Válasz
Sikeres öt év az Európai Parlamentben
Ciklus végi beszélgetés Deli Andorral, a Fidesz vajdasági EP-képviselőjével, aki ismét a magyar kormánypártok jelöltje a május 26-i megmérettetésen

Ha a választók is úgy akarják, ismét lesz vajdasági magyar képviselő az Európai Parlamentben. Deli Andor a bőven befutó helynek számító tizenegyedik a Fidesz-KDNP EP-listáján. A kampányfinis előtt kérte fel beszélgetésre Ternovácz István.

- Öt évvel ez előtt, amikor Önt EP-képviselővé választották, nem volt annyira jó a magyar-szerb viszony, mint manapság, így többen megkérdezték Deli Andortól, hogy fideszes képviselőként kit képvisel majd Brüsszelben és Strasbourgban: a vajdasági, a Kárpát-medencei magyarságot és Szerbiát is? Sikerült végérvényesen tisztázni ezt a kérdést?

- Számomra annak idején is meglepetést okozott az, hogy voltak ilyen kétkedések, hogy én kit is fogok képviselni az Európai Parlamentben. Adott volt ugyanis a helyzet. Engem ugyanis a Fidesz nemzeti listájára kerülve választottak EP-képviselővé, így váltam a delegáció tagjává. Ugyanakkor az is adva volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttjeként váltam a Fidesz-delegáció tagjává, ebből kifolyólag az is adva volt, hogy a vajdasági magyarság képviseletét folytatom, másrészt kettős, azon belül szerb állampolgárként vitathatatlan, hogy itt születtem, éltem és dolgoztam Szerbiában és a Vajdaságban az EP-képviselőséget megelőzően, így, ahogy korábban is, célom maradt, hogy segítsem, segítsük Szerbiát az EU-s felzárkózása során. Öt év kinti tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy ez az elem is megvalósulhatott. Ugyanezekre a témákra fogok fókuszálni a következő időszakban is, ha a választók is úgy akarják.

Helyben kell a problémákat megoldani

- Nem ment az egyik a másik kárára? Arra gondolok, hogy miközben Szerbia uniós felzárkózását igyekezett előmozdítani, találkozott a kisebbségi akciótervvel, amely elvárásokat fogalmaz meg Belgráddal szemben…

- Valóban, a kisebbségi jogok érvényesítése a szerbiai csatlakozási folyamat része. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a magyar-szerb viszony, ahogy utalt rá, sokat javult az elmúlt időszakban. Azt is látjuk, hogy egyfajta közvetlen kommunikáció van a két ország, a két vezetés között. Ez a VMSZ közvetítésével történik. Számunkra nem az volt a cél, hogy Brüsszelen keresztül nyomatékosítsunk bizonyos dolgokat a szerb-magyar relációban. Láthattuk a szomszédos országok némelyike esetében, hogy pl. Horvátország és Bulgária nagy előszeretettel próbálták meg a szerbiai horvát közösség, vagy a bolgár kisebbség jogérvényesítését Brüsszelen keresztül elérni. Tapasztalhattuk, hogy ez nem igazán sikeres taktika. Hála Istennek, hogy a magyar érdekérvényesítés másként működik. Az én elsődleges feladatom ebből kifolyólag az volt, hogy ne az unió fővárosán keresztül próbáljak meg a kisebbségi problémákra orvosságot találni, mert a VMSZ-nek is mindig az volt az álláspontja, hogy itt helyben, az önkormányzatokban, a tartományban és köztársasági szinten kell a dolgokat kezelni. Ami itt nem megy, azt beszéljük meg a közös kormányüléseken, amiből eddig öt zajlott le. Ez a fajta, közvetlen, őszinte kommunikációs formátum az, ahol kényes kérdéseket is az ember meg tud beszélni. Ez sokszorta eredményesebb és hasznosabb, mintha kivinnénk a problémákat a nemzetközi porondra. Már csak azért is, mert az EU-ban nem egy népszerű téma az őshonos nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének a témaköre. Épp ezért, biztos vagyok benne, hogy sokszorta bölcsebb döntés volt, hogy a magyar-szerb viszonyt bilaterális kérdésként kezeljük. A brüsszeli érdekérvényesítés az pedig egy fajta hátteret, megerősítést jelent. Például olyan formán, hogy az országjelentésbe a képviselő módosítókat nyújt be, olyan mondatokat tetet bele, ami nekünk, a mi magyar közösségünk számára fontos. Fontosnak tartom, hogy nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a jelentéstevővel, aminek köszönhetően a kisebbségi témaköröket magától értetődőnek vette. Ez sem volt adott az elején, ezért is meg kellett dolgozni. Ez volt a helyes útválasztás, amikor az érdekérvényesítés mikéntjéről döntöttünk. Ennek köszönhetően

soha nem éreztem azt, hogy válaszút elé kerültem, hogy a szerb és a kisebbségi érdek ütközne egymással. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése Szerbia EU-s csatlakozását segíti.

Ha tehát mi Szerbia uniós felzárkózását segítjük, az magával hozza a kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítését. Én tehát ebben nem ellentmondást, hanem egymás kiegészítésének lehetőségét látom.

Pozitív visszajelzések szerb oldalról is

- Felfigyeltem rá, hogy amikor a szerb kormány képviselői, köztük Jadranka Joksimović EU-s csatlakozással felelős kormánytag Brüsszelben jártak, rendre önnel is találkoztak. Ebből következik, hogy adnak az ön véleményére és éltek befolyásával…

- Ez kölcsönösen hasznos volt, ennek köszönhetően ugyanis a nyugat-balkáni kérdésekkel megbízott EU-s illetékesek láthatták azt, hogy én valóban nem csak egy saját magam által proklamált szónoka vagyok a vajdasági magyarságnak, illetve a szerb csatlakozási folyamatoknak, hanem van egy fajta bekötöttségem, viszonyrendszerem, amivel segíteni tudom ezt a folyamatot. Az pedig, hogy pozitív visszajelzéseket hallottunk szerb oldalról is, ez pedig mindenképpen segítette és erősítette az én pozíciómat az EP-ben.

- Magyarként mit tart a legfontosabbnak az elmúlt öt év hozományából?

- A számomra a legfontosabb az volt, hogy megjelenhettünk az európai közéleti, politikai színtéren. Ez alatt a vajdasági magyar közösséget értem. Sátrat vertünk, tábort hoztunk létre az EU-ban, így formális módon is lehetőség adódott arra, hogy bemutatkozzunk. Számtalan rendezvényt, meghallgatást, konferenciát, kiállítást szerveztem. Meghívtam az MNT vezetőit, hogy elmondják közösségünk ügyes-bajos dolgait. 42 délvidéki magyar ösztöndíjas fordult meg az irodámban. Ezek a fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy a gyakorlatban megismerhessék az EU-s tevékenységet. Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett tőlük. A brüsszeli jelenlét egy olyan lehetőség, melynek révén megmutathatjuk, hogy létezünk, itt vagyunk, és hogy részesei akarunk lenni az európai közgondolkodásnak és színtérnek.

- Ha a választók akarata révén ismét bekerül az EP-be, akkor kisebb pulzusszámmal kezdi majd az újabb ciklust, kevesebb a több ismeretlenes egyenlet, mint öt éve volt?

- Nem hinném. Ha a választók jóvoltából visszakerülök, akkor a folytatás előnye az lesz, hogy nem lesz szükség betanulási időszakra. Erre rengeteg idő ment el az elején. Épp ezért nem gondolom, hogy csökkenne a pulzusszám, hanem ugyanolyan tempóban kezdődhet az új ciklus, mint ahogy az előzőt befejeztük. Ez mindenképpen a minőség javulását fogja tudni eredményezni.

Deli Andor Óbecsén született 1977-ben. Az Újvidéki Egyetem Jogi Karán 2000-ben szerzett diplomát. Ugyanezen a karon elvégzett egy egyéves európai uniós jogi specializációt, majd 2008-ban megszerezte a jogtudományok magisztere titulust. Magiszteri munkája az Európai Unió jogára és intézményeire fókuszált. Tanulmányaival párhuzamosan rövidebb ügyvédgyakornokság után a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárságon kezdett dolgozni 2002-ben. 2006 decemberétől a Titkárság jogalkotási ügyekkel megbízott segédtitkára. 2010 nyarán a titkárság vezetője és a tartományi kormány alelnöke lett. 2014 és 2019 között a Fidesz listáján EP képviselő. Magyarul, szerbül, angolul és németül beszél. Most befutó helyen ismét a Fidesz jelöltje, egy újabb ötéves mandátumra.

- Legfontosabb célkitűzései?

- Három fő témakör mentén tervezek tevékenykedni. Az egyik Magyarország és a magyar érdekek védelme, nekünk ugyanis egy erős anyaországra van szükségünk. Ez egyetemes magyar érdek. Másodsorban ott van az össznemzeti politizálás, a nemzetpolitika, ami teljesen átalakult 2010 óta, ami egyre épül, erősödik. Ehhez tartozik a kisebbségi jogvédés is, amit vállvetve Kárpát-medencei képviselőtársaimmal műveltünk az elmúlt időszakban is. A harmadik pedig az EU-s bővítés, Szerbia csatlakozásának az előmozdítása. Az elkövetkező öt év ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz Szerbia számára.

- A következő ötéves ciklus végéig bekövetkezhet a csatlakozás?

- Nagyon szeretném. Amiből most a legnagyobb hiány mutatkozik: az akarat az EU eddigi vezetői részéről. Ezért is nagy a tétje az EP-választásoknak. Ettől függ ugyanis, hogy milyen képviselők kerülnek be az EU döntéshozatali szerveibe.

- A jövőre nézve rontja-e a magyar jogérvényesítők esélyeit az Európai Parlamentben az, hogy a Fidesznek megromlott a viszonya az Európai Néppárttal?

- Tíz nappal a választások előtt elsősorban az erős eredmény elérésére kell fókuszálnunk. Minden a Fidesz-KDNP listájára leadott szavazat egyben támogatás jelent. A választáson elért siker ezért többszörösen megerősíti a Fidesz tárgyalópozícióját az Európai Parlamentben és az Európai Néppárttal való viszonyrendezés tekintetében is.

Ternovácz István
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Meg kell őrizni a közösséget” - illusztráció
2019. JÚNIUS 15.
[ 19:40 ]
A Magyar Állami Népi Együttes különleges bemutatóra készül május 10-én. Az Ezerarcú Délvidék a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek sokszínű hagyományos kultúráját. A próbák szünetében kerestem fel az együttes vezetőjét. - A mostani bemutató egy hosszabb...
2019. MÁJUS 9.
[ 13:43 ]
A március 15-ei nemzeti ünnepen Kelemen László Erkel Ferenc-díjban részesült. A kitüntetéssel a Hagyományok Háza főigazgatójának zeneszerzői, zenei szerkesztői munkásságát ismerték el. - Ön Gyergyóditróban született, egy korábbi interjújában nagyapját, mint adatközlőt említi. Neki köszönheti talán első...
2019. ÁPRILIS 2.
[ 23:26 ]
Hatalmas taps csattant fel, amikor a műsorközlő közölte, hogy a Szabadkai Magyar Főkonzulátus szerda esti 1848-as ünnepségét megtisztelte jelenlétével Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is. Az ünneplők között elvegyült a tömegben, s sokan nem is ismerték fel az egykori fiatalembert, akinek 1980-ban az Interkozmosz...
2019. MÁRCIUS 14.
[ 11:57 ]
Beolvasás folyamatban