővíteni a parkot. Kibővíteni a jelenlegi játszóteret, hogy az megfeleljen az igényeknek, szabadtéri mozit szervezni nyaranta, kis vendéglátóhelyet, kulturális eseményeket lehozni, esti tornacsoportot szervezni stb. Bevallom, nagyon örülök a Streamlet kezdeményezésének. Örülök, hogy a művészek érzékenyek a társadalmi és környezeti problémákra. Nagyon bízom benne, hogy ez az esemény megismétlődik majd és talán minden évben megörvendeztetnek majd bennünket, kanizsaikat az alkotók egy-egy land art eseménnyel.

Mit kell tudni a tervezett szoborcsoportról?

Szalma Zsóka: - Az augusztus 17-én leleplezett szobor Emilia Jagica Portól az életig című munkája. A mű több aspektusból reagál a népkertben történő változásokra. A kiszáradt korhadó fa szimbólumával összekapcsolt tiszta fehér organikus formák egyfajta őserőt sugároznak. Közelebbről vizsgálva felfedezhetjük az elemeket, azt ahogyan az alkotó a mikroorganizmusoktól eljut a tiszta anyaméhig. Ez a lét körforgása, a halál és az újjászületés. A következő szoboravatásunk szeptember 7-én 18:00-kor kerül megrendezésre. Krajcsó Csenge és Toldi Lénárd egy több elemből álló művet fognak kiállítani, de ennél többet nem szeretnék elárulni, maradjon meglepetés.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A sok évtizedes munka koronája  - illusztráció
2024. AUGUSZTUS 22.
[ 11:20 ]
Az elmúlt héten tartották meg Palicson a 3. Nyárhangoló fesztivált, amelyen a zenei koncertek és szórakoztató programok mellett közéleti kérdések is napirendre kerültek. Aktuális uniós kérdések voltak az egyik politikai panelbeszélgetés témái. Vicsek Annamária EP-képviselő mellett Illés Boglárka, a Külgazdasági és...
2024. JÚLIUS 15.
[ 13:51 ]
A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja – erről Orbán Viktor beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök a másik fontos célkitűzésnek a versenyképesség erősítését nevezte. Magyarország július 1-jétől fél éven át látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait. A kormányfő ma...
2024. JÚLIUS 1.
[ 20:42 ]
Új elnöke van tegnaptól a magyarkanizsai Potisje labdarúgó klubnak Dalibor Crkvenjakov ismert helybeli focista személyében. A pontos terveiről talán még korai kérdezni, de az biztos, hogy a klubban továbbra is nagy figyelmet szentelnek majd az utánpótlás nevelésnek. Tagtoborzót hirdettek azon gyerekek számára, akik komolyabban...
2024. JÚNIUS 19.
[ 14:31 ]
Beolvasás folyamatban