Népetimológia és szótévesztés

Anyanyelvünk sokféle módon változik, fejlődik. Nagy hatással vannak rá más, idegen nyelvek, elsősorban azok, melyekkel naponta érintkezik. A szavak más nyelvből való átvétele minden nyelv szókincsének egyik gyarapodási formája. De a szókincs bővítésének sok ismertebb és kevésbé ismert módja is van.
A sziget magyar vidékeken, (olyan szórványban, ahol más nyelvű népek veszik körül a többségében magyar lakosú településeket, mint óceán a kicsi szárazföldet, szigetet) figyelhető meg a szóalkotás egyik módja: a népetimológia. Ez olyan jelenség, amikor valamely szokatlan, főként idegen szót egy régebbi ismerthez alakítunk. A hallásunk csal meg bennünket, aztán így (hibásan) rögzül a szó. Sokszor generációkon keresztül él az ilyen „félrehallott” alak.
Az ünnepekre a jó háziasszony kaláccsal, süteménnyel kedveskedik a házbelieknek és a vendégeknek. Ezért időben beszerzi a szódabikát (vagy a szódabikaport), de lehet, hogy zsebrót süt.
A szódabika a szódabikarbonát latin elemekből alkotott szó rövidítése. Ez a vegyi anyag egy fajta sütőpor (is), még sincs kereskedelmi elnevezése. Ezért az ismert szóda(víz) és a bika áthallásából kialakult ez a furcsa elnevezés.
A zserbó nekem is kedvencem. Tulajdonnévből köznevesült a lekvárral és dióval töltött, csokimázzal bevont sütemény elnevezése. A francia származású budapesti cukrász-dinasztia nevéből keletkezett az általuk készített finom desszert neve. Gerbeaud Emil híres és találékony cukrászra emlékezünk vele. Hogy miért nehéz zserbónak ejteni? Vagy miért könnyebb a – szintén mássalhangzó-torlódásos – zsebrót kimondani? Talán a zseb szó hangzása miatt egyszerűbb volt megjegyezni a hibás formát.
Nem népetimológia, hanem szótévesztés eredményeként is jönnek létre új szavak. A többé vagy kevésbé eltérő jelentésű szavakat a hasonló alakjuk miatt cserélik föl. Ilyenek például a részvétel, a kiengesztel, a kikísért és a gondoskodik.
A dél-bánsági szórványban halálesetkor „részvételt kívánnak”. Amikor megkérdeztem egyik ismerősömet, miért a részvétel szót használja a részvét helyett, azt válaszolta: „A részvét nem jelent semmit, a részvétel pedig azt jelenti, hogy részt veszek az illető gyászában.” Tehát tudatos a szócsere.
„A fagyasztóládából (mélyhűtőből) időben ki kell venni a húst, ki kell engesztelni.” A szótévesztés másik esete: a fagyott élelem kienged, fölolvad. Valakit, aki haragudott ki kell engesztelni, rá kell venni, hogy béküljön ki, bocsásson meg. A sértett ember bocsánatkérés után megengesztelődik.
A látogatás után a vendéget nem kikísértik, hanem kikísérik a kapuig. Kísérteni a szellemek, vagy a rossz lelkiismeret szokott. A gonosz is bűnre csábít, megkísérti az embert. Valakit a múltja is kísérti, nyomasztóan kínozza.
„A nyolcadikos tanulók már azon gondoskodnak, hogy hol folytassák tanulmányaikat.” A gondoskodik és gondolkodik vagy gondolkozik szócsere igen gyakori. Gondoskodnak a szülők a gyermekükről, vagy a fiatalok az idősekről. De a tanulók a jövőjükről gondolkodnak.
Reméljük, hogy okosan és megfontoltan, hogy idővel gondoskodni tudjanak majd a szeretteikről!
Mgr. Viola Lujza

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban