A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Zik, -zik, -zik
Betűméret:
A morfológiai nyelvtipológia választ ad arra, hogy egyes nyelvek a különböző jelentésviszonyokat hogyan fejezik ki: ragozással, szóképzéssel, szórenddel. Eszerint megkülönböztetünk analitikus, szintetikus és poliszintetikus nyelveket. E három közül minket csak kettő érdekel, a szintetikus, mert ilyen a magyar nyelv, és az analitikus, mert ilyen a szerb. A szintetikus nyelv a nyelvtani viszonyokat főleg ragokkal, jelekkel fejezi ki, a viszonyjelölés tehát egy szóba beékelhető elemekkel történik. Az analitikus inkább a segédszavakkal és a szórend segítségével teszi ugyanezt, itt a viszonyjelölés külön szavakkal realizálódik. Nem elhanyagolható különbség ez a magyar és a szerb nyelv között, különösen abban az esetben, ha tévedésből analizálóvá akarjuk változtatni anyanyelvünket a szerb nyelv példájára. A magyar nyelvről felépítését és nyelvtanát tekintve már többször megállapítottuk, hogy magányos itt, a Kárpát-medencében. Távol vannak a rokonai, a szomszédok nyelvétől pedig sok mindenben különbözik. Diákjaim dolgozatában találkoztam már a következő szerkezetekkel: kosárlabdát játszottunk a szünetben, szeretek gitáron játszani. Mikor hangosan felolvastam nekik ezeket a mondattöredékeket, a legtöbbjük idegennek érezte, és helytelennek tartotta. Voltak azonban olyanok is, akik kérdő és értetlenkedő tekintettel néztek rám. Néhány perc magyarázat után viszont megígérték, hogy ezentúl figyelni fognak, és nem használják az előbb említett szerkezeteket. Megértették ugyanis – hiszen nem nagy ördöngösség –, hogy léteznek a magyar nyelvben olyan denominális verbumképzők vagyis névszóból igét képző képzők, melyek nemcsak a cselekvésre, hanem a cselekvés eszközére is utalnak, illetve a cselekvő által elfogyasztott ételt vagy italt is magukban foglalják. A szerb nyelv ilyen esetekben szószerkezeteket használ. Lássunk néhány példát: kosárlabdázik (igra kosarku), teniszezik (igra tenis), gitározik (svira na gitaru), zongorázik (svira na klaviru), babázik (igra se lutkama), labdázik (igra se lopte), kávézik (pije kafu), sörözik (pije pivo), fagyizik (jede sladoled).
Az a diák, akinek a dolgozatában pirossal aláhúztam a kosárlabdát játszottunk a szünetben szerkezetet, szó szerint lefordította a szerb nyelv által használt szókapcsolatot, és elfeledkezett a mi kedves denominális verbumképzőnkről, és nyelvünk szintetizáló jellegéről. Ezeket a terminus technicusokat nem kell tudnia minden általános iskolás diáknak, feladatuk csupán annyi, hogy ösztönösen – és ezáltal helyesen – használják anyanyelvüket.
Nagy Majlát Ágota
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
