Kerüljük az idegen szavak erőltetett és indokolatlan használatát!

A decemberben indult új rovat, az Anyanyelvünk megjelenése óta többször volt már szó a nyelv változékonyságáról, szókészletünk állandó gyarapodásáról – fogyásáról.
A szókincs bővítésének egyik módja az idegen szavak átvétele.
Idegen szavaknak nevezzük azokat a szavakat, amelyek idegen eredete még fölismerhető. A szakirodalom ezeket három csoportra osztja:
1. a szükséges „jó”,
2. a szükséges „rossz” és
3. a szükségtelen idegen szavakra.
A szükséges „jó” idegen szavak azok, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük. Ma már legtöbbjük nem is hat idegennek, mert jól beilleszkedik a hangalakjuk is a magyar szókincsbe. Ilyenek pl.: benzin, film, cigaretta, detektív, rakéta, telefon, tangó, rádió, televízió stb. Ezek a szavak a helyesírásukkal is illeszkednek a magyar szabályokhoz. Pl.: az -o-ra végződő már befogadott szavak mindig hosszú ó-val írandók.
A szükséges „rossz” idegen szavak azok, amelyek nem illenek bele a nyelvünkbe, de nincs helyettük jobb. Pl. az infrastruktúra vagy a dzsörzé (eredetileg jersey: a textiliparban használatos kelme-fajta).
Az említettek közül keletkezésük célja szempontjából szükségszerű és stilisztikai csoportokat különböztetünk meg. A szükségszerűekről már szóltunk: akkor keletkeznek, ha új tárgy, szervezet, eljárás, foglalkozás jelenik meg, és magyar kifejezés nem alakul ki, az idegen szó pedig könnyen meggyökeresedik.
A stilisztikai csoportba tartoznak azok, amelyeket írók, költők, újságírók használnak; céljuk a stílus egyediségének létrehozása, és különleges stílusértékük van. Használatuk alkalmi, nem gyökeresednek meg a köznyelvben. Más-más stílusértékű a suszter és a cipész, a csuszpájz és a főzelék, a garnírung és a körítés, vagy a fotó és a fénykép.
Szükségtelen, ebből kifolyólag „rossz” idegen szavaknak ítéljük azokat, amelyek helyett magyar megfelelőt is használhatunk. Így elkerülhetjük a kiejtési és fogalmi zavart is. A stewardess magyarul utaskísérő, légikísérő, légikisasszony, a computer számítógép, a konfrontáció szembesítés, szembenállás, a business üzlet, kereskedelem, a businessman üzletember, vállalkozó, a design (ipari) formatervezés, a menedzsment (eredetileg: manegement) (cég)vezetés, igazgatás…
Hogy miért használunk idegen szavakat? Ennek is több oka van, ahogy az idegen szavak is sokfélék.
Elsősorban az előkelősködő törekvésről kell szólnunk. Sokan azt hiszik, ha temérdek idegen szót használnak, ezzel műveltebbnek, tájékozottabbnak, előkelőbbnek hatnak. Pl. A munkahelyükön intenzíven dolgozó (megfeszített munkát végző) emberek szívesen mennek távoli objektumokba (nyaralókba) rekreálni (üdülni). Legtöbben naponta dzsoggingolnak is (kocognak, futnak).
Másodsorban a félművelt vagy műveletlen embereknek úgy tűnhet, hogy így szakszerűbbnek, hozzáértőbbnek tetszenek mások szemében, pl. amikor a nyilvánosság előtt kell megszólalniuk. Prezentálni akarják (be akarják mutatni), hogy ők komplikáció (bonyodalom, zavar) nélkül tudnak spontánul (szabadon, közvetlenül) beszélni.
Harmadsorban a fejlődő tudományágak világszínvonalához való igazodás ösztönzi egyes szakágak művelőit a nemzetközileg ismert idegen szavak gyakori használatára. Talán ezen a területen a leginkább indokolt az idegen szavak használata. Az orvosi nyelvben, vagy a műszakiak körében. De a magyar nyelvtudományban is találunk bőven példát: Elsősorban a szemantika (jelentéstan) kérdéseivel foglalkozom. Hivatalos helyeken kerüljük a szleng (bizalmas) szavak használatát!
Mi pedig kerüljük az idegen szavak erőltetett és indokolatlan használatát!
Mgr. Viola Lujza

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban