A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A kisebbségben élők anyanyelve hamarabb „kopik”
Betűméret:
„A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?” (Kosztolányi Dezső)És aki nem tudós, költő vagy hírlapíró? A közembernek, tanárnak, tisztviselőnek, a szülőnek mi a nyelv, az anyanyelve? A mindennapi megértés – megértetés alapeszköze. És nem mindegy, hogyan használjuk. Védenünk kell, mert veszélyben van. Sokan féltjük, ezért kell védenünk!
Minden nyelvet sok-sok hatás ér: más nyelvek, divatok, a fejlődés természetes menete. A kisebbségben – szórványban élők nyelve hamarabb „kopik”, hamarabb hígul föl.
Ilyen a miénk is.
Újkori jövevényszavaknak is nevezhetnénk a szerb nyelv hatására a magyarba beágyazódott szavakat. Sajnos, sokan használják őket. Akkor is, amikor kézenfekvő a magyar megfelelője.
Ha a délvidéki magyar gyerekek szokkot isznak, azt nem biztos, hogy az erdélyiek értik. Mert ők meg szukkot szoktak vásárolni, a felvidékiek viszont málnát. És az anyaországiak? Üdítőt, frissítőt, esetleg szörpöt, gyümölcslevet.
Ha már az ivásnál tartunk, nagyon nagy divatja van nálunk a csasztizásnak. Örvendetes családi események (születés, esküvő, diplomálás, munkába állás…) alkalmával illik itallal-étellel kínálni a jó barátokat, ismerősöket, munkatársakat. Még a kevésbé fontos dolgoknál is (pl. a régi autó lecserélése újabbra) jó alkalom az ivásra, lazításra a csaszti. Magyarul: áldomást iszunk, áldomást fizetünk, vagy megkínáljuk a vendégeinket egy pohárkával, fizetünk egy pohár italt, megvendégeljük a barátainkat.
Ha már áll a lakoma, eszem-iszom, nem próbálják az italt vagy a háziasszony főztjét, süteményeit, hanem kóstolják. Esetleg – választékosabban – ízlelik. És ha pozitív a véleményük, nem tetszik nekik, hanem ízlik. Persze, tetszhet is. Az a szemnek a dolga: szemrevaló, gusztusos, dekoratív, ízlésesen tálalt. De ha finom is, akkor ízlik mindenkinek.
Ilyenkor biztos, hogy nincs baj, jó a kedvünk, beszélgetünk. Mégse azt kellene, hogy mondja a házigazda:
- Nincs problém!
Pedig föltűnően sokszor hallani ezt a fölkiáltást. Ha már idegen szóval élünk, használjuk a magyar változatát:
- Nincs probléma!
Még inkább: Semmi baj sincs! Vagy baráti társaságban: Gond egy szál se!
Azt hiszem, minden kisebbségben élő magyar egyetért velem abban, hogy a
körülöttünk élő többség nyelvét el kell sajátítani. Minél jobban! Ne lehessen kisebbségi érzés kútfője a hibás szerb (szlovák, román…) beszédünk. Mégsem szabad a két nyelvet összekeverni, mert a kialakult „makaróni” nyelv senkinek sem válik dicsőségére.
Mgr. Viola Lujza
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
