A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Új rovatunk
Betűméret:
Anyanyelvünk. Ezt a címet adtuk most induló rovatunknak. Igyekeztünk kerülni a nyelvművelés, anyanyelvápolás, nyelvvédelem és a hasonló téma-meghatározást a rovat címében, nem csak azért, mert ezeket a fogalmakat sajnos sokszor gyanakvás és fenntartás árnyékolja be, tegyük hozzá, néha nem is alaptalanul - vannak ugyanis önjelölt nyelvművelők, nyelvvédők, akik saját ízlésüket igyekeznek egyedüli helyesként másokra is rákényszeríteni -, hanem azért, mert e cím lehetőséget ad a szélesebb témaválasztásra.Más azonban a nyelvápolás szerepe – más nyelvműveléssel, nyelvhelyességgel, nyelvi változatossággal, nyelvünk gazdagságával, vagy éppen a nyelvi tudat témájával foglalkozni - egy szórványosodó kisebbségi közösségben, s más egy egynyelvű közegben, nem mintha ott nem lennének olyan jelenségek, amelyeket nem nézünk örömmel. Az élő, szünetlenül változó nyelv nem kívánatosnak ítélt jelenségeit a nyelvműveléssel sok esetben csak ideig-óráig lehetne feltartóztatni. Vagy elfogadja a nyelv, részévé válik (sokszor felesleges is küzdeni ellene, mert ha milliók úgy használják, akkor ha tetszik, ha nem egy idő után helyesnek tekinthető), vagy nem honosodik meg, s eltűnik a nyelvből.
Kisebbségi közösségekben, ahol a nyelv szüntelenül ki van téve az idegen hatásnak, s ahol a közéletben is érezzük a nyelvi elbizonytalanodást - a nagy nyelvi vérkeringés perifériáján létezve a nyelv fejlődésének irányai is mások lehetnek a kisebb nemzetrészeknél -, más értelmet is kap a nyelvművelés, nyelvápolás, a nyelvi nevelés. Miközben Magyarországon sohasem kell tartani az idegen hatástól – jóllehet sokan óvnák a magyart a globalizáció hullámával érkező angoltól, feleslegesen, inkább a kütyük „nyelvének” térhódításától kell mind a beszédet, mind az írást félteni -, a szórványban (s a vajdasági magyarság egy-két tömbtől eltekintve szórványban él) ilyen támogatásra igenis szüksége van. Van erre példa bőven. Ilyen – hogy kapásból csak néhányat említsünk – a gyakorta téves értelemben használt „tribün”, amelyet sok vajdásági magyar - még a sajtó is – tanácskozás, kerekasztal-megbeszélés, vitaest, konferencia szinonimájaként ismer, mi több, már „tribünest”-ről is hallani, olvasni. (A tribün – mint tudjuk - szónoki emelvény, vagy nézőtérnek épített emelvény.) Vagy itt van a kiirthatatlan „poén”, sőt „poénszerzés”, a „politikai poénszerzés”, de más összetett szavakba is befurakodott a szó, amely magyarul a vicc csattanóját jelenti, vagy a társasjátékban a nyerő egységet. Mind a tribünt (tribina), mind a poént szerb hatásra használják tévesen.
Nincs szándékomban természetesen újságíró létemre nyelvművelő cikkbe kezdeni, feladatom csak bejelenteni a Vajdaság Ma új rovatát, amelyet holnap két írással indítunk, hogy aztán heti rendszerességgel frissítsük. Reméljük, hogy rovatunk hasznos olvasmánnyal szolgál majd a következő fél évben. Ennyi időre terveztük ugyanis megjelenését. Azzal a reménnyel, hogy meghosszabbíthatjuk.
Sebestyén Imre
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
